Ez a kormány is a politikailag könnyebb utat választotta. Nem nyúlnak a nyugdíjasokhoz, elköltik a magánnyugdíjvagyon ötödét, de legalább az adót csökkentik. (Fotó: Mudra László/origo)
Szombaton Matolcsy György ismertette a jövő évi költségvetés fő sarokszámait. A miniszter két jó hírrel szolgált, amit két rossz ellensúlyoz, hogy végül az összkép kissé lelombozó legyen.
A jó hírek
A legfontosabb jó hír, hogy a bejelentett számok megerősítették: a kormány valóban számottevő adócsökkentést fog végrehajtani. Fanyaloghatnánk persze, hogy esetleg gazdaságilag célszerűbb dolog lett volna a járulékokkal kezdeni, vagy hogy az a 16% valójában 20% (merthogy ugyebár csak a szuperbruttóra vetítve 16%, egyébként a mindenki által viszonyítási alapként használt bruttó fizetésnek bizony-bizony az ötödét fogjuk személyi jövedelemadóként befizetni). De nem tesszük, hanem örülünk, hogy végre egy kormány a nyilvánvaló költségvetési nehézségeket és kockázatokat félretéve is mert jelentős adócsökkentést végrehajtani.
A másik jó hír, hogy a májusi tervekkel ellentétben már biztosnak tűnik, hogy a kormány nem tervezi a költségvetési fegyelem lazítását. Hazánk már így is a legeladósodottabb feltörekvő piac a világon, és egyszerűen a tűzzel, pontosabban a forinttal és ezen keresztül a bankbetéteinkkel játszanánk, ha lényegesen nagyobb hiány valósulna meg. De Matolcsy bejelentéseivel végre biztossá vált, ez a veszély nem fenyeget.
A rossz hírek
A fenti jó híreknek azonban ára van. A csökkenő bevételek-csökkenő hiány kombinációja csak kétféleképpen biztosítható: új bevételekkel vagy alacsonyabb kiadásokkal. Kétség sem férhet hozzá, hogy Magyarországnak az utóbbira égető szüksége lenne. Államháztartási kiadásaink messze a régiós átlag és a fejlettségünk által megengedhető szint felett vannak – túl sokat költünk ugyanis az eltartottakra, különösen a nyugdíjasokra.
Sajnos azonban ez a kormány is, akárcsak az előzőek, a politikailag könnyebb utat választotta. A Fidesz sem mert a nyugdíjasokhoz, a magyar politika szent teheneihez nyúlni: a miniszter büszkén jelentette, hogy jövőre is az inflációt meghaladó mértékben emelik a nyugdíjakat. Az első rossz hír tehát az, hogy a nyugdíjaslobbival szemben ez a kormány is éppen olyan gyáva, mint elődei.
A második pedig, hogy – szintén az előző kormányokhoz hasonlóan – ők is rendesen lehúzzák azokat, akik dolgoznak. Az adócsökkentés, a csökkenő hiány és az emelkedő nyugdíjak egyesszámú fedezete nem a politikai célból agyonkommunikált válságadó lesz, hanem az elmúlt tíz év nyugdíjpénztári befizetései. A kormány ugyanis elkölteni tervezi az évtized során felhalmozott magánnyugdíjvagyon ötödét – továbbá a jövő évi befizetéseket is. Viszonzásként felírják egy papírra, hogy ez húsz év múlva visszafizetendő.
Az egyenleg
A családi ezüst (a magánnyugdíj-pénztárakban felhalmozott megtakarítások) felélése azonban azért különösen fájdalmas, mert közben alig történik valami a növekedés legnagyobb akadályainak felszámolása érdekében.
A magyar gazdaság az elmúlt években messze potenciálja alatt növekedett. Nem azért, mert Gyurcsány ellopta, hanem azért, mert rengeteg fék tartotta vissza. Ezek közül a legfontosabbak az alacsony foglalkoztatottság, a magas eltartotti szint, a monopol és oligopol iparági struktúrák és az állami agyonszabályozás voltak.
Ha a 2011-es büdzsé tervét nézzük, akkor ezek is maradnak.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.