Véleményvezér

Ha egy ország látványosan visszaél a tárgyalások tényéből származó piaci bizalommal, azzal gyengíti az IMF eszköztárát. Van egy pont, ahonnan az IMF-nek nem éri meg Orbánékkal tárgyalni. (Fotó: MTI)

A magyar kormány a nagy trükközésben véletlenül hátba szúrta saját magát. Egy év húzd meg, ereszd meg után elkezdtek túlságosan is hinni a saját politikai zsenialitásukban és ezzel valószínűleg elszakították azt a vékony cérnaszálat, mely az IMF-tárgyalások sikerességének illúzióját még tartotta. De egyelőre mégsem biztos, hogy ennek teljes mértékben megisszák majd a levét.

Ajánlott írásunk: Orbán kockázatos győzelmi terve

Tárgyalás és gyomrozás

Amint azt már nagyon sokszor megírtuk, Orbán Viktor valószínűleg soha nem akart megegyezést kötni a Nemzetközi Valutaalappal. Az ő célja az volt, hogy a megegyezés lehetőségének fenntartásával szerezzen annyi piaci bizalmat, amennyi még éppen elegendő ahhoz, hogy a forint árfolyama ne szálljon el. Törökország példájából tudhatta ő is – mint ahogy tudhattuk mi is –, hogy ez a trükk kivitelezhető.

A miniszterelnök azonban ennél többet akart. Ő úgy kívánta fenntartani a tárgyalások látszatát, hogy közben folyamatosan gyomrozza a Valutaalapot. Erre az extra trükkre azért volt szüksége, mert regnálása első évében mindenfajta rövid távú okok miatt meghirdette a gazdasági szabadságharcot. Mivel azonban semmilyen, a választók szélesebb rétegei számára érzékelhető pozitív gazdasági fejleményt nem tud azóta sem felmutatni, ezért magának a küzdelemnek a ténye úgy kell neki, mint egy falat kenyér. A harc máza nélkül ugyanis még többek számára válna nyilvánvalóvá, hogy az elmúlt két és fél év gazdaságpolitikája a rövidlátás és a hozzá nem értés szánalmas vergődése volt csupán.

Orbán Viktornak tehát úgy kellett tárgyalnia, hogy közben nem csak nem akart megegyezni, de folyamatosan inzultálnia is kellett a tárgyalópartnerét.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Mi az IMF valódi célja?

Mindez pedig azért különösen nehéz feladat, mert szemben a kormányközeli retorika egyik kedves toposzával, az IMF se nem profitorientált, se nem érez égető kényszert, hogy Magyarországnak mindenképpen hitelezzen. Az ő mandátumuk az, hogy megakadályozzák a globális pénzügyi válság elmélyülését. Ennek érdekében természetesen tárgyalniuk kell a válságban lévő országokkal és adott esetben segítséget is kell nyújtaniuk, függetlenül attól, hogy rokonszenves-e az adott kormány az IMF tisztségviselőinek.

Az IMF-es vezetők válaszként bekeményítettek. Forrásaink szerint kerek perec közölték Vargáékkal, hogy azonnal állítsák le az őket lejárató kampányt, különben ne is álmodjon a magyar fél arról, hogy "tovább asszisztálnak Orbán játékához", a maguk részéről befejezettnek tekintik a magyar tárgyalásokat. Varga próbálta menteni a helyzetet, állítólag azzal védekezett, hogy ki vannak fizetve a hirdetések, nem tudják leállítani a kampányt.

A magyar delegáció megpróbálta úgy beállítani az újsághirdetéseket, hogy azokra azért van szükség, hogy könnyebb legyen elfogadtatni a lakossággal egy majdani hitelmegállapodást. Az IMF-nél azonban információnk szerint másként látták a dolgot. Úgy vélik, a Valutaalapot gyalázó hirdetések éppen hogy csökkentik egy jövőbeli megegyezés elfogadottságát. Úgy tudjuk, Varga beszélt Orbánnal, de hasztalanul, az IMF-ellenes hirdetések azóta is kint vannak.

A Valutaalap forrásaink szerint lényegében megszakította az eddig is vontatott konzultációkat. A szakítás nyílt kimondását azonban az IMF hagyományos eszköztára most nem teszi lehetővé.

Az IMF lemond a magyarokról? (origo)

Ám mivel a Valutaalap feladata globális perspektívájú, ezért nem engedheti, hogy egy-egy helyi ügy aláássa általánosabb céljait. És ha egy ország látványosan visszaél az IMF-tárgyalások tényéből származó piaci bizalommal, akkor ezzel gyengíti az IMF eszköztárát. Legközelebb, egy másik ország esetében ugyanis már nem lesz elegendő bejelenteni a tárgyalások megkezdését, hiszen arról addigra már sokszor bebizonyosodott, hogy önmagában nem jelent semmit. Ha pedig valaki a Valutaalapot amolyan bérbe vehető mumusnak használja arra, hogy az IMF által elősegíteni hivatott lépések ellenkezőjét indokolja meg velük, akkor halmozottan igazzá válik az, hogy egy ilyen egyedi eset a Valutaalap általánosabb céljai számára jelent kockázatot.

Magyarul: van egy pont, ahonnan az IMF-nek egyszerűen nem éri meg Magyarországgal tárgyalni. Sőt van egy olyan pont is, ahonnan az IMF-nek a saját hitelessége érdekében érdemes kifejezetten a magyar kormány törekvései ellen tenni. És mindez nem a pénzügyi világ nagy összeesküvése, hanem egyszerűen az adott szervezet mindenki számára ismerhető feladatából egyenesen adódó következmény.

Olvasd el ezt is: Bajnai az ellenzék vezetője

A második pontot is elérhetjük

Orbán Viktor, úgy tűnik, elérte az első határpontot. Ha folytatja az eddigi retorikáját, akkor hamarosan elérheti a másodikat is. És abban az esetben már tényleg elég lesz egy icike-picike piaci rosszkedv is ahhoz, hogy itthon valóban nagy bajok legyenek.