Véleményvezér

A Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány gazdasági ámokfutásának rovására írható, hogy nem vezettük be az eurót. De most nagyobb problémánk, hogy úgy tűnik, a Fidesz sem akarja. (Kép: David Vasquez/Wiki Commons)

Már a Századvég Gazdaságkutató is úgy gondolja, hogy a GDP növekedése az idén jóval 3% alatt lesz és így nem éri el a kormányzati várakozásokat. Más gazdasági elemzőcégek már korábban is 2,4-2,5% körüli növekedésről beszéltek, és tegnapelőtt az IMF is hasonló adatot prognosztizált. Ezzel egy időben az is kiderült, hogy a szlovák GDP ellenben 4%-kal fog nőni az idén. Mindehhez azt is hozzá kell tennünk, hogy ez már szinte hagyományosan így van, hiszen a szlovák gazdaság az elmúlt évtizedben is jelentősen gyorsabban nőtt, mint a magyar.

Mindebből elég világosnak tűnik: a szlovákok tudnak valamit, amit mi még mindig nem.

Ajánlott írásunk: Reszkessetek, szlovák rendszámosok!

Mijük van a szlovákoknak?

Sokat lehetne elemezni a szlovák gazdasági modellt, különösen azt, hogy mi is volt a titka az elmúlt tíz év és különösen a jelen dinamizmusának, de hadd ragadjunk ki egy, a jövő szempontjából meglehetősen fontos tényezőt. A szlovák gazdaság részben azért tud most 4%-kal növekedni, mert 2009 óta van valamije, ami Magyarországnak nincs, sőt úgy tűnik, politikusaink nem is nagyon akarják, hogy legyen. Az euróról van szó.

A kép forrása: coinnews.net

Az eurónak köszönhetően a szlovákiai kis- és középvállalatoknak nem kell amiatt aggódniuk, hogy vajon elegendő hitelhez jutnak-e. A szlovák bankrendszert és a szlovák lakosságot pedig nem fenyegeti a devizahiteleknek való kitettség. És még valami: ha valaki tőkét akar Szlovákiába vinni, akkor az osztalékának az árfolyamkockázata is meglehetősen alacsony lesz. Az euró egyszerűen óriási biztonságot, kiszámíthatóságot, tervezhetőséget, azaz befektetés- és beruházásbarát környezetet teremt az egész szlovák gazdaság számára. Igen, kétségtelen, hogy az euró drágábbá teszi a szlovák exportot, mintha szabadon lebegő árfolyama lenne az országnak. Ám úgy tűnik, hogy ez a meglehetősen erős valuta mégsem fogja vissza a szlovák exportot.

Tanulmányban hasonlítja össze a Societe Generale miként hatott a válság az eurót már bevezető Szlovákiára és a még koronával fizető Csehországra. Kissé meglepő módon az export nagyobb visszaesést mutatott Csehországban, a munkanélküliségük is nagyobb volt, a szlovákoknál viszont magasabb volt az infláció. A két ország összehasonlítása azért érdekes, mert mindkettő hasonló méretű, nyitottságú, hasonló gazdasági szerkezettel rendelkezik és mindkettő EU tagállam. (...) A nagy különbség azonban az, hogy Szlovákia 2009 január 1-től az eurozóna tagja, míg Csehországnak erre még évekig várnia kell. Ennek fényében vizsgálta a Societe Generale, hogy az euró bevezetése vajon több haszonnal, vagy hátránnyal járt e Csehországgal szemben.

A szlovák euró bevezetés három meglepő hatással járt:az export Csehországban nagyobb visszaesést mutatott, mint Szlovákiában, jobban nőtt a munkanélküliség Csehországban, a szlovák infláció magasabb volt átlagban. (…) Számtalanszor hallani, hogy a szlovákok túlértékelt árfolyamon vezették be az eurót, ráadásul a válság hatására a környező országok valutái leértékelődtek az euróval szemben, ami versenyhátrányba hozta Szlovákiát, többek közt Csehországgal szemben is. A cseh korona az euróval szemben 2008 őszi - 2009 tavaszi periódusban több mint 20 százalékkal leértékelődött.

Az szlovák export relatív drágulása mellett a külföldi országok roncsautó prémium programjaiból is többet profitáltak a csehek a tanulmány szerint, mindezek ellenére a szlovák export kevésbé esett vissza, sőt, a szlovák autóipar is jobban teljesített a válság alatt.

Meglepő tapasztalatok a szlovák euróról (Index, 2010. március) 

És mi van velünk?

Sokat beszéltünk már arról, hogy mi minden lett elrontva a magyar gazdaságban az elmúlt évtizedben. Mindezek oroszlánrésze a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány gazdasági ámokfutásának rovására írható. Többek között az, hogy Magyarország nem vezette be az eurót. Jelenleg azonban nagyobb problémánk, hogy úgy tűnik, nem is nagyon akarja.

Bár az euró tényleg csökkentené Magyarország gazdasági szabadságát, olyan stabilitást és ezen keresztül dinamizmust adhatna az országnak, amire a forint sosem képes. Arról nem is beszélve, hogy az eurózóna-tagság mintegy kényszerzubonyként legalábbis kiszámítható gazdaságpolitikát erőltetne a mindenkori magyar kormányra. Az elmúlt években láthattuk, hogy a magyar kormányok mit is kezdtek a nagyobb gazdaságpolitikai mozgástérrel. Egyáltalán nem biztos, hogy olyan rosszul járnánk, ha ez a nagy szabadság valamelyest korlátozódna. Sőt.

Euró: még úgy is jobb, ha válságban van

Mondjuk mindezt annak tudatában, hogy igen, az eurózóna recseg-ropog, és igen, nem lehetünk abban sem biztosak, hogy tíz év múlva egyáltalán létezni fog-e még. Azt is tudjuk, hogy az alapvetően a német gazdaságra optimalizált Európai Központi Bank monetáris politikája nyilván nem mindig a kívánatos eredményt generálná Magyarországon.

A Véleményvezér azonban mégis az eurót preferálná. Mindennél többet elárul az, hogy még a fenti rendkívül komoly kockázati tényezők mellett is kiszámíthatóbb az euró és kiszámíthatóbbak az euróval rendelkező gazdaságok, mint a forint és magyar gazdaság. A mindenkori magyar gazdaságpolitika teljes felelőtlensége és kiszámíthatatlansága ugyanis túl nagy kockázat minden itt működő gazdasági szereplő számára, legyen az külföldi vagy magyar.  

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!