Az MSZP teljesen hiteltelen, az LMP komolytalan, a Jobbik pedig csak tapsol a Fidesznek. Gazdasági kérdésekben gyakorlatilag Oszkó Péter a valódi ellenzék. (Fotó: napi.hu)

Az elmúlt hónapokban a közélet egy érdekes színfolttal bővült: állandó kommentátorként feltűnt Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter. Mára többé-kevésbé ő vette át a parlamenti ellenzék szerepét, és gyakorlatilag Oszkó jeleníti meg az egyetlen komolyan vehető politikai ellenvéleményt gazdaságpolitikai kérdésekben.

Ajánlott írásunk: Nyugdíjasok - még mindig szent tehenek

A parlamenti ellenzék és a gazdaságpolitika

Az MSZP mintha nem is lenne. Talán ők is érzik, hogy az elmúlt nyolc év kormányzati teljesítménye után egyelőre minden megszólalásuk hiteltelen. Ennek megfelelően még arra sem vették a fáradságot, hogy eldöntsék, milyen irányból is kritizálják a kormányt. Jelen pillanatban a szocialisták egyszerre támadják a Fideszt a „szegényellenesség” szlogenjével a megszorításokra hivatkozva, valamint az IMF-fel való keménykedés, vagyis a nem elég szigorú gazdaságpolitika miatt. A két bírálat értelemszerűen üti egymást. Persze mindez nem sok vizet zavar, mert ez a párt szinte már senkit nem érdekel ebben az országban.

Fontosabb jelenség, hogy az LMP sem képes értelmes ellenvéleményekkel előállni gazdasági kérdésekben: a párt mondanivalójának minden bizonnyal leggyengébb része a mindent az „öko” előtaggal ellátó ezoterikus gazdasági vízió. A leggazdagabb országok unatkozó felső középosztályára szabott ökogazdasági fantazmagória egyszerűen semmilyen gazdaságilag is értékelhető iránymutatást nem ad például a bankadó vagy az alacsony adókulcsok kérdésében. Ráadásul az ökogazdasági javaslatok olyan messze vannak a gazdasági válság által sújtott emberek valódi és égető problémáitól, hogy nem is lehet róluk úgy beszélni, hogy utóbbiak egyáltalán megérthessék.

A Jobbik helyzete sem könnyebb: eddig ha bármilyen olyan témában kellett állást foglalniuk, amit nem lehetett összefüggésbe hozni a Gárdával, a cigányokkal, esetleg a Közel-Kelettel, egyszerűen képtelenek voltak magukat megkülönböztetni a többi párttól. Vagy az MSZP-vel és az LMP-vel együtt tiltakoztak a fideszes „egypártrendszer” ellen, vagy – és a gazdaságpolitika esetében ez a helyzet – egyszerűen csak tapsoltak a Fidesznek, amiért az „hazaküldte” az IMF-et.

A valódi ellenzék: Oszkó Péter

Oszkó Péter bő egy éven keresztül volt pénzügyminiszter, ez idő alatt levezényelt egy félig sikeres, ugyanakkor az első pillanattól kezdve perspektívátlan megszorítást. Más politikai tett nem fűződik a nevéhez, párt nem áll mögötte, politikai befolyása nincs. Blogbejegyzései és egyéb fórumokon megfogalmazott bírálatai azonban az elmúlt három hónapban nagy médiavisszhangot kaptak. Sőt ennél többről van szó: odáig jutottunk, hogy a politikai vagy politikához kötődő szereplők közül mára övé az egyetlen komolyan vehető ellenzéki hang.

Ez a tény pedig nem mást minősít, mint az elképesztően gyenge teljesítmény nyújtó ellenzéket.

Nem arról van szó, hogy Oszkó Péter jó miniszter volt-e, vagy hogy kritikáiban éppen igaza van-e vagy sem. Hanem, hogy azokat az egyébként közel sem irreleváns ellenérveket, melyeket ő a Fidesz gazdaságpolitikájával szemben előad, a parlamenti ellenzékből senki nem képes sem összeszedni, sem hitelesen elmondani.

Mi következik ebből?

Bár az elmúlt nyolc év baloldali gazdaságpolitikusai közül Bajnai Gordonon kívül egyedül neki maradt még talán valamennyi politikai tőkéje, a Véleményvezér egyelőre nem gondolja, hogy nagy politikai potenciál rejtőzne az egykori pénzügyminiszterben. Megszólalásai túl technokraták, túlságosan is azon a nyelven és immáron azokon a csatornákon szólnak, amelyeket a hitelvesztett baloldali potentátok is használnak. Oszkó Péter mostani kiemelt szerepe tehát nem azért érdekes, mert valaminek az előszele.

Hanem azért, mert jelen állapotaink fontos tünete. Arra világít rá, hogy az ellenzék a magyar politika és a mindennapok talán legfontosabb kérdésében semmilyen értékelhető válasszal nem rendelkezik, teljesen fogalmatlan.

A Fidesz gazdaságpolitikájának egyszerűen nincs parlamenti ellenzéke.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!