Lehetséges, Orbán Viktor azért nem adja meg a kellő tiszteletet ennek a pozíciónak, mert átmenetinek tartja. (Fotó: schmitt.hu)
Mivel a közvéleményt már egy jó ideje felkészítették rá, különösebben senki nem lepődhetett meg azon, hogy Orbán Viktor Schmitt Pált nevezte meg köztársasági elnök-jelöltként. A döntés és bejelentésének módja mégis kérdéseket vet fel.
Ami itt következik, az puszta okoskodás. Megpróbálunk ügyesen okoskodni, de ettől még az alábbi – egyelőre – nem több egy gondolatkísérletnél. Ettől persze akár még igaznak is bizonyulhat.
Előző írásunk a témában: Ki legyen a köztársasági elnök?
Ellentmondások?
Induljunk ki két feltevésből!
Az első feltevés, hogy Orbán Viktor nyilvánvalóan nagyon jól ismeri Schmitt Pált és képességeit. Ne legyen illúziónk: pontosan tudja azt, amit mi, sőt nyilván még többet is. A másik axióma, hogy Orbán Viktor nagyon komolyan veszi a formaságokat, azt, hogy mindenkinek, különösen az állami tisztviselőknek, meg kell adni a nekik kijáró tiszteletet. Bár sokan gúnyolják állandó fordulataiért (az elnökurazásért, professzorozásért, hölgyeimésuraimozásért), ez csupán következetességét mutatja. Ugyanígy, mindig ügyelt rá, hogy a megfelelő tisztelettel forduljon az adott tisztség betöltőjéhez.
Mindezek után a bolgár tengerpart mellett a nyaralását töltő miniszterelnök helyett szóvivője csak úgy bejelenti, hogy Orbán Viktornak Schmitt Pálra esett a választása. Érezzük, hogy itt valami nem stimmel?
Lehet, hogy pusztán arról van szó, hogy a második feltevésünk immáron nem igaz. Ugyanakkor van egy olyan lehetséges magyarázat, amely feloldja a fenti ellentmondást.
Meddig lesz elnök Schmitt?
Már mások is éltek a gyanúval, hogy két év múlva, a már bejelentett új alaptörvénnyel együtt egy új típusú elnöki intézmény fog létrejönni Magyarországon. Az elnök szerepe jóval erősebb lesz a mostaninál, vélhetőleg a francia vagy a román mintához hasonló - betöltését pedig maga Orbán Viktor ambícionálná. Hogy megfelelő súlya legyen ennek az elnöki pozíciónak, és hogy ne legyen a parlamentnek alárendelve, a köztársasági elnököt valószínűleg közvetlenül lehetne majd választani.
Hogyan oldja fel ez a magyarázat a dilemmánkat? Először is úgy, hogy Schmitt Pált, a pártembert el lehet küldeni két év után, miközben Sólyomot vagy Pálinkást már sokkal nehezebb lenne. Ráadásul Schmitt után valószínűleg kevesen fognak könnyeket hullatni, és még attól sem kell félni, hogy különösebben kapaszkodni akar majd a székébe. Nyilván tudja ő maga is, hogy ezt a pozíciót ő nem szolgálta meg.
A személy kiválasztása és a bejelentés módja is összhangba hozható azzal, amit felvetésként fogalmaztunk meg: lehet, Orbán Viktor azért nem adja meg a kellő tiszteletet ennek a pozíciónak, mert átmenetinek tartja, s ezért kezeli úgy, ahogy.
Ráadásul, ha nagyon csavarni akarunk a dolgon, akár az is lehetséges (bár kétségtelenül egy kicsit merész elképzelés), hogy Orbán ezzel a nyilvánvalóan faramuci megoldással maga demonstrálja annak a hátrányát, ha a nép helyett a parlamenti többség választja az elnököt. Így ugyanis tetszőlegesen lehet mindenfajta, különösebb tekintély nélkül személyeket megtenni elsőszámú közjogi méltóságnak (egyébként Göncz kapcsán ez a tény egyszer már demonstrálva volt).
Orbán mint elnök, Navracsics mint miniszterelnök?
Persze, mindez csak merő spekuláció. Ugyanakkor viszonylag meggyőző spekulációnak tűnik, amit egyéb, nem közvetlenül az elnökválasztáshoz kapcsolódó tények is alátámasztanak. Például, hogy már most működik egy erős elnök-gyenge miniszterelnök megosztáshoz hasonló felállás, mégpedig Orbán és Navracsics viszonyában.
Mindezekkel a lehetőségekkel önmagukban semmi gond nem lenne. A jelenlegi ún. kancellári rendszer nincs kőbe vésve, sőt azt sem mondhatnánk, hogy eddig különösebben jól működött volna.
Ugyanakkor csatlakoznunk kell Stumpf Andráshoz, aki, ahogy a Heti Válaszban írta, abban lát kivetnivalót, hogya Fidesz nem árulja el terveit még csak nagy vonalakban sem. Pedig sokkal tisztességesebb lenne, ha a Fidesz megosztaná velünk, állampolgárokkal is az alkotmányos berendezkedéssel kapcsolatos elképzeléseit, ahelyett, hogy ezt az egészen fura játékot játszanák még a legfontosabb közjogi pozícióval is.
És akkor semmi szükség nem volna a miénkhez hasonló spekulációkra sem.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.