A legtöbb országban mára leginkább az alkotmánybíróságok töltik be a korábbi felsőházak, második kamarák funkcióját. (Fotó: mkab.hu)

Tegnap az Országgyűlés megválasztotta az új köztársasági elnököt. Sokan attól félnek, hogy Sólyom László Schmitt Pálra cserélésével a Fidesz kiiktatta kétharmados parlamenti többségük legfőbb ellensúlyát.

A legfőbb ellensúlyt azonban nem a köztársasági elnök, hanem az Alkotmánybíróság jelenti.

Mi lett az Alkotmánybírósággal?

Az alkotmánybíróságok az elmúlt 30-40 évben szinte mindenütt nagyon megváltoztak. A taláros testületek döntéseinek valós alapja már rég nem az alkotmányok szövege. Ahogy Sólyom László mondta egyszer: az alkotmánybírósági döntések forrása nem is az Alkotmány, hanem az alkotmányjog. Az alkotmányjog pedig nem jogszabályok, hanem elsősorban tudományos értekezések, elemzések, bíróságok döntései és azok értékelésének halmaza. Nem csoda, hogy a jogágak közül talán ez a leginkább átpolitizált terület, ráadásul Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban nagyon erős liberális, baloldali gondolkodásmód uralja.

És ahogy ezek a taláros testületek ítéleteiket egyre inkább különböző átpolitizált jogi tételekre alapozták, úgy váltak egyre inkább politikai, sőt hatalmi tényezővé mindenütt. A legtöbb országban mára leginkább az alkotmánybíróságok töltik be a korábbi felsőházak, második kamarák funkcióját.

Nem kérdéses, hogy ez Magyarországon is így történt. Ennek a folyamatnak talán a szimbolikus kezdete az lehetett itthon, amikor 1990-ben az AB alkotmányellenesnek nyilvánította a halálbüntetést azon az alapon, hogy az sérti az “élethez való jogot” (bármit is jelentsen az). Azóta az AB jelen van valamennyi lényeges politikai döntésnél, és szigorú nagybácsiként sokszor rákoppintott a törvényhozók orrára, ha azok túlmentek az általuk (!) megengedett kereteken.

Mit csinál a jobboldal?

Most azonban valami meg fog változni Magyarországon e terén. A Fidesz ugyanis Sólyom László kérésére sem változtatott érdemben az alkotmánybírók kijelölésével kapcsolatos javaslatán, vagyis a kétharmados parlamenti többségé lesz a jelölés joga.

Ebben mindenképpen jó hír, hogy a Fidesz láthatóan végre felismerte: az Alkotmánybíróság komoly hatalmi tényező. Az alkotmánybírói jelöléseknél ugyanis korábban gyakran úgy tűnt, hogy a magyar jobboldalon nem értik az AB hihetetlen politikai erejét.

Azonban valószínűleg néha nem is olvassák az egyes jelöltek jogi értekezéseit, csakis a pártpolitikai megbízhatóságot figyelik. Így fordulhatott elő, hogy jobboldali erők nem egy esetben olyan embert juttattak alkotmánybírói hatalomhoz, aki gondolkodásmódjában amúgy erősen liberális volt. A törvények előkészítésénél is hiányzott az alkotmányjogi gondolkodás, így aztán a Fideszt is nagyon sokszor kellemetlen meglepetés érte az AB részéről.

Az Alkotmánybíróság jelenlegi tagjai:

Paczolay Péter, Holló András, Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós, Trócsányi László

Forrás: mkab.hu

Mi lesz így?

Magyarországon az alkotmányjogot és az alkotmánybíróságot elképesztő mértékben uralják a liberális jogászok és bírák. Ezért a Véleményvezér minden olyan döntést üdvözöl, ami értékrendszerében kiegyensúlyozottabb Alkotmánybíróságot eredményezne.

Félő azonban, hogy ez a törvény nem csupán egy kiegyensúlyozottabb AB-t hozhatna létre. Hanem egyben teret enged annak, hogy az Alkotmánybíróság véglegesen átpolitizálódjon Magyarországon, ráadásul nem is csak ideológiai, hanem pártpolitikai alapon. A testület így nagyon könnyen a mindenkori hatalmon lévő párt meghosszabbított karjává válhat.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!