Véleményvezér

Lázár János azt állítja, hogy a görög út elkerülése miatt volt szükség a feszített törvénydömpingre. Csak éppen a rohamtempóban elfogadott törvények jó részének nem volt köze a gazdasághoz. (Fotó: Segesvári Csaba/delmagyar.hu)

Az elmúlt időszakban a kormány politikáját érő bírálatokban fordulat állt be: először hallhattuk azt, hogy a Fidesz belső körei is komolyabban kritizálják az elmúlt év “forradalmi” törvényhozását: azt, hogy a parlamenti képviselőknek átolvasni sincs idejük a törvényjavaslatokat, melyek egyik pillanatról a másikra, különösebb közigazgatási és szakmai előkészítés nélkül kerülnek a Parlament elé. Pokorni Zoltán például a Fidesz-kongresszuson mértéktartásra intette pártját és arról beszélt, hogy „amit ma kitalálunk, az holnap törvényjavaslat, holnapután mindenkire kötelező viselkedési norma”. Kövér László pedig a múlt héten sokak meglepetésére jogosnak nevezte a törvényhozási gyakorlatot érő ellenzéki bírálatokat. Kár, hogy a kormány, a párt és a frakció legfelsőbb vezetése nem akarja meghallani a kritikákat.

Ajánlott írásunk: A dohánylobbi legyőzte az államot?

Különben jön az államcsőd?

Az immár belülről is érkező kritikákat ugyanis Orbán Viktor rögtön lesöpörte, kijelentve, hogy az eddigi gyakorlat a jövőben sem fog változni, mégpedig azért, mert az ország érdeke ezt kívánja. Lázár János a kormányfő érvelését azzal tromfolta, hogy ennek a törvényhozási metódusnak köszönhetjük azt, hogy Magyarország nincs abban a helyzetben, mint Görögország vagy a többi dél-európai állam.

Mostanra ki lehet jelenteni, hogy a magyar államcsődnek nincs reális veszélye. Lehet, hogy Európa több állama óriási bajban van, de a jelenlegi magyarországi gazdasági helyzet egészen biztosan nem indokolja, hogy a "forradalmi" (értsd ezalatt: gyors, előkészítetlen és gyakran a jogállami normákat is semmibe vevő) törvényhozást a magyar kormány tovább folytassa. Bár ebben nyilván a Bajnai-kormánynak is van szerepe, azt nem lehet elvitatni a Fidesztől, hogy valóban sokat tett az elmúlt egy év során azért, hogy az ország helyezte stabilizálódjon. Ez viszont megtörtént. Éppen ezért, ha Lázár János továbbra is arra hivatkozik, hogy a jövőben is a görög út elkerülése miatt van szükség a feszített tempóra, azzal egyúttal saját kormánya eredményeit is kétségbe vonja.

Nem a gazdaságról szól

De akárhogyan is látjuk az ország gazdasági helyzetét, a görög út elkerülése nem magyarázza, hogy olyan ügyekben, melyeknek nincs vagy csak elenyésző költségvetési hatása van, miért volt szükség szintén ugyanerre a törvényhozási rohamtempóra?

Gondoljunk csak több igazságszolgáltatási kérdésre, a médiatörvényre, vagy fussunk végig az elmúlt fél év 226 elfogadott törvényén: látni fogjuk, annak csak igen kis része volt gazdasági jellegű. Mégis, ezek legtöbbjét ugyanúgy a benyújtásától fogva néhány napon belül, különösebb vita nélkül fogadták el, és szintén nem, vagy alig mentek át az államigazgatási szűrőkön.

A kormányfő és a frakcióvezető magyarázata éppen azért nem állja meg a helyét, mert a törvények jó részének alig volt köze az ország gazdasági helyzetéhez.

Megment vagy veszélybe sodor?

Ráadásul a forradalmi törvénydömping, ami teljesen kiiktatja a szakmai, társadalmi és politikai konzultációt, és a színfalak mögött, a külső szemlélőnek teljesen átláthatatlan szempontok alapján alkotja meg a jogszabályokat, pont hogy nem segít, hanem árt a gazdaságnak. Hiszen teljesen kiszámíthatatlan helyzetet eredményez, melyben a külföldi és a hazai vállalkozás is kétszer meggondolja, hogy befektessen-e. A gazdasági fejlődésnek ugyanis pontosan a kiszámíthatatlanság a legnagyobb ellensége.

És ha a kormánynak valamit számba kellene vennie, az pont az, hogy éppen ez a fajta politika jelentheti a magyar állam újabb nagy gazdasági kockázatát. 

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!