A teljes szavazati jog megadása balszerencsés esetben ellentéteket szítana anyaországiak és határon túliak között, nem összehozná, hanem szétzilálná az amúgy is széthúzó magyarságot. Mégis szükség volna a határon túliak képviseletére valamilyen formában. (Fotó: oroscafe.hu)

Az elmúlt hetekben ismét felvetődött a határon túli magyarok szavazati jogának kérdése. A választási kampány során, de még a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadásakor is a Fidesz határozottan tagadta, hogy a kettős állampolgárság szavazati joggal párosulna. Minden ilyen felvetést alaptalannak, sőt rosszindulatúnak neveztek. Mostanra azonban egyre több kormányzati megnyilatkozás teszi egyértelművé, hogy a határon túli magyar kettős állampolgárok valamilyen formában mégiscsak szavazati jogot fognak kapni.

Miért bonyolult kérdés?

Ahogy korábban megannyiszor kifejtettük, a Véleményvezér az elmúlt kilencven év egyik legfontosabb nemzetpolitikai döntésének tartja a magyar állampolgárság könnyített megszerzését a határon túli magyarok számára. Ez az Országgyűlés erkölcsi, politikai és történelmi kötelessége volt. A szavazati jog azonban egy sokkal bonyolultabb kérdés: annak esetleges megadása előtt érdemes jó néhány szempontot figyelembe venni.

Először is látni kell, hogy miközben egy erdélyi magyar része a magyar kultúrnemzetnek, mégiscsak Romániában él, dolgozik és adózik. Lehet fogni néhány magyar adót Erdélyben is, de az is biztos, hogy egy átlagos erdélyi nem tud sokkal többet a magyarországi politikai viszonyokról és mindennapokról, mint egy átlagos anyaországi az erdélyiről. Éppen ezért a fenntartások indokoltak. Kétségtelen ugyanis, hogy egy ilyen lépés torzíthatja a magyarországi belpolitikai viszonyokat, hiszen olyan emberek tömegei szavazhatnának, akik nem is élnek a hazai viszonyok között és szavazatuk „következményeit” sem kellene viselniük.

Korábban már láthattuk, hogy a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás mennyire megosztotta az anyaországot, és ezzel milyen sebeket okozott a határon túl. Ezért mondanunk sem kell, hogy a teljes szavazati jog megadása további ellentéteket szíthatna anyaországiak és határon túliak között. Könnyen lehet, hogy a jó szándékkal, a nemzetrészek közeledésének céljával megadott teljes szavazati jog pont nem összehozná, hanem eltávolítaná egymástól a budapestit és a marosvásárhelyit, a debrecenit és a kassait. A veszélyek tehát óriásiak.

Egyesít vagy megoszt?

Másrészt: sokat panaszkodunk amiatt, hogy a határon túli magyar kisebbség mostanra milyen szinten széttöredezett. Belegondolni is rossz, hogy miközben tudjuk, egy kisebbség számára pont az egységben lenne az erő, mégis hány politikai csoportra szakadt a magyarság Erdélyben, a Felvidéken és a Délvidéken.

Kétségtelen, hogy ezen sem segítene a magyarországi teljes szavazati jog. A helyi politikai törésvonalakra ugyanis még az anyaországi megosztottság is teljes súlyával rárakódna. Ez pedig csak még inkább szétzilálná az amúgy is széthúzó magyarságot, tovább rontva a kisebbségi érdekérvényesítés esélyeit.

Szavazzanak vagy sem?

A Véleményvezér mindezek ellenére is a határon túl élő magyar állampolgároknak adandó szavazati jog vagy képviselet mellett van. Egyrészt ez nemzeti kötelesség volna, hiszen minden anyaországi politikai döntés közvetett módon az összmagyarságra is hatással van. Ne feledjük: az, hogy hogyan él egy erdélyi magyar kisebbségiként Romániában, nagyban függ attól, hogy milyen sikeres, gazdag és eredményes Magyarország.

Másrészt pedig biztosak vagyunk abban is, hogy a magyar belpolitikának is jót tenne, ha a határon túliak a mostaninál erősebb képviseletet kapnának a törvényhozásban. A belpolitikánk ugyanis túlzottan magával van elfoglalva, már-már provinciálisan köldöknézegető. A határon túliak nagyobb részvétele akarva-akaratlanul is szélesítené a törvényhozás perspektíváját.

Ám az ismertetett okok miatt a Magyarországon élő és a nem Magyarországon élő magyarok szavazati joga mégsem lehet azonos, egyenlő. Ugyanakkor a teljes szavazati jog megadásán kívül is számos jó megoldás lehetséges a határon túliak képviseletére, egy valamiféle második kamarától egészen a határon túliak külön delegáltjaiig. Egy biztos: óvjuk a kormányt attól, hogy a szavazati jog megadását átgondolatlanul, a magyar belpolitika egyszerű exportálásával, neadjisten’ egyszerű szavazatszerzés céljából valósítsa meg.

 Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!