Plázaépítési moratórium 2012-től: az LMP és a Fidesz ezzel éppen hogy bebetonozná azoknak a versenyelőnyét, akiktől meg akarnak védeni bennünket. De legalább nem dőzsöl tovább a magyar! (Fotó: origo)
Az LMP egyik javaslatát felkarolva a Fidesz plázaépítési moratóriumot vezethet be 2012-től. Ha jól értjük, akkor a tervek szerint százezer alatti lakosú települések esetében a négyszáz négyzetméternél nagyobb, százezer lakos felett pedig a nyolcszáz négyzetméternél nagyobb elárusítóhelyek, üzletközpontok építését tiltanák meg. Úgy tűnik, a pláza egy remek ellenség, hiszen őket sem a globalizmus és a neoliberalizmus elleni harc ökopárti vitézei, sem pedig a magyar tőke elszánt verbális védelmezői nem szeretik, és ez az ellenszenv láthatóan még közös platformot is képes teremteni. Hiszen tudjuk jól, a plázák tönkreteszik a belvárosokat és elcsúnyítják a környezetet, és persze ellehetetlenítik a sok jóra való magyar kiskereskedőt is. Elérkezett hát az idő, hogy a gazdasági szabadságharc legújabb csatáját ellenük vívják meg, immár koalícióban.
Azonban ha az ember elhessegeti az ideológiai lila ködöt, akkor már rögtön nem is olyan világos, hogy miért is lenne jó ötlet a plázaépítési tilalom.
Ajánlott írásunk: Reszkessetek, szlovák rendszámosok!
Miért rossz ötlet a moratórium, ha utáljuk a plázákat?
Tegyük fel, hogy igaz az a bújtatott tézis, miszerint a magyarországi plázák rosszat tesznek mind a magyar gazdaságnak, mind pedig a magyar társadalomnak. De ha ez így van, akkor miért is jó nekünk, ha bebetonozzuk a jelenleg helyzetben lévőknek az előnyét? Hiszen a moratórium következménye természetesen az, hogy csökkenti a versenyt, és ezzel a már megtelepedett üzlethálózatok malmára hajtja a vizet, vagyis a profitot. Nyilván mindenki észrevette például, hogy van egy nagy nemzetközi vállalat, amelyik egészen nagy alapterületű áruházakat épített gyakorlatilag minden 15 ezer főnél nagyobb magyar településen. A tervezett moratórium garantálná, hogy velük ezután sem tud majd versenyezni senki.
A törvényjavaslat célja az, hogy a kereskedelmi központok, azaz a 400, illetve 100.000 főnél nagyobb településeken 800 m2-nél nagyobb eladótérrel rendelkező bevásárlóközpontok ('plázák') és kereskedelmi egységek ('hipermarketek') létesítésének és működtetésének törvényi minimumszabályait meghatározza. A kereskedelmi központok létesítése lökésszerű hatást gyakorol társadalmi, gazdasági és természeti környezetükre. A közvetlen hatások (így a hagyományos kiskereskedelmi egységek forgalmának csökkenése, a megnövekedett gépjárm űforgalom, a városkép átalakulása) mellett a közvetett hatások is jelentősek, így az érintett településen az életminőséget alapjaiban befolyásoló változások történnek.
A kilencvenes évek közepén megjelent központok mára jobban lefedik az országot, mint a mentőközpontok, ám a kereskedelmi forma kétségtelen, a vásárlási szokásokat is átalakító piaci sikere, az ebből következő erős piaci verseny, illetve az érintett önkormányzatok egyoldalú, gyakran a földterületek alulértékeltségével párosuló anyagi érdekeltsége folyamatosan fűti az új beruházásokat, holott nyilvánvaló, hogy már a már létrejött kapacitás egésze sem tartható fenn hosszú távon.
E helyzet megoldása komplex jogalkotást igényel. A törvényjavaslat egy építési moratóriumot javasol, ami alatt lehetőség van egy átfogó, az összeurópai tendenciának megfelelő, külföldi szabályozási mintákból merítő szabályozás és fenntarthatósági garanciák megalkotására.
Vagyis az LMP-től eredő és a Fidesz által felkarolt ötlet pontosan azoknak a vállalatoknak a javát szolgálná, amelyektől a rendelet megvédeni hivatott az országot és az embereket. Úgyhogy érdemes még egyszer átgondolni: miért jó ötlet az, ha a – vádak szerint – rossz szolgáltatást nyújtó, rosszul szervezett és csúnya eladóhelyeket innentől nem győzhetik le a jobbak sem?
