A határon túli magyarok nem elszigeteltségben élnek. Hogy ki magyar, szlovák vagy román, már egyáltalán nem olyan kérdés, mint évtizedekkel ezelőtt. (Tomáš Halász/TASR)
Kiesett a parlamentből a szlovák választáson a Magyar Koalíció Pártja, bejutott viszont 8,12%-kal(!) a tavaly alapított Híd-Most. Csáky Pálék azonnal be is nyújtották lemondásukat, Bugár Béláék pedig kormányzati szerepre készülnek.
A történteknek legalább két fontos tanulsága van.
Ajánlott írásunk: Mit kezdjünk Szlovákiával?
Etnikai politizálás: kell, de nem elég!
Egyrészt: amit korábban a román politika is megmutatott, azt a szlovák választások is megerősítették szombaton. A pusztán etnikai alapon politizáló pártok ideje lejárt.
Az MKP kampányüzeneteit a tipikus "gettómentalitás" jellemezte: az üldözöttség-tudat, az, hogy a magyaroknak a fenyegetettség miatt kell összefogniuk. Ennek megfelelően aránytalanul sok energiát fordítottak az "árulók", a nem csak ezzel kampányoló Híd-Most kritizálására. Az MKP-nak tulajdonképpen egyetlen üzenete az volt, hogy ők "a" magyar párt, akik mögött ott áll a Fidesz és az anyaország.
Ezzel szemben a Híd-Most azokra koncentrált, akiknek elege lett abból a frusztrációból, amit a nemzetiségi konfliktusok jelentenek. Autópályával, a munkanélküliség csökkentésével, a vállalkozások fellendítésével kampányoltak. Az összefogás üzenetével - amit a párt névválasztása is tükröz - az asszimilánsokat és vegyes családokat is jobban meg tudták szólítani, valamint a roma és ruszin szavazókat. Nem is beszélve a szlovákokról: a Híd-Most olyan vidékeken is 1-2%-os eredményeket ért el, ahol magyarok nem is élnek.
Nyilván az MKP vereségének és Bugárék jó szereplésének a fentieken túl is megannyi oka van, azonban jól látható, hogy két évtizeddel a kommunizmus bukása után a Kárpát-medence nagyon megváltozott. A határon túli magyarok már nem elszigeteltségben élnek, az anyaország minden szempontból közelebb van, és hogy ki magyar, szlovák vagy román, már egyáltalán nem olyan kérdés, mint évtizedekkel ezelőtt.
Ma már önmagában nem elég etnikai pártnak lenni: releváns üzeneteket kell megfogalmazni az adott ország politikájának minden fontos kérdésében! A kisebbségi érdek, a magyar közösség markáns és határozott képviselete feltétlenül szükséges, elengedhetetlen, de nem elégséges.
Belpolitikát hagyd a konyhában!
A másik nagy tanulsága a szombati választásoknak a magyar belpolitika helye a felvidéki magyar politikában. Korábbi határon túli választásokon megtanulhatta volna már a magyar politika, élén a Fidesszel, hogy a hazai pártpolitikát és politikai feszültségeket nem szabad exportálni. A magyar belpolitikát a határon belül kell játszani!
A határon túli magyarság egysége amúgy is nehezen fenntartható, de ha erre rátesszük még a magyar belpolitika megosztását, akkor minden kisebbségi magyar politikai erő kényszerűen elaprózódik. Kiváló példa erre Erdély, ahol a magyar belpolitika aktív segítségével osztódott a magyar politikai egység egyre kisebb elemekre. Mostanra pedig ott tartunk, hogy egyre nagyobb arányban szavaznak az acsarkodásból kiábrándult magyarok különböző román pártokra.
A legfontosabb tanulság
A szombati választások egyik üzenete, hogy a felvidéki magyarság problémája nem egyedül csak a szlovák nyelvtörvény, amire a magyar külpolitika valamennyi figyelmét fordította az elmúlt évben. Hanem legalább annyira a munkanélküliség vagy a kisvállalkozások nehézségei.
Ennek is csak arra kellene ráébresztenie a magyar politikát, amire mellesleg az elmúlt évek minden határon túli választásának is kellett volna: ideje lenne jobban megismernünk a határon túli magyarokat, életüket, problémáikat! Hogy a magyar külpolitika végre azért harcoljon, ami a határon túli magyaroknak a fontos, és nem csak azért, ami az anyaországból fontosnak látszik.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.