Amíg nem ismerjük a magyar kormány terveit, azt sem tudjuk megítélni, hogy helyes volt-e vagy sem az IMF-nek teljesen hátat fordítani.
A minap jelentette be az IMF, hogy a korábbi éles ellentétek ellenére sikerült megegyeznie a román kormánnyal, így Románia megkapja hitelkeretének következő részletét. Sőt a megállapodás része az is, hogy engedve a bukaresti igényeknek, a washingtoni szervezet elfogadja az általa eredetileg követeltnél lényegesen magasabb költségvetési hiányt.
Mindez akár azt is sugallhatná, hogy a mi esetünkben is nyitva áll a lehetőség valami hasonlóra.
Kapcsolódó írásunk: IMF-hitel - az év legnagyobb politikai kérdése
Párhuzamok Magyarországgal
A román eset több szempontból is hasonlít a magyarra. A tárgyalások első szakaszában ugyanis ott is éles ellentétek voltak. Bukarest eredetileg mereven elzárkózott attól, hogy a magyarénál jelenleg lényegesen mélyebb román recesszió kellős közepén jelentős adóemeléseket hajtson végre. Sőt, az elnök és a miniszterelnök nyilvánosan is kijelentették, hogy a román kormány ilyet bizonyosan nem fog tenni.
Az IMF azonban egészen határozottan, ha úgy tetszik, megzsarolta Romániát. Román sajtóértesülések szerint világossá tették, hogy egy tapodtat sem engednek az elvárásaikból, ha pedig Bukarest nem tartaná magát a korábbi megállapodáshoz, akkor nem hívhatja le hitelkeretének következő részét. Eddig meglehetősen szembeszökőek a hasonlóságok a mi példánkkal.
A román kormány azonban végül beadta a derekát és jópár nagyon kemény intézkedést jelentett be, cserében pedig az IMF is engedett a feltételei egy részében. Végeredményben Románia a magyarnál lényegesebb magasabb költségvetési hiányra szerezte meg az IMF hozzájárulását.
Miért is ne történhetne valami hasonló nálunk is? Mi is engednénk egy kicsit, ők is engednének egy kicsit.
Ez mégis egy másik történet
Szemben a hivatalos nyilatkozatokkal, az új magyar kormány legnagyobb problémája az IMF-fel az, hogy utóbbi bizonyos gazdaságpolitikai lépéseket egyszerűen nem fogadna el.
Míg Románia végül beleegyezett, hogy az IMF által is támogatott intézkedéseket hozzon, és azoknak csak a mértékén alkudozott, addig Budapest erre nem hajlandó. Ehelyett a magyar kormány valószínűleg olyan programmal és intézkedésekkel készül 2011-re, amit a nemzetközi szervezet jól sejthetően ellenezne. Minden bizonnyal ezért hangsúlyozza azt a kormányzati kommunikáció, hogy az IMF-hitel lejártával hazánk visszaszerzi gazdasági függetlenségét, azaz cselekvési szabadságát.
Melyik a jobb stratégia?
Mindez önmagában nem jobb vagy rosszabb, pusztán más stratégia, mint a románoké. Amíg nem tudjuk, hogy mik is a magyar kormány konkrét tervei, addig nem lehet azt sem megítélni, hogy helyes volt-e vagy sem az IMF-nek teljesen hátat fordítani.
Amint azt korábban is írtuk, a Véleményvezér szerint ez az év hátralévő részének legnagyobb politikai kérdése.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.