A lakosság egy jó része úgy döntött, jobb helyen van a pénz a dunyhában, mint a bankban. Ezek a pénzek nem jelennek meg új tőkeként, ami a gazdaság növekedési potenciálját ássa még inkább alá. (Fotó: Kovács Tamás/MTI)
A magyar jegybank szerint a tavalyi év negyedik negyedévében meredeken emelkedett a forgalomban lévő készpénzállomány egyébként is magas szintje. Ha valakinek kell nagyon kézzelfogható bizonyíték arra, hogy rossz úton járunk, most megkapta.
Ajánlott írásunk: Orbán Viktornak az államcsőd nem opció
Csökkennie kellene, de nő
A Nemzeti Bank számos kötelezettségének egyike, hogy folyamatosan nyomon követi a forgalomban lévő készpénzállomány mennyiségét. Az ezzel kapcsolatos elemzéseik normális esetben a gazdaságpolitika szempontjából marginálisak közé tartoznak. Egy fokozatosan fejlődő országban ugyanis a készpénzállománynak a GDP arányában kifejezett szintje lassan, de többé-kevésbé monoton módon csökken. Emögött elsősorban az a jelenség húzódik meg, hogy egyre több ember nyit bankszámlát, illetve a tranzakciók mind nagyobb része bonyolódik elektronikus formában.
A készpénzállomány szintje csak akkor hír, ha valami megtöri ezt a folyamatot. Most ez a helyzet: a GDP-arányos készpénzállomány a magyar rekordnak számító 9%-os szintre emelkedett, a forgalomban lévő bankjegyek értéke pedig egyetlen év alatt 14%-kal nőtt.
A múlt év végén 2693 milliárd forint összegű forint fizetőeszköz volt forgalomban, ez a harmadik negyedév végéhez képest 151 milliárd forintos, 6 százalékos növekedést jelent. A növekedés eredményeként a GDP-arányos készpénzállomány nemzetközi összehasonlításban eddig is igen magas értéke soha nem látott csúcsra, 9 százalék fölé emelkedett a 2010 és 2009 végén feljegyzett 8,5, illetve 8 százalékról - derül ki a Magyar Nemzeti Bank hétfői kiadott negyedéves jelentéséből.
A jegybanki jelentés szerint a készpénzállomány bővülése feltételezhetően azzal magyarázható, hogy a nyugdíjpénztári reálhozamok készpénzben teljesített kifizetéseinek egy részét a lakosság egyelőre készpénzben tartalékolja, másrészt a lakosság - a magasabb euróárfolyam miatt - forintra váltotta a devizatartalékait.
A forgalomban lévő bankjegyek értéke 2011 negyedik negyedévének végén mintegy 2640 milliárd forint volt, amely jelentős - 14 százalékos - növekedést mutat 2010 azonos időszakának végéhez képest. A bankjegyek mennyisége ezzel párhuzamosan 10 százalékkal nőtt.
Szürkegazdaság: él és virul
A készpénzállomány hazánkban már évek óta magas szintje a gazdaság szürkének nevezett részének méretét illusztrálja. A minden szempontból túlzónak számító adó-, járulék- és illetékszintek, illetve az ezek behajtására kitalált elképesztő adminisztrációs szabályok szinte valamennyi magyar kis- és középvállalkozót az adócsalás valamilyen formájába kényszerítenek.
2010-ben az Orbán-kormány azt ígérte, hogy az egykulcsos adó, illetve az egyszerűsített adószabályok segítségével jelentősen csökkenni fog majd az adóelkerülés mértéke. A készpénzállomány azóta történt megugrása viszont azt sugallja, ami a mindennapi tapasztalatok szintjén egyébként is jól látható: hogy ebből a fehéredésből gyakorlatilag semmi sem valósult meg. Ez a tény pedig sokkal jobban visszaveti a magyar kkv-szektor hosszú távú versenyképességét, mint bármilyen, a versenyfölényével visszaélő multi, vagy éppen a banki tőkehiány.
A tranzakcióit jelentős részben készpénzben bonyolító vállalkozás ugyanis a minőség maximalizálása vagy a működési költségek csökkentése helyett mindig elsősorban az adóelkerülésből megszerezhető könnyű forintok begyűjtésére fog utazni. Arról már nem is beszélve, hogy ezek a vállalkozások szükségszerűen az adócsalással büntetőjogi felelősségüket kockáztató tulajdonosok irányítása alatt kell, hogy működjenek, ami viszont előbb-utóbb lehetetlenné teszi a továbblépésüket. És természetesen így végül tartósan hitelképtelenek is maradnak.
Nem bízunk a bankokban
De ennél is aggasztóbb a jegybanki jelentés azon megállapítása, mely a készpénzállomány növekedését azzal magyarázza, hogy a lakosság az újonnan keletkező megtakarításainak egy jelentős részét a bank helyett inkább otthon tartja.
Úgy tűnik, megtette a hatását az elmúlt másfél év szisztematikus bankellenes kampánya. Addig ütötte-verte verbálisan a kormány a magyar bankrendszert, amíg a lakosság egy számottevő része úgy döntött, hogy jobb helyen van a pénz a dunyhában, mint a bankban. A lakásban vagy széfben elrejtett készpénz, szemben a bankba betettel nem jelenik meg új tőkeként a magyar gazdaságban, ami pedig a gazdaság növekedési potenciálját ássa még inkább alá.
Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.
A kormánynak köszönhetjük
Ha esetleg ez a bizalmatlanság átterjedne az új megtakarításokról a már bankban lévőkre is, akkor az még sokkal-sokkal nagyobb problémákat idézhetne elő. Az MNB jelentése mindenesetre nagyon finoman, de azt írta, hogy tavaly decemberben a bankok úgy látták jónak, ha az ilyenkor megszokottnál több készpénzt tartanak maguknál.
Mindennek pedig már semmi, de semmi köze nincs Gyurcsány Ferenchez. Ezt teljes egészében az Orbán-kormány főzte magának, és persze elsősorban nekünk.
Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.