Véleményvezér

A kormány egyik érve a bírák kényszernyugdíjazása mellett a fiatalítás volt. Viszont ilyen alapon holnap azt is bejelenthetnék, hogy ki kell rúgni az állami szférából a nőket, hogy a helyükre férfiakat lehessen felvenni. Nem véletlenül bukott el a törvény az Európai Bíróság előtt.

Egyáltalán nem döglött kutyába rúgott (vagy vágott fejbe) az Európai Bíróság, amikor a magyar bírák kényszernyugdíjazását jogellenesnek minősítette. A törvényt a magyar Alkotmánybíróság már korábban alkotmányellenesnek nyilvánította, mire a kormány egy alkotmánymódosítással kimondta: 2022-ig a bírák 65 éves korukig mennek nyugdíjba. A luxemburgi döntés így sem jött hiába. Az ítéletnek egy súlyos következménye és egy komoly tanulsága is van.

Ajánlott írásunk: Rezsiállamosítás: félázsiai népnek félázsiai megoldások

Nincs mit csodálkozni

Aki a luxemburgi bíróság ítéletén csodálkozott, az valószínűleg nem olvasott újságot az elmúlt 30 évben és a jogi ismeretei is egészen minimálisak. Ugyanis nem kell ahhoz „aktivista liberális bírónak" lenni, hogy az ember diszkriminációnak minősítse azt, ha a kormány egyszer csak azt mondja a bíróknak: eddig 70 év volt a nyugdíjkorhatár, holnaptól viszont 62, aki a kettő között van, az azonnal elmegy szépen nyugdíjba. Ha ez ugyanis nem lenne diszkrimináció, akkor holnap akár azt is be lehetne jelenteni, hogy a bíróvá válás korhatára mostantól 40 év, és aki ennél fiatalabb, az azonnal ki van rúgva.

Bárhogyan próbálja is most bagatellizálni a dolgot a kormány, hogy ezt az Európai Bíróság kimondta, nemcsak erkölcsi, hanem nagyon is gyakorlati jelentőséggel bír. A magyar Alkotmánybírósági határozat ugyanis közel sem volt olyan kemény, mint a luxemburgi ítélet. Ez utóbbi távolról sem csak a bevezetés azonnaliságát kifogásolta, hanem azt is, hogy 70-ről 62-re csökkentsék a nyugdíjkorhatárt. Erre kizárólag megfelelő szociálpolitikai célok esetén kerülhetne sor, melyeket azonban a kormány nem tudott felsorakoztatni. Ez pedig azt is jelenti, egyáltalán nem biztos, hogy az említett alkotmánymódosítással elégedett lesz az Európai Bíróság. Őket ugyanis az sem érdekli, ha valamit az alkotmányban rögzítenek, ők ugyanannak a tesztnek vetnek alá minden európai szabályt.

Az első menetet elveszítette a magyar kormány, de valószínűleg folytatódik a meccs a második menetben.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Színvonaltalan érvek

A fentiekhez hasonló jelentőségű az ítéletnek a tanulsága is. Szánalmas volt nézni, hogy a magyar kormány milyen nevetségesen amatőr magyarázkodással állt az Európai Bíróság elé. A szörnyű az, hogy jogi érvek helyett képesek voltak pont ugyanazzal a gagyi, totálisan színvonaltalan politikai mellébeszéléssel győzködni az Európai Bíróság bíráit, mint amivel a magyar közvéleményt szokták etetni.

A kormány egyrészt azzal magyarázta a törvényt, hogy azért van szükség a kényszernyugdíjazására, mert így fiatalok kerülhetnek a pályára, másrészt azzal, hogy a bírák nyugdíjkorhatárát a valóságban csupán hozzáigazítják a közszférában elfogadott 62 éves korhatárhoz. Természetesen ez a két érv még a magyar közvélemény szemében is nevetséges, nem hogy egy nemzetközi bíróság előtt. Hiszen ilyen alapon holnap azt is bejelenthetné a Fidesz, hogy ki kell rúgni az állami szférából a nőket, hogy a helyükre férfiakat lehessen felvenni, vagy éppen a fehérbőrűeket a színesbőrűek foglalkoztatása kedvéért (vagy fordítva). De a fiatalításra hivatkozás már csak azért is teljesen logikátlan érv, mert ha valóban ez a cél, akkor miért kellene megállni a bíráknál, és miért nem vezetik be azonnal minden szakmában ugyanígy a 62 éves kötelező nyugdíjazást?

Az Európai Bíróság természetesen azzal is tisztában van, hogy a kényszernyugdíjazás távolról sem általános gyakorlat Magyarországon, hiszen itthon is teljesen bevett gyakorlat az iskoláktól az egyetemeken át a kórházakig, hogy valaki 62 éves kora felett is tovább űzi hivatását.

Olvasd el ezt is: Hoffmann harca az idegen nyelvű oktatás ellen 

Elszoktak az érveléstől

Az Európai Bíróság döntése komoly blamázs a Fidesz-kormánynak, és az is lehet, az ügy ezzel az ítélettel sem zárult le. Egyben világosan látható az is, hogy a határokon kívül mennyire lehet sikeres az a mindenkit hülyének néző politikai kommunikáció, melyet idehaza az elmúlt két évben honosítottak meg. A kormány védekezését hallgatva az embernek kimondottan az volt az érzése, mostanra a Fidesz teljesen elszokott attól, hogy egy vitában valódi érvekkel kelljen előállnia, hiszen az utolsó szó úgyis mindig és mindenben az övé. Most azonban nem így volt.