Véleményvezér

Államcsőd esetén a kormány szinte bizonyosan bukik, és amikor a bankbetétek is elértéktelenednek, a kormánypárt elveszíti minden esélyét, hogy belátható időn belül ismét politikai tényező legyen.

Tegnap az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy a magyar kormánynak komoly politikai árat kell azért fizetnie, ha hozzá akar férni az EU-IMF által nyújtott hitelhez. Mostanra már csak két opció közül választhat a kormány: politikai hitelvesztés vagy államcsőd. Beszélgetésekben és már elemzésekben is egyre többször bukkan fel az a megfontolás, hogy a miniszterelnök esetleg azt gondolhatja, az államcsőd nem a világ vége.

Valóban nem az, de majdnem.

Ajánlott írásunk: Így leszünk páriaország Orbán Viktor miatt

Mit jelent az államcsőd?

Az államcsőd technikailag azt jelentené, hogy a magyar állam nem képes fizetni az államadósság esedékes kamatait és részleteit. Egy ilyen helyzetben természetesen azonnal megszűnik a további hitelfelvétel lehetősége. Helyette ugyanúgy, mint a csődbe jutott vállalatoknál, az adós leül és elkezd tárgyalni a kölcsönök visszafizetésének átütemezéséről. Ezek a tárgyalások akár évekig is elhúzódhatnak.

Fontos rögzíteni, hogy az állam igazából csak a külföldi devizában denominált hitelein tud csődöt jelenteni, hiszen a saját pénznemében meglévő adósságát bármikor törlesztheti pénznyomtatással. Utóbbi természetesen az infláció meredek emelkedéséhez, ezzel együtt a bérek, illetve különösen a forintban lévő megtakarítások nagyon gyors elértéktelenedéséhez vezet. Miközben hosszú távon ez óriási károkat okoz, rövid távon más jelenti a valódi fejfájást egy csődbe jutott államnak.

Oda akár egy teljes évtized

A legsúlyosabb rövid távú probléma rendszerint az, hogy a kormányzat a nemfizetés pillanatától kezdve kénytelen egyensúlyban tartani a költségvetését, hiszen képtelen külföldről újabb hitelt felvenni az esetleges deficit finanszírozására. Ha viszont további pénznyomtatással tervezné betömni a költségvetés lyukait, akkor azzal nagyon gyorsan hiperinflációs környezetet teremthet. A kiegyensúlyozott költségvetés megvalósítása ezért csak az állami kiadások jelentős visszavágásával és/vagy további adóemelésekkel érhető el.

Még nehezebb a helyzet akkor, ha az adott országban a lakosság jelentős devizaállománnyal rendelkezik, és az államcsőd hatására az emberek elkezdik kivenni devizájukat a bankokból. Egy ilyen helyzetet egyetlen bankrendszer sem képes normálisan kezelni, hogy egy szisztematikusan legyengítettről ne is beszéljünk. Ilyenkor pillanatok alatt rákényszerülhet a kormány a konvertibilitás felfüggesztésére és a devizabetétek kényszerátváltására.

Természetesen a fentiekkel párhuzamosan a GDP is meredek zuhanásba kezd és rengeteg munkahely szűnik meg. A vonatkozó tanulmányok azt mutatják, hogy egy államcsőd után átlagosan 5-6 évbe telik, amíg az ország gazdasága eléri a csőd előtti kibocsátási szintjét (GDP-jét). Amennyiben a csőd a bankrendszer összeomlását is eredményezi, úgy ez az időszak átlagosan 7-8 évre nő.

Mindent elsöpör a népharag

Miközben a gazdasági következmények katasztrofálisak, ezeknél is fontosabb lehet az, hogy egy államcsőd nagyon gyorsan kontrollálhatatlan politikai és társadalmi folyamatokat indíthat el.

Egyrészt logikus módon teljesen meginog a kormányba, illetve megfelelő alternatíva híján az egész politikai rendszerbe vetett hit. A csődesemény időben koncentrált jellege kifejezetten elősegíti a protesztérzelmek felkorbácsolódását, ezért az államcsődöt rendszerint tüntetéssorozatok és zavargások kísérik. A kormány szinte bizonyosan bukik, és amikor a bankbetétek is elértéktelenednek, a kormánypárt elveszíti minden esélyét arra, hogy belátható időn belül ismét politikai tényező legyen.

Jelentősen megnő továbbá a fősodron kívüli pártok népszerűsége, a választók pedig gyakran egy erős vezetőre kezdenek el vágyni, hogy az rendet tegyen és elszámoltassa az akkor már előző rezsimet.

Argentínától Izlandig

Az elmúlt tíz év leggyakrabban emlegetett példái az államcsődre Argentína, Bulgária és Izland. Argentínában az államcsődöt a bankok megrohamozása, illetve halálos áldozatokkal járó tüntetések és fosztogatások kísérték, majd a rákövetkező tíz évre gyakorlatilag bebetonozta magát a hatalomba egy távolról jött, korábban ellenzéki házaspár. Bulgáriában az államcsőd után szintén megrohamozták a bankokat, majd az egy hónapig tartó tüntetéssorozat miatt lemondott a szocialista kormány, amelynek tagjai azóta sem tudtak visszakapaszkodni a politikai életbe.

Izlandon is összekapcsolódott az államcsőd és a bankrendszer összeomlása, itt azonban a tüntetéseket nem kísérte erőszak, viszont jelenleg is eljárás folyik a csőd idején hivatalban lévő kormány számos tagja ellen. Az izlandi politikai establishment teljesen szétesett és így számos új szereplő jelent meg a politikai palettán.

Olvasd el ezt is: 2011: Magyarország ismét a szakadék szélén

Az államcsőd nem valódi opció

A jelenlegi kormány szempontjából az EU-IMF pénz és az államcsőd közti döntés csak látszólagos dilemma. A valóságban a nemzetközi példák azt mutatják, hogy szinte lehetetlen egy kormánynak túlélnie az államcsődöt, az azt követő gazdasági és társadalmi felfordulás pedig akár az egész, általuk képviselt politikai oldalt is száműzheti hosszú időre a politikából.

Amennyiben Orbán Viktor és kormánya reálisan mérik fel lépéseik esetleges következményeit, úgy nem gondolhatják, hogy valódi választási helyzetben vannak. Az EU és az IMF csomagjával legalább időt nyerhetnek, az államcsőddel viszont semmit.

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!