Ha valaki csak egyetlen évet is ledolgozott volna a politikán kívüli valóságban, pontosan tudná, hogy nemcsak az IMF és az EU, hanem az egész világ így működik. Ez nem puccs, ez a normális üzem. (Fotó: MTI)

Pénteken reményünket fejeztük ki, hogy Orbán Viktor története az ellene irányuló puccskísérletről csupán egy cinikus húzás, melynek valódi célja, hogy megerősítse a párton belüli pozícióját. Ám érdemes végiggondolni a másik lehetőséget is: ha a kormányfő ezt tényleg komolyan gondolta. Vajon miért élheti meg a kormányára nehezedő külföldi nyomást puccskísérletként?

Ajánlott írásunk: Orbán Viktornak az államcsőd nem opció

Mint az olaszok és a görögök?

Nem tudhatjuk, bár valószínű, hogy az IMF és az EU folytatott a magyar politika különböző köreivel puhatolózó, informális megbeszéléseket a hitelkérelmet követően. Azt sem tudhatjuk, hogy ha voltak ilyen találkozók, azokon mi hangozhatott el. De az olasz és a görög példából kiindulva nem ördögtől való azt feltételezni, hogy a Valutaalap vagy az Unió esetleg megpendítette egy alapvetően más gazdaságpolitika, más összetételű kormány, sőt talán egy új szakértői kormány ötletét is.

Ha így lenne, semmi meglepő nem volna abban sem, hiszen ha jobban belegondolunk: fordított esetben, ha mi lennénk a hitelezők, ez számunkra is logikusnak tűnne. Egy ország hitelezőjének ugyanis nincs nagyon más biztosítéka arra, hogy a pénzét valaha is viszontlássa, mint a hitelért folyamodó kormány bölcs gazdaságpolitikája.

Orbán Viktor és kormánya azonban mindent megtett az eddigiek során, hogy egy nyugati intézményi hitelező ne érezhesse biztonságban a pénzét ebben az amúgy is borzasztóan eladósodott országban. A magyar állampapírokat mind a három nagy hitelminősítő intézet bóvliba rántotta és továbbra is ott tartja. És azt se felejtsük el, hogy a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítása után Lázár János minapi hadjárata az Erste Bank ellen újabb bizonyosság a nyugati pénzvilág felé, hogy Magyarországon sem a magántulajdon, sem pedig a magánszerződések nincsenek továbbra sem biztonságban.

A miniszterelnök másfél órás beszédének jelentős részét az általa csak "három lábon állló puccskísérletnek" szentelte. Eszerint az elmozdítására irányuló folyamatnak volt egy nemzetbiztonsági része, a szervezők felhasználták a "nemzetközi médiát", valamint diplomáciai kapcsolataikat is.

A részletekről szólva Orbán Viktor arról beszélt, szerinte például a CNN Magyarországról szóló tudósításai szándékosan akarták azt a látszatot kelteni, hogy a Fideszen belül egyre erősödik az elégedetlenség személyével szemben, emiatt befolyása meggyengült. Konkrét példaként az Országos Bírói Hivatalt vezetőjének személyét, a kiválasztás körüli híreket említette. (Szájer József felesége, Handó Tünde került az új bírói hivatal élére, ezt többen a Fideszen belül is nehezen vállalhatónak tartották.) Mint mondta, ez volt az oka annak, hogy Handó Tünde megválasztása után "vakondokat", vagyis nemmel szavazó képviselőket keresett a frakcióban. "El kell dönteni, hogy ki melyik párt tagja, melyik oldalon áll" - mondta forrásaink szerint. A harmadik "lábról" annyit mondott, hogy az előző kormányokhoz kötődő külügyesek használhatták fel nemzetközi kapcsolataikat arra, hogy gyengítsék személyét. "A puccsot sikerült leverni" - mondta végül.

Orbán Egerben: puccskísérlet zajlott ellenem, a CNN is benne volt (hvg.hu)

Normális üzem

Itt köszön vissza a magyar politika, de különösen a Fidesz egy alapvető problémája: az, hogy annak vezetése az egész életét a politikában töltötte. Ha ugyanis valaki csak egyetlen évet is ledolgozott volna a politikán kívüli valóságban, pontosan tudná, hogy nemcsak az IMF és az EU, hanem az egész világ így működik.

Ha egy bank komolyabb összegű kölcsönt ad egy cégnek, az a legkevesebb, hogy egy jól összerakott üzleti terven túl komoly biztosítékokat is látni akar. Banki hitelezők gyakran kérnek személycseréket a cég vezetésében, fenntartják maguknak a jogot, hogy ők delegálják a pénzügyi igazgatót vagy a felügyelőbizottságot, sőt olykor vétójogot szereznek maguknak a legfontosabb döntésekben vagy akár a vezérigazgató kinevezésében.

Aki tehát hitelért folyamodik, annak ezt el kell fogadnia, és a piacon sem érvelhet azzal, hogy a bank csak ne korlátozza a menedzsment vagy a részvényesek autonómiáját. Csak a magyar politikusok hiszik azt, hogy ezek a szabályok rájuk és a politikára nem vonatkoznak.

Demokrácia és szuverenitás ide vagy oda: ha valaki külföldi kölcsönért folyamodik, és az is arra kell, hogy a többi kölcsönét tudja törleszteni, az ne csodálkozzon azon, ha a hitelezőnek elvárásai lesznek, sőt még nyomást is gyakorol a politikára, hogy viszontláthassa a pénzét. Ez viszont nem puccskísérlet, hanem a normális üzem megszokott része.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Ez nem puccs

A Véleményvezér képtelenségnek tartja a történetet, hogy külföldi és szocialista diplomaták, illetve a CNN közös összeesküvése akarta megdönteni Orbán Viktort. Az viszont természetesen nem zárható ki, hogy az ország hitelezői puhatolózó megbeszéléseket folytattak egy esetleges más kormányzati politikáról vagy akár más kormányösszetételről.

Előző írásunk: Fokozódik: titkos Orbán-ellenes CNN-puccs?

Ha tehát Orbán Viktor nem csupán egy hatalmi manipuláció kedvéért találta ki a puccskísérlet történetét, akkor valószínűleg ezt a nyomást érezhette magán és ezt élhette meg valamiféle puccsnak. Amennyiben így történt, az viszont leginkább azt példázza, hogy a magyar politikának és azon belül a magyar jobboldalnak milyen elszomorítóan kevés tapasztalata van a politikán túli világ működéséről és annak szabályairól.

Ha tetszett, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!  

Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.

A blogon meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.