Kössük a választójogot a 18. helyett a 22. életév betöltéséhez! - mondja a pszichológus. A változtatáshoz azért a „nekem nem tetszik, hogy hogyan szavaznak”-nál hatásosabb érvek kellenének. (Kép: abcteach.com)
Kössük a választójogot a 18. helyett a 22. életév betöltéséhez! – ezzel a felvetéssel állt elő Ranschburg Jenő. A pszichológus javaslata elsőre meghökkentő, ám az ötlet egyáltalán nem rossz. Az érvelése viszont katasztrofális.
Mit mond Ranschburg?
Ranschburg szerint a mai kamaszokkal egyre kevesebbet foglalkoznak szüleik, így a gyerekek könnyen radikalizálódnak. „Szélsőséges politikai szervezetek” hálójába kerülhetnek, melyek „a gyűlölet és bűnbakképzés talaján nyújtanak számukra hiánypótló közösséget”. Emiatt „meggondolatlan”, vagyis túl alacsony a 18-as korhatár.
Tulajdonképpen azt mondja ezzel, hogy igazítsuk a magyar választási törvényt Ranschburg Jenő világnézetéhez. Érveléséből világosan kiderül, hogy a pszichológus saját álláspontját megkérdőjelezhetetlen igazságnak tekinti. Valószínűleg fel sem merül benne, hogy ami szerinte rossz, az egyáltalán nem biztos, hogy másnak is az.
Ábra: A szavazójog alsó korhatára a világ országaiban. Forrás: Wiki
Miben téved?
A radikalizmus azonban nem kell, hogy eleve valami borzasztó dolog legyen. Gondoljunk csak bele! 1989-ben is rengetegen vélték úgy, hogy az akkori ellenzék túlságosan sietős, túlságosan radikális. Ha kizártuk volna a radikalizmust a politikából, nem lett volna sem 1848, sem 1956, sem 1989.
Nyilván jól értjük, hogy Ranschburg miféle radikalizmusra gondol. Van olyan radikalizmus, ami valóban veszélyes. De legalább ilyen veszélyes az is, ha valaki a magyar választási rendszert a pillanatnyi belpolitikai erőviszonyok miatt akarja felforgatni.
Miben van mégis igaza?
Maga a felvetés viszont nem őrültség. Van ugyanis egy másik szempont is, csak az nem ideológiai, hanem biológiai.
Po Bronson és Ashley Merryman írja könyvében – idézi George F. Will –, hogy a tinédzserek agyában még nem fejlődnek ki teljesen a homloklebeny kapcsolódásai, és ez éppen az ítélőképességben, a döntéshozatali képességben érezteti hatását.
Például nem azért hal meg kétszer annyi tinédzser autóbalesetben, mert rosszak a vezetési képességeik, hanem mert éles helyzetben egyszerűen rossz döntéseket hoznak. Ennek egyszerű biológiai oka van: az agy 21-22 éves korig, vagy még későbbre fejlődik csak ki teljesen. (Ez azonnal meg is magyarázhat számos, a HÖK-kel kapcsolatos dolgot is...)
Ez tehát már egy jó érv lehet a korhatár emelése mellett.
Szavazategyenlőség?
Látni kell azonban, hogy a szavazás korhatárának megállapítása csupán egy a szavazati jog körül fölhalmozódott problémák közül.
Fontos probléma a választókerületek aránytalansága, ami miatt a szavazategyenlőség súlyosan sérül: például egyes elnéptelenedő pesti kerületek választóinak a szavazata lényegesen többet ér, mint másoké. De ilyen probléma a „szavazatvásárlás” is, amit hatékonyan tudna korlátozni a szavazás előtti regisztráció bevezetése.
A magyar választási rendszer megérett egy alapos felújításra: le kellene vonni az elmúlt húsz év tanulságait, és hozzá lehetne nyúlni néhány nyilvánvalóan problémás területéhez.
Ahhoz azonban, hogy egy ilyen lépéssorozat legitim legyen, a változtatáshoz a „nekem nem tetszik, hogy hogyan szavaznak”-nál hatásosabb érvek kellenek majd.
Írások a témában:Ranschburg: választókor 22 évtől (Mandiner/stop.hu, Rajcsányi Gellért vezérkommentjével)Voting age (Wikipedia)We should raise the voting age to 21, not reduce it to 16 (Ed West / Telegraph)Raise the voting age! (Peter Hitchens / The Mail on Sunday)How to ruin a child: Too much esteem, too little sleep (George F. Will / WSJ)Választókerületek aránytalansága (Választási Reform)Eretnek felvetés: cenzus? (Mandiner)
Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.