Ha valaki nagy leleplezésre számít, minden bizonnyal csalódni fog. Könnyen lehet, a MAL tényleg minden jogszabályt betartott, minden ellenőrzésnek megfelelt. Csak éppen... (Fotó: Pörneczi Bálint/AFP)
A közvélemény az iszapkatasztrófa után a felelősök megnevezését várja. És bár a vizsgálatok valószínűleg megállapítanak majd nagy nehezen némi emberi mulasztást, ha valaki nagy leleplezésre számít, minden bizonnyal csalódni fog.
Kik írják a jogszabályokat?
A Mal Zrt. vezetői határozottan állítják, hogy ők minden jogszabályt betartottak az utolsó betűig. A szomorú valóság az, hogy ez valószínűleg igaz: éppen azért lesz nagyon nehéz valódi felelősöket találni a katasztrófáért, mert a gondok már a jogszabályalkotással kezdődnek.
A múlt héten Eric Schmidt, a Google első embere azzal „lepte meg” a világ közvéleményét, hogy kijelentette: a jogszabályokat valójában lobbisták írják. A bejelentés senkit nem sokkolt Washingtonban, és valószínűleg csak az fájt Schmidtnek is, hogy éppen nem az ő lobbistái a befutók. A Véleményvezér olvasóinak sem újdonság, hogy a gazdasági élet vezető szereplőinek a világ minden országában komoly hatása van a jogszabályok tartalmára.
Van azonban e tekintetben két óriási különbség Magyarország és a nyugati országok között.
Hol vannak a civilek?
Az első: a polgári (civil, fogyasztói, lakossági stb.) részvétel teljes hiánya a jogszabályalkotásban. A lobbisták ugyanis Nyugaton nem csak a hatalmas cégek embereit jelentik: mellettük ott vannak az adott jogszabály által érintett fogyasztói csoport képviselői, az állampolgárok legkülönbözőbb érdekképviseletei.
Egy washingtoni politikus gyomra biztosan jobban összerándul, ha bejelentkezik hozzá az állampolgári jogok harcos aktivistája, az ACLU, mintha csak az ExxonMobil-tól kapna egy hívást. Ezek azok az állampolgári szervezetek, melyek hajlandóak évekig tartó pereskedésbe belemenni olyan ügyek miatt, mint például egy családos anya munkáltatója általi diszkriminációja. Vagy akár dollármilliókat gyűjteni, tüntetéseket és médiakampányt szervezni azért, hogy minden élelmiszeren pontosan fel legyenek tüntetve azok összetevői.
A magyar közéletből azonban ezek a civil szerveződések szinte teljesen hiányoznak. Érdemes elmenni például egy nemzeti konzultációra, melynek megtartását az EU bizonyos uniós jogszabályok magyarországi implementációjánál ír elő: látni fogjuk, hogy az adott területet kizárólag a minisztériumok, a hatóságok és a legnagyobb cégek delegáltjai jelenítik meg. Eközben az állampolgárok és fogyasztók millióit, akiket a jogszabályok ugyanúgy érintenek, soha senki nem képviseli.
Így viszonylag könnyű olyan jogszabályokat alkotni, amelyek elsősorban a befolyásos gazdasági szereplőknek kedveznek.
Mit csinál a hatóság?
De nem is a hazai jogszabályok tartalmában van a legnagyobb eltérés a Nyugathoz képest. A magyar jog nagyrészt megfelel a nyugati elvárásoknak – az igazi különbség a végrehajtásban van! Ahogy az iszapkatasztrófa kapcsán korábban már írtuk, Magyarországon befolyásos gazdasági szereplő szinte sosem kapott még igazán komoly büntetést. Hazánkban a nagyvállalatoknak, ha rossz fát tesznek a tűzre, alig-alig kell attól tartaniuk, hogy lesújt rájuk a szigorú magyar hatóságok haragja.
Megfelelt az előírásoknak a X-es kazetta
Ajka, 2010. 10. 10. 16.00. - Egy 1995-ben készült műszaki szakvélemény szerint a most megsérült X-es tároló kazetta határoló töltései megfelelő módon és megfelelő anyagból épültek. A töltések állékonysága megfelelt az előírásoknak.
1995. Szeptember 1-én a Polgári Védelem egy kormányrendelet alapján elrendelte a települések veszélyeztetettségének felmérését. E szerint felszólították az Ajkai Alumíniumipari Kft. (az akkor még állami tulajdonban lévő MAL Zrt.) ügyvezető-vezérigazgatóját, hogy készítsen jelentést az „Ajka és Kolontár község között elterülő iszaptér jelenlegi állapotáról, az ott tárolt szennyezett vízmennyiségről, a tározó műszaki állapotáról.” Az Ajkai Alumíniumipari Kft. a szakértői jelentés elkészítésével a MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft.-t bízta meg.
Az elkészült jelentés szerint, a most megsérült X-es vörösiszap kazetta „ajkai erőműi salak-pernyéből (mésztartalma miatt jó kötőképességű) épített (…) töltések a MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft., illetve korábban a MÉLYÉPTERV mintavételei, vizsgálatai és számításai szerint biztonsággal megfelelnek a szigorú állékonysági előírásokban meghatározott feltételeknek.”- fogalmaz az akkor készített hivatalos szakvélemény.
Sajnos a hazai hatóságok sem szakmailag, sem politikai erejükben nem érnek fel a nagy gazdasági szereplőkhöz. Ha egy döntés komolyan sérti a nagyvállalat érdekét, az ügy előadójához (vagy főnökéhez) általában „leszólnak fentről”. Ezért ugyanaz alakult ki ezen a téren is, mint a politikusokat érintő bűncselekmények esetében: a hatóságok elkezdték magukat öncenzúrázni.
Mindehhez társul még a régi kádárista bürokrata mentalitás is: a hatóságok mindig csak akkor lépnek, ha azt az éves munkaterv előírja. Illetve, amikor már akkora a baj, hogy a tévében is mutatják. Olyasmi, mint hatósági proaktivitás a fogyasztók vagy a lakosság érdekében – Magyarországon egyszerűen ismeretlen.
Kapcsolódó írásunk: Vörösiszap - húsz éve benne vagyunk
Ártatlan felelősök
Mindezek után semmi csodálkozni való nem lesz azon, ha esetleg kiderülne, a Mal Zrt. tényleg betartotta a vonatkozó jogszabályokat. Sőt még azt is könnyen el tudjuk képzelni, hogy a korábbi hatósági vizsgálatok sem tártak fel semmiféle komolyabb problémát. És persze azon sem lepődnénk meg, ha mindez mit sem érne, és ha a katasztrófa mindezek ellenére következett volna be.
Polgári kezdeményezéseket, állampolgári képviseletet nem lehet felülről csinálni. Sajnos ki kell várni, míg ezek maguktól megjelennek. A sokkal komolyabb és szigorúbb hatósági aktivitás azonban elkerülhetetlen. A kormánynak elsősorban ezt kellene megtanulnia a tragédiából.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!
Az utolsó 100 komment: