Az új szabályozás a kormány pincsikutyájává teszi az Alkotmánybíróságot, élén minden bizonnyal egy megbízható ősfideszessel. (Fotó: OrientPress)

Lassan igaz az a tétel, hogy ebben az országban az az ember nem is fontos, akiről nem neveznek el törvényt. Lázár János és Balsai István törvényjavaslatának eddig kevesebb figyelmet kapott másik fele nyugodtan bevonulhat a magyar politika történetébe mint “Lex Paczolay”. Ha a javaslatot elfogadják, az gyakorlatilag előre hozná a 2012-ben hatályba lépő új alkotmánynak az Alkotmánybíróságra vonatkozó rendelkezéseit: szeptembertől 11 helyett 15-en ülnének a taláros testületben, az elnökről pedig már nem az alkotmánybírók, hanem a Parlament döntene, még idén nyáron. Magyarul Paczolay Pétert, még ha szeretné, sem tudja majd az AB újraválasztani.

Kapcsolódó írásunk: Fidesz vs. AB: nem vagyunk Oroszország

Miért?

Az Alkotmánybíróság az elmúlt húsz évben bebizonyította, hogy megkerülhetetlen politikai tényező. Minden kormánynak meggyűlt a baja a taláros testülettel: az AB jelentős törvényeket semmisített meg minden politikai érában, ezzel komoly korlátot állítva a mindenkori politikai akartnak.

Az új kormány is elég korán szembekerült az AB-vel. Az első alkotmányos vétóra azonban a kormány rögtön elképesztő keménységgel reagált: korlátozta a taláros testület jogkörét, és idén már háromszor módosították a hatályos alkotmánynak az AB-ra vonatkozó szabályozását. Ezzel persze a Fidesz nemcsak „büntetett”, hanem egyben szabad utat is engedett magának. Mondjuk ki: a magyar kormánytöbbség mostanra egy olyan politikai erővé vált, amit a valóságban megannyi kérdésben már az alkotmány sem köt.

Miért nem volt elég?

De úgy tűnik, ez sem volt elég. Az AB ugyanis még így is be tudta bizonyítani, hogy – lásd legutóbb a 98%-os különadó esetét – továbbra is képes borsot törni a kormány orra alá. Na persze nem azért, mert az AB egy kimondottan ellenzéki testület lenne. Hanem, mert a kormány egy ideje már arra sem veszi a fáradságot, hogy a teljesen alapvető, az első éves egyetemistának is egyértelmű alkotmányossági elveket a törvényalkotás során betartsák.

Ha viszont nem elég a testület jogkörét korlátozni, magát az AB-t kell megváltoztatni. Így a mostani testületet annyi taggal bővítik már az idén, hogy a kormány számára megbízható bírák biztosan többségbe kerüljenek. Ezt pedig még azzal is megspékelik, hogy az elnöki pozíciót, mely mind az egyes döntések előkészítésénél, mind pedig szavazategyenlőség esetén döntő fontosságú lehet, a Parlament által megszavazott jelölt tölti majd be.

És még ez sem elég…

Eredetileg ezek a változások az új alkotmánnyal, vagyis 2012-ben léptek volna életbe. A kormány azonban biztosra akart menni, hiszen a nyugdíjrendszert érintő változások lehet, hogy már korábban az AB elé kerültek volna. Ezért mindezt előrehozzák 2011-re.

Sajnos ki kell mondanunk: a Fidesz törvényhozási gyakorlatával nemcsak az a gond, hogy jelentős törvényeket megfelelő államigazgatási előkészítés, egyeztetés és valódi alkotmányos kontroll nélkül nyújtanak be strómanként eljáró képviselők egyéni indítványként. Hanem az is, hogy számos törvényt mára teljesen nyilvánvalóan és letagadhatatlanul egyes cégekre vagy személyekre szabnak – vagy egyes cégek és személyek ellen, mint jelen esetben.

Mi lesz így az Alkotmánybírósággal?

Az új szabályozás gyakorlatilag a kormány pincsikutyájává teszi az Alkotmánybíróságot, élén egy megbízható ősfideszessel, mint Stumpf István vagy Áder János, akiknek a nevei eddig felmerültek. Ahogy korábban már kifejtettük, egy ilyen fontos testületnek elképesztően sokat árt, hogy nemcsak, hogy megfelelő jogtudományos háttérrel, de kézzel fogható jogászi tapasztalattal sem rendelkező pártemberek válhatnak tagjaivá. Most pedig már valószínűleg elnökévé is.

A Véleményvezér sosem volt a magyar Alkotmánybíróság nagy híve: úgy gondoljuk, az elmúlt húsz évben számos döntésük igencsak megkérdőjelezhető, sőt olykor kifejezetten káros is volt. Mégis, alkotmánybírónak lenni a jogászi pálya csúcsát jelentette, a testületben pedig a szakma legjava gyűlt össze. Az Alkotmánybíróságra sok mindent lehetett mondani, de azt nem, hogy napi politikai utasításokat hajtott volna végre. Ha viszont olyan emberekkel töltik föl a testületet, akik megfelelő jogtudományi háttérrel sem rendelkeznek, ráadásul a pártpolitikából jönnek, sajnos csakis az eddigiek ellenkezőjét várhatjuk majd tőlük.

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!