A nyilvánosságra került iratok teljesen ellentmondanak annak, amit a Fidesz és a párthoz közeli véleményformálók éveken át állítottak. (Fotó: hetivalasz.hu)
Felkészületlen miniszterelnök, tehetetlen kormány, egyre inkább Oroszország felé forduló külpolitika – talán meglepő, de ezekkel a szavakkal nemcsak a Fidesz jellemezte egykor a Gyurcsány-kormány tevékenységét, hanem az amerikai diplomácia is. A WikiLeaks révén nyilvánosságra került dokumentumok azt mutatják, hogy az amerikai diplomáciának sokkal tisztább és jobb képe volt Magyarországról és a baloldali kormányokról, mint azt bárki, különösen a Fidesz gondolta volna.
Ebből pedig érdemes lenne tanulni.
Ajánlott írásunk: Fidesz: megint a mártír-stratégia
Mit gondoltak az amerikaiak Gyurcsányékról?
A Véleményvezér mindenkinek ajánlja, hogy olvasson bele a nyilvánosságra került dokumentumokba, vagy az [origo]-n megjelent kivonatos ismertetésekbe: ezekből kiderül például, hogy az USA diplomatái rendkívül pontosan látták a gyurcsányi politika gyengeségeit. Mindenfajta udvariasság nélkül néven nevezték a problémákat, legyen szó a kormány tehetetlenségéről és csak mímelt nyugati elkötelezettségéről, vagy éppen Gyurcsány nárcizmusáról és bizarr Putyin-imádatáról.
Az iratok alapján az amerikai diplomácia tisztában volt vele, hogy az MSZP-kormány végül nagyon komoly bukással fog távozni. Sőt Bajnai kinevezése előtt azt is jól látták, hogy nem lesznek előrehozott választások, mert az MSZP annyira ragaszkodik a hatalomhoz, hogy inkább kitart a végsőkig.
"A WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratokból kiderül, hogy Foley [nagykövet] meglehetősen kritikusan szemlélte a Gyurcsány-kormányt. 2007 nyarán, Daniel Fried külügyminiszter-helyettes látogatására állított össze egy összefoglalót a magyar belpolitikai helyzetről, amelyben azt írta: "Az ön látogatása a nyári uborkaszezon kezdetére esik, amikor a kimerült Gyurcsány-kormány szünetet tarthat, amire nagy szüksége van (ha nem is különösebben érdemeli meg)."
A táviratban Foley azt írta: a második Gyurcsány-kormány első évét "a hazai reformprogramban a tehetetlenség, a külpolitikában - különösen Moszkva felé - a sodródás jellemezte". A nagykövet szerint a miniszterelnök defenzívába szorult és elszigetelődött még a saját pártjában is, a magyarok elfáradtak Gyurcsány "fölényes, de koncentrálatlan" hozzáállásától, a kormány pedig egy újonc kabinet és egy leköszönő, "béna kacsa" kormány hibáit követi el. A nagykövet ugyanakkor megjegyezte: a Fideszben keményen dolgoznak azon, hogy javítsák a kapcsolataikat az amerikaiakkal, és javasolta Friednek, hogy találkozzon Orbán Viktor pártelnökkel.
Egy évvel később, 2008 nyarán Foley még sötétebb képet festett a kormányról, amelynek reformterveit "megsemmisítette" a márciusi népszavazás, és amely az SZDSZ kilépése után már parlamenti többséggel sem rendelkezett. A nagykövet értékelése szerint a gazdaság már ekkor nehéz helyzetben volt a növekvő infláció és a stagnáló növekedés miatt, és fennállt a veszély, hogy a kormány ismét növelni kezdi a hiányt a 2009-es európai parlamenti és a 2010-es országgyűlési választások előtt."
WikiLeaks: Kifárasztotta a magyarokat Gyurcsány "fölényes" stílusa (origo)
Miért érdekes ez?
Számos következtetés vonható le ezekből a dokumentumokból. Egyrészt az, hogy az amerikai külügyi apparátus meglehetősen ügyesen tudott „beépülni” a magyar közéletbe. A jellemzéseik, értékeléseik alapján nyilvánvaló, hogy távolról sem csak bizonyos pártokkal vagy politikai csoportosulásokkal tartották a kapcsolatot. Ilyen tiszta képet csak akkor tud készíteni egy szervezet, ha a politika minden jelentős csoportjával állandó kapcsolatot ápol, a tőlük kapott információkat pedig a helyükön tudja kezelni.
