A jó vezető elsősorban nem a népszerű, hanem a fontos ügyek mögé áll oda. Orbán Viktornak az eddigieknél sokkal jobban fel kellene személyesen is karolnia a gyöngyöspatai ügyet. (Fotó: Guy Martin/WSJ)

Valószínűleg mindenki egyetért vele, hogy a múlt hét óta a legjelentősebb esemény a gyöngyöspatai balhé volt. Érdekes módon szinte csak egyvalaki nem gondolta ezt így: a miniszterelnök. Vagy ha így is gondolta, Orbán Viktor sokáig valamiért mégsem akarta magát exponálni az ügy kapcsán. Volt ideje és kedve a televízióban elmélkedni a futball-utánpótlásról, a Facebookra húsvéti videóüzenetet készíteni, focizni és dekázni egyet a kamerák előtt, és még egy hosszú cikket is megjelentetni „Az újjászületés dokumentuma” címmel. Gyöngyöspatával kapcsolatos gondolatait, illetve kormányának álláspontját viszont csak tegnap ismertette a szélesebb nyilvánosság előtt személyesen, ráadásul egy interjúrészlet keretében.

Kapcsolódó írásunk: Szebb jövőt a cigányoknak, de milyet?

Mikor nem szólal meg?

Nem először érezzük úgy, mintha a miniszterelnök kínosan ügyelne arra, hogy egy-egy kényesebb témában csak akkor szólaljon meg, amikor már jó néhány kormánytag foglalkozott a kérdéssel, és így nem fenyegeti a veszély, hogy az adott téma "ráéghet". Ezt láthattuk a kormány eddigi két legnagyobb horderejű, a legtöbb állampolgárt érintő intézkedése, a magánnyugdíjpénztári vagyonok államosítása, illetve a Széll Kálmán-terv kapcsán is. Mindkettőben közös volt, hogy alapvetően népszerűtlen, negatív üzenetet tartalmaztak. Úgy tűnik, ebbe a sorba illeszkedik a gyöngyöspatai konfliktus is, ahol bármilyen karatkeres állásfoglalás magában hordozza annak a nagyon is reális veszélyét, hogy a szavazók egy jelentős részének nem fog tetszeni.

Az ilyen fontos, aktuális és bizony nehéz témákban a miniszterelnök szeret inkább Szijjártó Péteren keresztül megszólalni, és az érdemi mondanivalót Matolcsy Györgyre, Navracsics Tiborra vagy éppen Pintér Sándorra hagyni.

Ennél több kell!

Ahogy korábbi cikkünkben is kifejtettük már, a Véleményvezér úgy látja, a miniszterelnök csakis a népszerű, széles támogatottsággal rendelkező ügyekkel kívánja magát összekötni. A már említett, tegnap sugárzott interjúrészletben ezt tulajdonképpen saját maga meg is fogalmazta:

"Az ütemérzék a legfontosabb a magyar politikában. Akkor kell meghozni egy szigorú döntést, amikor már az egész ország úgy gondolja, hogy most már igazán meg kell hozni azt a döntést. De ha egy ütemmel előbb hozod meg, az egész ország azt mondja, 'na de hát azért nem kellene beavatkozni!'. Ezt a pillanatot kell eltalálni, ez teszi művészetté a magyar politika irányítását. (...) Most vagyunk abban a helyzetben, hogy 10 emberből 9 azt mondja, hogy ez így nincsen jól."

Szerintünk azonban nincs igaza Orbán Viktornak. Természetesen értjük a logikáját, hiszen egy demokráciában végső soron a választók támogatása a mérce. Azt gondoljuk azonban, nagyon nem mindegy, hogy milyen időtávon belül próbálja ezt valaki megszerezni. Ahhoz, hogy valaki négy év múlva népszerű legyen, már nem elég csupán ráérezni arra, hogy mit tenne magától egy-egy ügy kapcsán az ország többsége egy adott pillanatban vagy rövid távon. Egy vezetőnek nem elég azt megmutatni, hogy ő pontosan azt teszi, amit a többség éppen akar. Sőt, rendszerint ez kifejezetten önsorsrontó stratégia. A többségi akarat ugyanis rendszerint nagyon egyszerű kérdésekben elfoglalt sarkos pozíciókban merül ki, az ilyenek pedig szinte semmi teret nem adnak a megvalósításhoz szükséges praktikus manőverezésekhez.

Ki a jó vezető?

A jó vezetők ezzel szemben azt is felismerik, hogy mit is akar az adott társadalom hosszabb távon. És a megvalósítás kapcsán nem a közvéleménykutatásokat használják iránytűként. A célhoz vezető utat ők maguk kell, hogy felfedezzék és kitapossák a kormányzás mindennapi feladatainak sűrűjében, a helyes döntések pedig majd utólag igazolódnak.

A jó vezető tehát elsősorban nem a népszerű, hanem a fontos ügyek mögé áll. Szerintünk a „Gyöngyöspata-jelenség” egy ilyen fontos ügy. A miniszterelnöknek az eddigieknél sokkal jobban fel kellene személyesen is karolnia.  

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!