Ha tehát valaki azt gondolja, hogy a Magyarországot kétségtelenül elég sűrűn lefedő plázák (további probléma, hogy a törvényi megfogalmazás a nagy méretű eladótérre hivatkozva összemossa a bevásárlóközpontok, a plázák, illetve a szuper- és hipermarketek fogalmát) kifejezetten károsak, akkor az ellenük való harcnak a moratórium egészen biztosan nem jó eszköze.
A szabályozás másik nagy nyertese a Fidesszel amúgy is kimondottan baráti viszonyt ápoló magyar üzletlánc, a CBA, illetve a másik magyar csoport, a Coop lehet, amelyek így, versenytárs híján egyeduralkodóvá vállhatnak a kiskereskedelemben - a CBA üzletei jellemzően a javasolt mérethatárokon belüliek. Fodor Attila, a cég kommunikációs vezetője üdvözölte is a tervezet ötletét, bár azt fontosnak tartotta, hogy a moratórium rövid ideig tartson, és inkább "a korrekt szabályozás" feltételeit dolgozzák ki gyorsan. "A hazai piacra nemzetközi viszonylatban is nagyon szabályozatlanul engedték rá a tőkeerős multinacionális kereskedőcégeket, így kis területen is hatalmas koncentrációt értek el, túltelítve a szektort" - nyilatkozta a versenytársakról.
"Nem akarunk végleges és a már folyamatban lévő beruházásokra vonatkozó tiltást, azt viszont fontosnak tartjuk, hogy a jelenlegi szabályozatlanságot a helyiek érdekeit is figyelembe vevő rendszer váltsa fel" - mondta terveiről a Nemzetnek Szabó Rebeka. A 400, illetve 800 négyzetméteres mérethatárt azzal indokolta, hogy ezzel a törpeláncok - mint például a Penny Market, a Lidl, vagy az Aldi - terjeszkedése is meggátolható, mert ezek megjelenése is "drasztikus változást" jelenthet a helyi erőviszonyokban.
Jövőre jöhet a plázastop (Index)
Miért rossz ötlet a moratórium, ha nem utáljuk a plázákat?
Tegyük fel, hogy a helyzet azért egy kicsit komplexebb, és bár a plázáknak nyilván vannak negatív hatásai, azért rengeteg előny is származik belőlük. Például az, hogy olcsóbban árusítják termékeiket, mint az úgynevezett kisboltok. Igen, ez valóban nem jó a magyar kisboltosnak, de igencsak jó a magyar vásárlónak. Ha tehát azt mondjuk, hogy nem kellenek a plázák, azzal azt is mondjuk, hogy éppen elég olcsó termékhez jutott már eddig is a magyar, és nyilván ha a jövőben még olcsóbban vásárolhatna, az valamiféle nemkívánatos dőzsöléshez vezetne.
Nem mintha egyértelműen pozitív jelenség lenne a hasonló üzletközpontok elterjedése, de lássuk be, megvan az oka annak, hogy nemcsak Magyarországot, hanem az egész világot elborították. Egyes számítások szerint például a fejlett világ elmúlt húsz évben mutatott gazdasági hatékonyságjavulásának több mint tíz százaléka származik a nagy alapterületű kiskereskedelmi láncok hozta alacsonyabb árakból és alacsonyabb költségekből.
Mindenhogy rossz ötlet
Pusztán ideológiai okokból, mindenfajta különösebb előzetes vizsgálatok és számítások nélkül kijelenteni, hogy az LMP-s törvényjavaslatban "kereskedelmi központ", kommunikációjában pedig "pláza" címszó alatt összegyűjtött különféle, egymástól olykor igencsak különböző nagy alapterületű üzletek számunkra károsak, egyszerűen butaság. Ha valaki mégis ragaszkodik ehhez a mániájához, és a problémát plázaépítési moratóriummal akarja megoldani, az bizony lesújtóan rövidlátó. Ezzel az eszközzel ugyanis nemcsak hogy nem ér célt, hanem a vonatkozó kiskereskedelmi forma negatív következményeit erősíti fel azáltal, hogy csökkenti rajtuk az újonnan megjelenő versenytársak okozta nyomást.
Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.