Akivel így viselkednek, az sosem igazi ellenfél. Valami hasonlót láthatunk, mint korábban baloldal és az MDF között. (Fotó: origo.hu)
Pár hete többen a Fidesz és az LMP állítólagos közeledéséről kezdtek beszélni, most azonban a két párt viszonyában valóban történtek érdekes fejlemények.
Ajánlott írásunk: Amit mindenki tudni akar - Mennyire SZDSZ az LMP?
Méltó ellenfél?
Az egyik fejlemény az Orbán-Schiffer parlamenti vita, mely koreográfiájában megismételte a pár héttel ezelőttit. Akárcsak a 29 pontos gazdasági akcióterv bejelentése után, úgy most a megszavazásakor is azt láthattuk, hogy Orbán az ellenzéki frakcióvezetők közül Schiffer Andrással „kivételezik”.
Vona Gáborral és Mesterházy Attilával szemben Orbán mindig kissé lekezelően viselkedik, a két frakcióvezető komolytalanságát, sőt olykor szalonképtelenségét érzékelteti, és ahelyett, hogy érdemben reagálna felvetésükre, stílusukat vagy kompetenciájukat bírálja, vitaképességüket vonja kétségbe.
Az LMP frakcióvezetőjével egészen más a helyzet. Orbán a válaszaiban a legtöbb időt mindig Schifferre szánja, és közben folyamatosan a vele szembeni tiszteletét hangsúlyozza. Olyan méltó ellenfélként pozícionálja Schiffert, akivel még elvi, filozófiai vitákat is lehet folytatni.
Fidesz-LMP paktum?
A másik érdekes fejleményre a Heti Válasz Jávor Benedek-interjújából derült fény. Eszerint az LMP tárgyalt a Fidesszel, miután az 9 napra akarta lecsökkenteni az önkormányzati választásokon a kopogtatócédula-gyűjtés időtartamát. Az LMP jelezte, hogy ha a fideszesek ezzel „ellehetetlenítik az ellenzék tevékenységét, akkor belekormányozhatják magukat abba, hogy demokratikus egységfront jön létre ellenük”. Magyarul: az LMP összefog a szocialistákkal.
A Fidesz-LMP tárgyalás valóban befolyásolhatta a választási törvény végső formáját, hiszen a törvénybe végül 9 helyett 15 nap került, ami az LMP számára könnyebbséget jelent majd az őszi választásokon. Az LMP pedig visszautasította a közös jelöltről szóló szocialista felkérést, és Jávor személyében önálló főpolgármester-jelöltet állított. Vagyis nem állt be egy Fidesz-ellenes egységfrontba.
Egybevágó érdekek
Világnézetileg talán pont a nyugati baloldali ideológiákból építkező LMP az, mely a parlamenti pártok közül a Fidesztől a legtávolabb áll. Láthatóan viszont a Fidesz mégis velük kivételez.
Az ok egyszerű: bár jelenleg egyetlen politikai erő sem jelenthet a Fidesz számára valós kihívást, hosszútávon veszély lehetne, ha felállna a kormánnyal szemben egy egységes ellenzéki front vagy egy baloldali szövetség. Az előbbi inkább a nemzetközi porondon nehezítené meg a Fidesz életét, az utóbbi viszont akár revitalizálhatná is a most poraiban heverő baloldalt.
A Fidesznek tehát meg kell törnie bármilyen egység vagy pártszövetség kialakulását, és legkönnyebben az LMP-vel való jó viszony kialakításán keresztül érvényesíthetik az „Oszd meg és uralkodj!”-elvét. Nem kérdéses ugyanis, hogy a szocialistákkal szemben a Fidesz politikusainak évtizedes sérelmei vannak, a Jobbikkal való bármiféle együttműködés pedig vállalhatatlan lenne. És persze LMP-nek is jól jön ez a kivételes bánásmód, hiszen sokkal nagyobb befolyásra tehetnek így szert, mint parlamenti létszámuk amúgy engedné.
Barát vagy ellenség?
A rendszerváltozás utáni magyar politika egyik fontos tanulsága: az a politikai ellenfél, akivel úgy viselkednek, mint most a Fidesz az LMP-vel, az sosem igazi ellenfél. Ha párhuzamokat keresünk, akkor valami hasonlót láthatunk kialakulni a jobboldal és az LMP viszonyában, mint ami az elmúlt öt-hat évben történt a baloldal és az MDF között.
Ott is évekig tagadtak mindkét fél részéről mindent: de ha egyszer a politikai érdekek egybevágnak, az ellen végül nem lehet mit tenni.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.