Az uniós csődgondnok küldése legalább valamifajta garanciát jelenthetne arra, hogy többé-kevésbé felelősségteljes gazdaságpolitikát valósítson meg a más pénzén élő görög kormány. (Fotó: AFP/Getty Images)
A hétvégén nagy port kavart a hír, miszerint Németország javasolja, hogy az EU pénzügyi biztost, „költségvetési bizottsági megbízottat" küldjön Görögországba az Unió által nyújtott 130 milliárd eurós hitel előfeltételeként. A biztos amolyan csődgondnokként vétójoggal rendelkezne a legfontosabb költségvetési tételek felett. Nem meglepő módon azonnal megjelentek a nemzeti szuverenitás korlátozásával kapcsolatos precedens miatt aggódó hangok. A félelem jogos: bárhogyan is alakuljon ez a kérdés, az Unióban a precedensek korát éljük.
Ajánlott írásunk: Mégsem esik szét Európa: megmenekültünk?
Miért kell felügyelni a görögöket?
A javaslat természetesen nem a semmiből született. Az előzményekhez tartozik, hogy Athén közel egy évtizeden át szisztematikusan csalt és hamisította gazdasági statisztikáit, hogy ennek segítségével a többi EU-tagállamra terhelhesse fenntarthatatlan gazdaságpolitikájának költségeit. Ráadásul az utóbbi két évben – amikor a görög felelőtlenség már az egész Unió stabilitását veszélyeztette – sem voltak hajlandóak feladni potyautas stratégiájukat. Ezért aztán a görög politikai elitben nem bízik egyetlen uniós állam és politikus sem.
Mindezek ellenére Görögország most egy újabb, ezúttal 130 milliárd eurós mentőövet fog kapni. Teljesen érthető, ha ezt az összeget már kézzelfogható ellenőrzés mellett akarja az Unió folyósítani. A pénzügyi biztos küldése legalább valamifajta garanciát jelenthetne arra, hogy többé-kevésbé felelősségteljes gazdaságpolitikát valósítson meg a más pénzén élő görög kormány.
Szuverenitás: eddig is korlátozták
Ráadásul nem ez lenne az első olyan uniós intézkedés, amelyik jelentősen korlátozza egy tagállam szuverenitását. Gondoljunk csak arra, hogy a tagállamok nap mint nap elfogadják az Európai Bíróság primátusát az ún. közös ügyekben. Ezekben a kérdésekben a versenyjogtól a támogatáspolitikán át a munkaerő szabad áramlásáig az Európai Bíróság felülírhatja bármelyik nemzeti kormány vagy bíróság lépését, illetve döntését. Az EB-nek olyan hatalma van, hogy csődbe küldheti például a Malévet, amikor kötelezi mintegy 100 milliárd forintnyi állami támogatás visszafizetésére.
A szuverenitás már létező korlátozásai és a pénzügyi biztos ötlete közti valódi különbség ennek a korlátozásnak a megszemélyesíthetőségében rejlik. Amíg ugyanis egy országnak elvont és bürokratikus szabályok, vagy távoli, arctalan és éppen ezért megfoghatatlan intézmények csökkentik a cselekvési szabadságát, addig a közvélemény, a választók szemében a nemzeti kormányok maradnak meg az ügyek első számú felelősének.
Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.
Legitimációs probléma
Amint azonban akad egy személy, aki közvetlenül és minden választó számára felfogható módon ellenőrzi egy nemzeti kormány tevékenységét, akkor a szuverenitás korlátozása hirtelen megszemélyesíthetővé válik és ezáltal közvetlen legitimációs kérdéseket vet fel. És ez még akkor is igaz, ha a szóban forgó pénzügyi biztos pusztán olyan szabályok érvényesülését kéri csak számon, amelyek betartását a nemzeti kormány a mentőöv megszerzése érdekében egyébként előzetesen vállalta.
A megszemélyesíthetőség ugyanis legitimációs problémává emeli a korábban csupán bürokratikus ügynek számító kérdéseket. Amit korábban úgy lehetett értelmezni, hogy egy kormány nem tartja be a szabályokat, az hirtelen úgy jelenik meg, mintha a németek vagy az EU akarnák ráerőltetni az akaratukat a görögökre.
Nem lehet a szőnyeg alá söpörni
Az EU nagy varázslata eddig éppen az volt, hogy a szuverenitás ezernyi korlátozását technikai-bürokratikus szinten tartotta, és ezzel elkerülte a legitimációs probléma felszínre törését. Elképzelhető, hogy a jelenlegi görög helyzetben is lehetne egy olyan okos megoldást alkalmazni, ahol az EU kontrollja a háttérben marad. Ám a legitimáció kérdését nem lehet minden alkalommal a szőnyeg alá söpörni. Előbb-utóbb elő kell jönnie ennek a kérdésnek, melyet meg is kell válaszolni.
Az Unió szempontjából valószínűleg szerencsés, hogy éppen a görögöknél merül fel ilyen élességgel ez a probléma. Kevés olyan ország van ugyanis, amellyel kapcsolatban ennyire egységes lenne az európai politika és közvélemény megítélése. Magyarul: ha valahol és valamikor, hát most a görögökkel könnyű precedenst teremteni.
Olvasd el ezt is: Megfizetjük a válságkezelés árát
...és Magyarország?
A magyar kormány az elmúlt másfél évben nem ismerte fel, hogy az Európai Unió a precedensek korát éli. Hogy az Unió túlélésének biztosítása olyan megoldásokat is elfogadhatóvá tesz, melyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna.
Azt gondolták, hogy még mindig a potyautasok korát éljük, ezért aztán elkezdtünk mi is potyázni. Ám a kalauz időközben felébredt több évtizedes álmából és most példát akar statuálni. Nagy kár, hogy Budapest éppen ezekben az időkben épített fel a görögökét közelítően rossz reputációt az Unióban.
Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.