Véleményvezér

Lázár János vezetésével létrejött egy szinte minden fontos kérdést előkészítő, Orbán forradalmi tempóját szolgáló kormány a kormányban. Miközben a Külügyminisztériumban értették az örmény-azeri viszony érzékenységét, Lázáréknál és Szijjártóéknál nem. (Fotó: Index)

Akár létezik egy háttérmegállapodás, akár csak valamiféle gesztust próbált meg gyakorolni a magyar kormány Azerbajdzsán felé, annyit biztosan kijelenhetünk, hogy a baltás gyilkos kiadatását követő reakciók nagyban megnehezítették bármiféle azeri üzlet nyélbe ütését. Maga a kiadatás folyamata, előkészítettsége, és az érintett magyar döntéshozók negatív reakciókra való felkészületlensége a helyzet komplexitásának be nem látásáról tanúskodik. Úgy is mondhatjuk, ez történik akkor, amikor egy miniszterelnök csak egy nagyon szűk csoportra támaszkodik szélesebb apparátusa helyett.

Ajánlott írásunk: A nyugdíjasok miniszterelnöke

Nem mérték fel

Ha a kormány kötött volna valamilyen háttérmegállapodást Azerbajzsánnal, és annak része lenne a baltás gyilkos hazaengedése (bár szerintünk nem ez a helyzet), akkor is nehéz helyzetben van a magyar kormány. Ha holnap ugyanis Baku bejelentené, hogy mondjuk 1 milliárd eurónyi államkötvényt vásárol Magyarországtól – épp ennek az ellenkezőjét látjuk –, akkor a háttéralkut tegnap még bőszen tagadó kormány mind belföldön, mind külföldön még további hitelességvesztést kellene, hogy elkönyveljen – hogy a további morális katasztrófát már ne is említsük.

Ha nem erről van szó és magyar részről ez valamiféle későbbi ellentételezés reményében tett egyoldalú gesztust volt, akkor a fenti problémán kívül még azzal is szembe kell néznünk, hogy egyetlen adunkat már kijátszva legfeljebb az azeri elnök bajtársiasságában vagy jóindulatában reménykedhetünk az esetleges viszonzás kapcsán.

Az egész imént tárgyalt dilemma csak azért áll fenn, mert a döntéshozó(k) nem mérte fel, hogy milyen vihart kavar mind belföldön, mind külföldön az azeri gyilkos ügye. Kizártnak tartjuk, hogy számot vetettek volna azzal, hogy a történelmi keresztény egyházak szolidaritásukat fejezik ki a világ legrégebbi keresztény államával, vagy hogy számos emberben egyszerűen már az nyugtalanságot fog kelteni, hogy a tőlünk többezer kilométerre lévő kaukázusi államban a hadsereget készenlétbe helyezték. Nem vették tekintetbe, mert a döntést meghozók között senki nem volt, aki ezekkel a szempontokkal egyáltalán tisztában lett volna, és ami ennél sokkal fontosabb, senki nem tudta, hogy hogyan kell egy ilyen ügyben körültekintően eljárni.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Félretolták a külügyet

A miniszterelnök közismerten elégedetlen az állami bürokrácia működési sebességével. Ahelyett azonban, hogy megpróbálná azt a korábbiaknál hatékonyabban működtetni, Lázár János vezetésével inkább egy minikormányt, egy kormányt a kormányban hozott létre, amelynek feladata hivatalosan az apparátus felpörgetése, a gyakorlatban azonban úgy tűnik, hogy egyszerűen a Miniszterelnökség falain belül akarnak minden fontos döntést előkészíteni.

Ezen folyamat része, hogy Szijjártó Pétert külügyi és külgazdasági államtitkárrá nevezték ki. A kinevezés óta az államtitkár már hivatalos úton megjárta Azerbajdzsánt, majd bejelentette, hogy ott a magyar stratégiai kereskedelmi célokat szolgálni hivatott kereskedőházat hoz létre a kormány. Nyilván az sem volt véletlen, hogy a botrány kirobbanásakor először Szijjártó Péter nyilatkozott, a Külügyminisztérium csak hosszú hallgatás után adta ki első közleményét az ügyben (mint ahogy az sem véletlen, hogy az államtitkár NB II-es futsal csapata jövő héten éppen egy azeri ellenféllel avatja fel új hazai pályáját).

Valószínűleg nem állítunk sokat azzal, ha azt mondjuk, a Külügyminisztériumban volt pár ember, akik pontosan tudták és értették az örmény-azeri viszony érzékenységét, illetve ismerték a baltás gyilkos kiadatására vonatkozó azeri törekvések történetét. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy őket senki nem kérdezte, maga a probléma sem jutott el odáig, hogy a magyar államigazgatásban, pontosabban a Külügyminisztériumon belül meglévő tudás a döntéshozatal részévé váljon.

Olvasd el ezt is: Orbán igazsága: Magyarország leszokott a munkáról?

Az egyszerű válaszok nem működnek

Orbán Viktor minden bizonnyal úgy gondolja, ha a bürokrácia nem tudja követni az általa diktált forradalmi tempót, akkor a bürokráciát ki kell kerülni. Ahogy az már az egyéni képviselői indítványok útján történő törvényhozás esetében is látható volt, a sebesség ára a megfelelő körültekintés elmaradása és ezen keresztül végső soron a hatástalanság.

Egyszerű eszközökkel egyszerű problémákat lehet megoldani. Egy ország mindennapi irányítása azonban nem egyszerű problémák sokasága: pontosan a megnövekedett komplexitás kezelésére fejlődött ki a modern államigazgatás. A kicsi, személyesen irányítható kamarillán keresztüli kormányzás valójában a modern világ összetettsége előli elbujdosás – és mint ilyen, eleve kudarcra van ítélve.