Egy 28 éves, egyetemi hallgatóból politikussá avanzsált ősmagyarbolt-tulajdonos veszi a bátorságot, és a nemzet napján üvöltve lehazaárulózza az első szabadon választott miniszterelnököt.

(Fotó: Szémann Tamás/Index)

Szegedi Csanád március 15-ére emlékezve lehazaárulózta Antall Józsefet. Látható, hogy a Jobbiknál mostanában mindenki hazaáruló, aki az elmúlt húsz évben vezető szerepet töltött be. Ők úgy gondolják, ezzel lesznek valódi rendszerváltók. A valóságban viszont pont így válnak a kádárizmus igaz örökösévé.

Panel, Trabant, Telek

Máig feldolgozatlan, hogy Kádár milyen országot hagyott maga után 1989-ben. Ha korabeli felvételeket nézünk, mondjuk a taxisblokádról, elképedünk, hogy milyen ország néz vissza ránk. A stílus, a ruházat, a hangnem, mind-mind annyira… nehéz a megfelelő szót megtalálni: maradjunk a kádárinál. A felvételekből persze csak egy érzete van az embernek, amit adatok sokkal jobban fejeznek ki.

Magyarország volt az az ország, ahol 1989-ben a lakosság komoly része úgy gondolta, hogy a demokratikus ellenzék tevékenysége katasztrófába sodorja az országot (30%) és veszélyezteti az ország rendjét (45%). A demokrácia, a szabadság, joguralom azóta sem fontos hazánkban: Európában élen járunk azzal, hogy az erős gazdaság sokkal fontosabb, mint a jó demokrácia. 

Mi a fontosabb, a jó demokrácia vagy az erős gazdaság? Forrás: Pew Global Attitudes Project, 2009.

Igen, a csak önmagunk anyagi boldogulásával foglalkozás a kádárizmus legnagyobb öröksége. Ahol minden nálunk nagyobb és magasztosabb cél vagy eszme csak cinizmus tárgya lehet.

Minden kikezdhető volt az ezeréves tradícióktól kezdve a történelmi hősökön keresztül a nemzeti ünnepekig. Az állami intézmények, a nemzeti történelem vagy a vallás nem hogy tekintéllyel nem rendelkeztek, hanem az emberek egy jó része egyenesen feljogosítva érezte magát, hogy ordenáré stílusban gúnyolódjon azok képviselőin, hiszen „ők se jobbak nálunk”.

Kádár népének semmi nem volt szent.

Kádár lives!

De ez a világ velünk él. A fiatal generációban is. Ez az a társadalom, ahol egy 28 éves, egyetemi hallgatóból politikussá avanzsált ősmagyarbolt-tulajdonos veszi a bátorságot arra, hogy a nemzet napján üvöltve hazaárulózza le az első szabadon választott miniszterelnököt. 

Sem a helyszín, sem a hangnem, sem a stílus nem volt megfelelő. Nyilvánvalóan nem. És akkor még a tartalomról nem is beszéltünk.

De ezt Szegedi Csanádék nem értik, nekik a nemzeti ünnep sem szent, és a modern magyar demokrácia egyetlen személye sem sérthetetlen, kikezdhetetlen. És pontosan ezért lesznek a kádárizmus igaz örökösei.

>> MIÉRT OLYAN VESZETTÜL UNALMAS A KAMPÁNY? - keddi vezérvéleményünk

>> GYURCSÁNY A KAPUK ELŐTT - pénteki vezérvéleményünk

>> korábbi írások

Írások a témában:
Csanád vezér durcás (Mandiner)

A Jobbik szabadságharca (Index)

Mindenki mindenki ellen (Index)

Március 15-i megemlékezések (origo)