Egy szűk élcsapat senki által nem ismert szempontok mentén mérlegelve közli a gombnyomogatásra használt fideszes és KDNP-s országgyűlési képviselőkkel, hogy mire kell majd igent mondaniuk. (Fotó: fidesz.hu)
A sarkalatos törvények első nagyobb körén túl van az Országgyűlés. Annak idején már az új alkotmány kapcsán megállapítottuk, az azért tűnik egy annyira neutrális dokumentumnak, mert tervezői szinte minden lényeges kérdést a kétharmados törvények körébe utaltak. Ezek az ún. sarkalatos törvények azok, amelyek a Fidesz szándékai szerint meg fogják határozni a sokat emlegetett szavazófülkés forradalom után felépítendő rendszer kereteit.
A tegnapi törvényhozási dömpinggel egy kis ízelítőt kaptunk abból, hogyan is gondolkodik a Fidesz ezekről a törvényekről.
Kapcsolódó írásunk: Hihetetlen: a dohánylobbi legyőzte az államot?
Először a tartalom
Ami az eddigi sarkalatos törvények, illetve a tegnap elfogadott egyéb jogszabályok esetében szembetűnő, az az, hogy jó részük mennyire a hatalmon lévők kényelmét és védelmét szolgálja.
Amint arra több civil szervezet felhívta a figyelmet, az új közbeszerzési törvénynek köszönhetően például a közbeszerzési eljárások átláthatatlanabbá válnak, és számos új kiskapu nyílik meg az esetleg mutyizni vágyóknak. Ha ez nem lenne elég, az információs önrendelkezési és információszabadság-törvény jelentősen szűkíti a közérdekűnek minősülő adatok körét, és igencsak megkönnyíti bizonyos állami pénzek felhasználásával kapcsolatos információk visszatartását.
Nyilvánvaló, hogy ellenzékben a Fidesz kézzel-lábbal tiltakozna az ilyen javaslatok ellen – és igaza is lenne.
Közbeszerzési törvény
Elfogadta a parlament hétfőn a Széll Kálmán-terv tavaszi bemutatásakor megígért új közbeszerzési törvényt, a jogszabály ősszel lép hatályba. A törvény a kormányzati szándékoknak megfelelően egyszerűsíti, gyorsítja és rugalmasabbá teszi az eljárásokat, sőt, a szakértők szerint túl rugalmassá is, amivel az eddiginél nagyobb teret enged a közbeszerzési korrupciónak. Bár az utolsó pillanatban felülírták azt a sokat kifogásolt javaslatot, hogy a közbeszerzési vitákban első fokon eljáró döntőbizottság tagjai kormányhivatali alkalmazottak legyenek - az újonnan létrejövő Közbeszerzési Hatóság az országgyűlésnek alárendelt intézmény lesz -, a jogszabálynak így is több aggályos pontja maradt.
Ezt jól érzékelteti, hogy az előterjesztéshez száznál több módosító javaslatot nyújtottak be. Ilyen például az, hogy a most megalkotott törvény csak egy keretjogszabály, nagyon fontos részletkérdéseket kormányrendelet szabályoz majd. A törvény értelmében hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lehet indítani legalább három ajánlattevő meghívásával, ha a beszerzés becsült értéke nem éri el a törvényben meghatározott szintet, miáltal ezekben az eljárásokban lényegében megszűnnek az átlátható közbeszerzések. A törvény feljogosítja uniós értékhatárokat el nem érő beszerzések esetén az ajánlatkérőket önálló eljárási szabályok kialakítására, így négy eljárásból nagyjából háromban az ajánlatkérők kedvük szerint alakíthatnak bizonyos szabályokat. A kkv-k részvételét támogatná, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja bizonyos árbevételt el nem ért cégeknek - szakértők szerint ez csak arra jó, hogy ügyeskedésre késztesse a pályázókat.
Információs önrendelkezési és információszabadság-törvény
Az adatkezelésre és az adatnyilvánosságra vonatkozó szabályozás változásai összességükben (...) az állami és az üzleti szféra érdekeit szolgálják az állampolgár és a nyilvánosság rovására. Ez nemcsak abból fakad, hogy a törvény által szabályozott alapjogi védelmet gyengítő jogszabályokat az eddiginél könnyebben lehet megváltoztatni, hanem a jogszabály konkrét rendelkezéseiből is. Változik a közérdekű adatok törvényi definíciója: a nem közvetlenül közfeladatok ellátására fordított közpénzek sorsára vonatkozó információk nem lesznek nyilvánosak. Az átláthatóság csökkenése növeli a korrupció lehetőségét. Az új törvény lehetővé teszi a személyes adatoknak az érintett hozzájárulása nélküli kezelését, ha a hozzájárulás megszerzése lehetetlen vagy aránytalanul sokba kerül. Sőt, a személyes adatot tovább lehet kezelni vagy akár el is lehet adni még akkor is, ha az érintett visszavonta az adat kezeléséhez adott hozzájárulását.
...aztán a forma
Ráadásul a benyújtott és elfogadott sarkalatos törvények szinte mindegyikére igaz, hogy jelentőségükhöz képest nagyon gyorsan, és elsősorban nagyon átláthatatlanul nyerték el végső formájukat. Több esetben még az utolsó napon is került alapvető fontosságú változás a szövegbe – természetesen, akárcsak a cigaretta jövedéki adójának ügyében, úgy itt sem tudja senki, hogy pontosan ki és miért döntött ezekről a változásokról.
Erre a törvénykezési gyakorlatra feltétlenül illik a Fidesz által valami miatt nagyon szeretett, de a Véleményvezér által nagyon nem kedvelt forradalmi jelző. Egy szűk élcsapat senki által nem ismert szempontok mentén mérlegelve közli a gombnyomogatásra használt fideszes és KDNP-s országgyűlési képviselőkkel, hogy mire kell majd igent mondaniuk.
Melyik a zavaróbb?
A két szempont közül talán a forma még zavaróbb is, mint a tartalom. Az ugyanis könnyen megeshet, hogy valaki nem ért egyet egy törvénnyel, vagy azt egyenesen károsnak és rossznak ítéli – ám minden kormánynak szíve joga, hogy olyan intézkedéseket hozzon, melyekben hisz és melyeket ő jónak tart.
Az viszont már nem a kormány meggyőződésének a kérdése, hogy az adott törvény megalkotásához és elfogadásához a megfelelő játékszabályokon keresztül jutnak-e el. Ezen játékszabályok közül pedig az informálisak legalább olyan fontosak, mint a formálisak – az informális szabályok betartása vagy be nem tartása ugyanis nem jogtechnikai, hanem önmagán nagyon is túlmutató civilizációs kérdés.
Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.