Másrészt az iratokból az is látszik, hogy az amerikai diplomaták igenis képesek voltak három lépés távolságból figyelni a magyarországi eseményeket. Esetleges személyes szimpátiájuk vagy akár baráti kötődéseik láthatóan nem zavarták őket abban, hogy tisztán lássák például a magyar baloldal korruptságát, tehetetlenségét és oroszbarátságát.
"Az elemzés szerint miközben Gyurcsány gyakran hangsúlyozta a transzatlanti kapcsolatok és a nyugati értékek iránti elkötelezettségét, valójában Oroszország és Ukrajna felé fordult szívesebben. Putyinról és Oroszországról érezhetően jóval nagyobb lelkesedéssel beszélt, mint a nyugati kapcsolatokról. Az elemzés megjegyzi, hogy csak az előző egy évben háromszor találkozott személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
(...) Az oroszok felé fordulás másik okát az elemzés szerint Gyurcsány személyes motivációiban kell keresni. "Úgy érezzük, valami személyes dolog is szerepet játszik. Gyurcsány gyakran beszél arról, Putyin mennyire népszerű, július 30-án például megjegyezte, 'az orosz nők könyörögnek Putyinnak, hogy maradjon'. Putyin kétségkívül tett róla, hogy Gyurcsány szívesen látott vendégnek érezze magát nála. Ugyanezt nem érezheti az európai vezetők körében" - áll a szövegben, amely szerint Gyurcsányéhoz hasonló kisebbrendűségi érzésük lehet a magyaroknak az EU-ban, hiszen gyakran másodrendű tagállamnak érzik magukat.
Gyurcsányt az elemzés szerint két okból nem látják olyan szívesen Európában: az egyik az "otthonról hozott csomagja" - itt feltehetően Gyurcsánynak az őszödi beszéd utáni elszigetelődésére utal a szöveg; a másik problémát egy meg nem nevezett nyugati nagykövet így jellemezte a távirat szerint: a magyar miniszterelnök "reménytelen felkészületlensége a magas szintű találkozókra". "Gyurcsány talán azt értékeli Putyinban, ami neki nincs a birtokában - a hazai pozíciójának szilárdságát és a külpolitikában meglévő magabiztosságát" - összegez a távirat."
WikiLeaks: Reménytelenül felkészületlen volt Gyurcsány (origo)
Mit tanulhat ebből a Fidesz?
Végül pedig talán a legfontosabb tanulság az, hogy a nyilvánosságra került dokumentumok teljesen ellentmondanak annak, amit a Fidesztől és a párthoz közeli véleményformálóktól évek óta hallhatunk. Az amerikai politika ugyanis a WikiLeaksen publikált iratok szerint képes megérteni a magyar közéletet és annak változásait, és alapállásban sem a baloldallal nem elnézőbb, sem a jobboldallal nem ellenségesebb.
Ez pontosan az ellentéte annak a fideszes kommunikációs panelnek, miszerint az ország határain túl Magyarországot nem értik meg, és mivel úgysem tudja senki reálisan értékelni az itteni eseményeket, ezért nem is szükséges foglalkozni a nemzetközi kritikákkal. Ebbe a gondolatsorba illeszkedik különben annak a hangoztatása is, hogy az amerikai politika a baloldallal szimpatizál, ezért csakis az lesz nekik jó, amit az MSZP csinál, és sosem az, amit a Fidesz.
A nyilvánosságra került dokumentumok világos bizonyítékai, hogy ezek az elképzelések teljesen tévesek voltak.
De fognak-e tanulni?
A Fidesz számára ennek ismét egy intő jelnek kellene lennie, hogy eljött az ideje alaposan átértékelni az eddigi magatartásukat. Mert láthatóan a nagyhatalmak igenis figyelnek Magyarországra, nem egyetlen hazai politikai erő befolyásolja véleményüket, és még a magyar belpolitika finomságait is képesek észrevenni.
Azok a jobboldali kényszerképzetek, miszerint azért nem kell foglalkozni a nemzetközi megítélésünkkel, mivel nyugaton úgyis mindenki a hazai baloldalhoz van „bekötve” és ezért csak a jobboldal hibáira vadászik, valamikor a rendszerváltozás környékén keletkezhettek. Nem kérdéses, hogy egykor volt alapjuk is, de azóta sokszor bebizonyosodott, hogy mostanra ez már távolról sincs így. Itt az idő végre leszámolni a régi kényszerképzetekkel, és elkezdeni komolyan odafigyelni arra, hogy mit gondolnak Magyarországról mások.
Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.