Véleményvezér

Az elit egyik része önmarcangolással tölti az idejét, a másik dacosan az öklét rázza. Barack Obamának egy vízióját vesztett, önbizalmában megingott országot kellene vezetnie. (Fotó: Getty Images)

Tegnap beiktatták második elnöki ciklusába Barack Obamát, akinek ahhoz, hogy valódi eredményeket érjen el, számos olyan képességre lesz szüksége, amelyeket az előző ciklusban nem nagyon mutatott meg. Az amerikai elnök helyzete ugyanis még nehezebb, mint négy éve volt.

Ajánlott írásunk: Iskolai vérengzések: várhatjuk a következőt

Vízió és önbizalom nélkül

Szemben az elmúlt fél évszázad amerikai elnökeivel, Barack Obama egy önbizalmát és részben vízióját veszített ország élén áll. A vízió hiánya mögött sok tényező áll: az elmúlt harminc évben fokozatosan dogmává merevedett amerikai gazdaság- és társadalomfilozófia jelenlegi válsága, a részben az ettől nyilvánvalóan nem független sorozatos amerikai presztízsveszteség szerte a világban, illetve az amerikai társadalomban végbemenő demográfiai változások, amelynek eredményeképpen az országban egykor egyértelműen domináns fehér protestáns kultúra szinte minden kanyarban kihívásokkal kell, hogy szembenézzen. Mindezek miatt nincs egy amerikai vízió, nincs már meg az „amerikai álom": a különböző kihívásokra és problémákra sok válaszkísérlet születik, de ezek nem forrnak össze egy nagy és egységes ideává.

Ezzel párhuzamosan és részben ennek eredményeképpen Amerika önbizalma is megingott. Az önbizalomvesztés pedig provokálja az ilyenkor szokásos reakciókat: az elit egyik része önmarcangolással tölti az idejét, a másik része pedig dacosan az öklét rázza. Az egyik csak a kudarcot látja, a másik pedig képtelen bármi hibát is felfedezni saját magában. És Barack Obamának ezt az országot kellene vezetnie.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Igazi vezető kellene

Mert az amerikaiak egyértelműen azt várják elnöküktől, hogy vezesse őket. Hogy víziót adjon és példát mutasson, hogy szimbolikusan a hátára vegye az országot és átvigye a nehézségeken. Mindehhez adott egy gyakorlatilag királyi pompával és hatalommal felruházott hivatal, és egy ország, amelyik valóban trónként tekint az elnöki székre. Ha úgy tetszik, bizonyos feltételek akár adottak is lehetnének a még így is herkulesi feladat elvégzésére.

Ahhoz azonban, hogy az elnök sikeres legyen, többre lenne szüksége, mint Obama egyébként vitathatatlanul kiváló szónoki képességeire. Elsősorban képesnek kellene lennie valamifajta kompromisszumot kitárgyalnia, még inkább kikényszerítenie az egyre korlátoltabban dogmatikusabbá váló republikánus ellenzékéből. Ehhez azonban olyan ravasz politikussá kellene válnia, amilyennek az előző négy éve alapján egyáltalán nem tűnt az elnöki hivatalba minimális tapasztalattal bekerült Barack Obama.

Másrészt Obamának sokkal gyakrabban kellene ösztönből politizálnia. Tetszik vagy sem, a tömegdemokráciákban támogatást elsősorban nem jól átgondolt és szofisztikált érvekkel, hanem hitelesnek tűnő érzelmekkel lehet szerezni. Sírni (Tony Blair) és dühösnek lenni (George W. Bush), vagy éppen szemtelen csibésznek (Bill Clinton) kell tudni lenni. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az elnök ösztönei, mutatott érzelmei összhangban legyenek azzal, amit az országa többsége látni kíván. Erről Obama elmúlt négy éve szintén nem győzött meg minket.

Olvasd el ezt is: Így nem lehet majd feljutni a középosztályba

Amerika válsága

Obama előtt tehát óriási feladat áll, és első ciklusa alapján nem úgy tűnik, hogy meg tudná ugrani az akadályt. Azt ugyanakkor mindenképpen el kell mondani, hogy a Republikánus Párt által 2012-ben bemutatott alternatívákhoz képest még mindig Obama volt a kisebbik rossz. És ez mutatja leginkább Amerika válságát.