Véleményvezér

Jól ismert gyakorlat, hogy állami vagy önkormányzati vállalatok szponzorálnak politikához közeli rendezvényeket, vagy ezek szervezését bízzák „baráti cégekre” ellentételezésként a kampányban nyújtott segítségükért. 

Az országgyűlés tegnapelőtt elfogadta az új információs önrendelkezési és információszabadság-törvényt. Mostanra valószínűleg senkit nem lep meg, hogy az új törvény sajnos komolyan csorbítja a közpénzek elköltéséről szóló adatokhoz való hozzáférést. Ez a törvény ismét csak azt bizonyítja, hogy a Fidesz úgy kormányoz, mintha soha nem is kerülhetne ellenzékbe.

Kapcsolódó írásunk: A dohánylobbi legyőzte az államot?

Mi a baj?

Ahogyan tegnapi cikkünkben is röviden utaltunk rá, a törvény szerint ezentúl csak azok az adatok minősülnek majd közérdekűnek, melyek a közvetlenül közfeladatok ellátására fordított közpénzekre vonatkoznak. Ez az eddigi körhöz képest mindenképpen komoly szűkítést jelent, hiszen korábban a kormányzati szerveknek, állami vállalatoknak és intézményeknek egy jóval szélesebb körben kellett kiadniuk a közpénzek elköltésére vonatkozó adataikat (még akkor is, ezt vonakodva tették is meg vagy perekkel kellett kikényszeríteni).

Az új törvény vonatkozó passzusa azonban óriási változást jelent, hiszen például az állami vállalatok jelentős része vagy nem lát el közfeladatot, vagy a tevékenységi körüknek az csak egy apró szelete. Így aztán – az új törvény értelmében – valószínűleg sosem vagy jóval nehezebben fogjuk végül megtudni, hogy például egyes önkormányzati vezetők külföldi „tanulmányútjai” mennyibe is kerülnek az adófizetőknek, hogy a nem közfeladatot ellátó állami vállalatok mennyit fizetnek igazgatóiknak, vagy éppen mennyiért szereznek be különböző tanácsadókat.

1. A közérdekű adat fogalmának megváltoztatása következtében nem lesznek nyilvánosak a közpénzeknek a nem közvetlenül közfeladathoz kapcsolódó felhasználására vonatkozó ismeretek. A Javaslat magas korrupciós kockázattal jár, nehezebben lesz nyomonkövethető a közpénzek felhasználása. A Javaslat nehezíti az adóforintokat nem közérdekű célokra használó politikusok elszámoltathatóságát.

2. Súlyos visszalépést jelent az információs önrendelkezés terén, hogy a Javaslat lehetőséget teremtene arra, hogy a hozzájáruláson alapuló adatkezeléskor a hozzájárulás kifejezett visszavonása után az adatkezelők - akár üzleti érdekből - tovább használják a személyes adatokat. A Javaslat több más szabálya is az adatkezelők javára tesz engedményeket az alapjogvédelem kárára. Például egy bankkal kötött hitelszerződés esetében ezentúl nem kell a hitelintézetnek külön hozzájárulást kérnie a hitelminősítés keretében lefolytatott vizsgálathoz, és erről nem is köteles tájékoztatni az érintetett

3. Az Adatvédelmi Biztos Hivatalának felszámolása, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállítása egyes elemeiben sérti a Magyar Köztársaság számára előírt európai uniós kötelezettségeket. Nagy a valószínűsége, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít hazánk ellen, mert az Adatvédelmi Biztos távozásának mandátum lejárta előtti kikényszerítése sérti az uniós jogban előírt, adatvédelmet felügyelő intézményekkel szemben támasztott függetlenség követelményét.

4. Az új Alaptörvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény megalkotását – a Hatóságot leszámítva - nem köti minősített többséghez. Ez nagyban megkönnyíti az állampolgárok megfigyelésének, valamint az állam titkainak növelését célzó jogalkotást. A Javaslat nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amellyel az alaptörvényből fakadó, a jogkorlátozást lényegesen könnyítő szabályok hatása tompítható lenne, a Javaslat gyengíti a jelenlegi törvény kódex jellegét. Fennáll annak a veszélye, hogy az információs jogok szabályozása követhetetlenül töredezetté válik.

A TASZ álláspontja az új adatvédelem és információszabadság törvényről

De miért baj?

A probléma pontosan az, hogy ezek az intézmények vagy vállalatok ugyanúgy közpénzből működnek, még akkor is, ha nem közfeladatra használják azt fel fel. De mivel adófizetői pénzről beszélünk, ennek felhasználásának mindenféle megszorítás nélkül közérdekűnek kellene lennie. Arról nem is beszélve, hogy a legnagyobb visszaélések pontosan ezen szervek és vállalatok nem közfeladatot ellátó tevékenységével függenek össze. Hiszen a mindenkori politikának jól ismert gyakorlata, hogy például állami vagy önkormányzati vállalatokkal szponzorálnak politikához közeli rendezvényeket vagy eseményeket, vagy éppen ezek megszervezését bízzák „baráti cégekre” ellentételezésként a kampányban nyújtott segítségükért, illetve állami vállalatokon keresztül fizetnek ki politikához közeli „barátokat”.

Éppen ezért nehéz azt feltételezni, hogy ez az elsőre aprónak tűnő változtatás csupán a véletlen műve lenne, és ne húzódna meg egy nagyon is világos szándék mögötte.

Rossz a Fidesznek is

Eközben pedig a kormánypárt valamiért egyszerűen képtelen felismerni, hogy az ilyen és ehhez hasonló intézkedések visszafelé is elsülhetnek.

Ahogyan a bűnügybe keveredett politikusok meghosszabbított őrizete és védő nélküli kihallgatása ugyanúgy alkalmazható lesz majd a fideszes politikusok ellen is, úgy az ő végkielégítésüket vagy más juttatásaikat is bármikor el lehet majd venni egy 98%-os büntetőadóval. Ebbe az egyébként elég hosszú sorba illeszkedik a mostani törvény is: ha a Fidesz egyszer majd ellenzékbe kerül, ők ugyanúgy nehezebben fogják majd tudni kikérni a közpénzek elköltésére vonatkozó adatokat, ugynúgy nehezebben tudják majd lebuktatni a majdani korrupt kormánypártiakat.

Van ennek azonban egy másik oldala is: a kormány minél inkább olyan intézkedéseket hoz, melyek az ellenzéki politizálást megnehezítik vagy veszélyeztetik, annál inkább egymáshoz szorítja ezzel az ellenzéki pártokat. Nyilván nem egy Jobbik-LMP-MSZP-koalíciót vizionál az ember, de az ellenzéki pártok az új választási rendszer alapján valóban akár egy választási szövetséget is létrehozhatnának a Fidesszel szemben, hogy akár vissza is változtathassanak mindent, amit a Fidesz addig átalakított.

A kormánynak tehát okosan látnia kellene, hogy a politikában valóban semmi sem tart örökké, és biztosak lehetünk abban, hogy a Fidesz is kerül még ellenzékbe. A közérdekű adatok definíciójának a szűkítése pedig nemcsak az újságírók és újságolvasók, hanem az ellenzéki politikusok munkáját is megnehezíti.  

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!