A kormány elhiszi, hogy az országnak nem lesz szüksége az EU és az IMF pénzére, mert a világgazdasági hangulat pillanatnyi javulása hosszú távra szól. 2010-ben is ezt hitték. (Fotó: Szabó Bernadett/Reuters)
Az elmúlt hetekben egyfajta globális gazdasági eufória alakult ki: a meghatározó amerikai tőzsdeindex a válság kezdete óta mért csúcsára ért, Görögország sokadszorra is megúszta az összeomlást, az európai bankok pedig elkezdtek fürdeni a pénzben. Egy rövid pillanatra most sokan elhitetik magukkal, hogy ez már bizonyosan a válságból kivezető út kezdete.
Sajnos azon pedig meg sem lepődünk már, hogy mindezt a magyar kormány úgy fordítja le magának, hogy akkor megint megéri hazárdírozni.
Ajánlott írásunk: Ügynökügy: miért tabu a Fidesznek is?
Csupa jó hír
Az elmúlt hetekben valóban számtalan jó hír látott napvilágot a világgazdaság helyzetét illetően: visszatért a bizalom a legnagyobb részvénypiacokra, a fejlődő országokba pedig újfent ömlik a pénz. Ez a két indikátor azt mutatja, hogy megnőtt a kockázatvállalási kedv, ami pedig rendszerint a gazdasági fundamentumok szilárdságába vetett hitet előfeltételezi.
Európában is számos örömteli fejleményt figyelhettünk meg. Először is a nem-gazdasági közvélemény szinte teljes érdektelensége mellett az Európai Központi Bank „nyomott" még ötszáz milliárd eurónyi pénzt, amivel szépen kipárnázta az eurózóna bankrendszerét. A rövidtávú bankcsődök elkerülésére ez a módszer mindenképpen megfelelő.
Végül, de nem utolsósorban a görögök ismét megúszták az azonnali katasztrófát, és bár sokan veszítettek sok pénzt, az összeomlás elmaradt.
Ez csak a felszín
Manapság olyan időket élünk, hogy ezek a nyilvánvalóan rövid távú fejlemények a hangulat jelentős javulásához vezetnek. Mindez azonban csak a felszín, hiszen a világgazdaság strukturális problémáinak nagy része továbbra is létezik.
A kockázati hajlandóság növekedése mögött meghatározó jelentőségű az óriási mennyiségű olcsó pénz, amivel a nyugati bankok a jegybankok nagylelkűsége okán gazdálkodhatnak. Ezek a bankok a hirtelen rájuk szakadt nagy mennyiségű készpénzt elsősorban nem hitelezésre fordítják, hanem értékpapír-vásárlásra, aminek köszönhetően jelentős extra keresletet támasztanak utóbbiak iránt.
Ami pedig Európát illeti, józan pillanatában mindenki felméri, hogy a görögöknél nem az összeomlás eljövetele, hanem csak annak pontos időpontja a kérdés. Az ország immár öt éve van recesszióban, és a jelenlegi mentőcsomag még további nyolc évnyi zsugorodáshoz vezetne, hogy aztán a 13 évnyi folyamatos megszorítás eredményeképpen a görög államadósság továbbra is fenntarthatatlanul magas szinten maradjon.
És akkor még a portugál és spanyol helyzetről nem is beszéltünk, holott ezek esetében sem látni, hogy hogyan lesz elkerülhető a göröghöz hasonló adósságleírások sorozata.
Probléma tehát még a látszólagos jó hírekbe bújtatva is van bőven, és akkor még nem említettük a francia és az amerikai elnökválasztásban, illetve jövőre a német választásokban rejlő jelentős gazdaságpolitikai kockázatokat.
Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.
Azt hiszik, megállunk a saját lábunkon
A magyar kormány azonban mégis úgy viselkedik, mintha ez a globális gazdaságpolitikai fellélegzés szükségszerűen hosszú távra szólna. Az IMF magyarországi delegációvezetőjének nyilatkozataiból egyértelmű, hogy szemben a kormány állításával, a januárihoz képest egyelőre semmilyen előrelépés nem történt az esetleges EU-IMF hitel IMF-es lábának biztosítása érdekében. Vagyis bár a miniszterelnök arról beszél, hogy ő mindenképpen megállapodást szeretne, a valóságban még a tárgyalások elindításához szükséges lépéseket sem tették meg.
Olvasd el ezt is: EU-IMF hitel: Orbánék túltaktikázták?
A magát a kormány közeli tanácsadójaként pozícionáló Csaba László Index-interjújából is úgy tűnik, hogy ezen stratégia mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy a világgazdasági kegyelmi állapot folytatódni fog, ezért aztán könnyen lehet, hogy az országnak egyáltalán nem lesz szüksége az EU és az IMF pénzére.
Hihetetlen, de úgy tűnik, a magyar kormány 2010 után ismét belesétálni készül a saját vágyaik állította csapdába.
Ha tetszett, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.