Ha baj van, hirtelen fontossá válik, hogy a multinak vagy a banknak is van hazája. Vannak jó érvek az állami bankvásárlás mellett - de az MKB nem biztos, hogy jó választás. (Fotó: hatvan.hu)

A Figyelő értesülése szerint a Fidesz-kormány fontolgatja, hogy megveszi az MKB-t, Magyarország egyik legnagyobb bankját. A Véleményvezér szerint valószínű, hogy ez végül mégsem fog megtörténni.

Ajánlott írásunk: Bankadó - a demokrácia ára

Minek az államnak egy bank?

Szemben a kilencvenes évek privatizáció-fetisisztáinak véleményével, igenis vannak jó érvek amellett, hogy a magyar állam bankot tulajdonoljon. A legfontosabb ilyen megfontolás, hogy amint azt az elmúlt két év nyilvánvalóvá tette: a multinacionális cégnek/banknak is van hazája. Ez a haza pedig az az ország, ahol a cég központja van.

Amikor pedig jön a baj, ez a tény hirtelen nagyon fontossá válik.

A nagy, saját hazai bankokkal rendelkező országokban a jelenlegi általános hitelszűkében kormányzati nyomással biztosítható a bankok hitelezési aktivitásának javítása. Ez a tényező különösen fontos a bankok által a jelenlegi helyzetben különösen mostohán kezelt kis- és közepes méretű vállalkozások (kkv) esetében. Indokolt lehet, ha egy, a magyarhoz hasonló helyzetben lévő ország arra törekszik, hogy a kkv-hitelezés minél nagyobb része legyen hazai tulajdonban.

Ráadásul a kkv-hitelezés az egyik legkockázatosabb hagyományos banki tevékenység – ezért az ennek előmozdításában érdekelt államnak jó oka lehet, hogy támogasson vagy szponzoráljon ilyesmit.

Kétségtelen, hogy erre a problémára nem az állami tulajdonú bank az egyetlen megoldás. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egyetlen korábbi, az ebben a témában a kereskedelmi bankokra építő állami támogatási program sem érte el a célját.

Forrás: Bankszövetség

Érdemes tehát megfontolni, hogy mennyivel lehet többet elérni, ha erre a feladatra egy állami intézményt „találnak ki”. E tekintetben pedig feltétlenül jobb ötletnek tűnik egy már létező, tehát a megfelelő infrastruktúrával, képességekkel és gyakorlattal rendelkező intézmény megvásárlása, mint a nulláról indítani egy hasonlót.

Miért pont az MKB?

Ez viszont nem világos. Nyilván fontos szempont, hogy az MKB eladó. A tulajdonos Bayerische Landesbank tavalyi megmentésének egyik feltétele az volt, hogy öt éven belül el kell adnia kelet-európai leányvállalatait. Ezek közül pedig csak a magyar bankjuk számottevő méretű.

Röviden az MKB-ról

Az MKB Bankot (korábbiakban: Magyar Külkereskedelmi Bank) 1950-ben alapították. Létrehozásának célja a nemzetközi fizetési forgalomban való részvétel, elsősorban a külkereskedelemmel kapcsolatos bankári feladatok ellátása volt. Tevékenységi köre hamarosan kibővült az összetett külkereskedelmi ügyletet szervezi, irányító, finanszírozó és lebonyolító feladatokkal. Az 1987-es bankreform során, a kétszintű bankrendszer kialakulásakor az MKB Bank teljes körű kereskedelmi banki felhatalmazást kapott, amelynek alapján a hagyományos üzletágak megerősítése mellett új üzletágak sikeres beindítása és felfuttatása történt meg. A belföldi vállalatok komplex kiszolgálása rövid idő alatt a Bank fő üzletágává vált. Az MKB Bank a nyolcvanas évek végétől fokozatosan építette ki országos fiókhálózatát. A Bank a 80-as évek végén megkezdte, majd a 90-es évek elején számottevően továbbfejlesztette a privát bankszolgáltatásokat, a pénz- és devizapiaci, valamint a tőkepiaci tevékenységet. 2001 végére az értékpapír-kereskedelmi tevékenység integrációjával az MKB univerzális bankká vált.

(...) Az MKB Bank változatlanul a vállalati piac egyik piacvezető bankja. A belföldi vállalati hitelezésben 12,8%-os piaci részesedést tudhatott magáénak, a nem pénzügyi vállalatok stratégiainak tekintett szegmensében, a Bank 14,1%-os piacrésszel változatlanul az egyik piacvezető a finanszírozásban. A vállalati és intézményi betétállományokban az MKB Bank piaci részesedése 10,1% volt, míg a nem pénzügyi vállalatok betéteiből a MKB Bank piaci részesedése 10,0%-ot ért el.

Forrás: Éves bankismertető 2009 (Magyar Bankszövetség)

Ugyanakkor az MKB egy nagyvállalati bank, azaz betét- és hitelállományának nagy része nem a kis- és középvállalatok közül kerül ki. Előbbiek jelentős része már most is viszonylag könnyen kap hitelt, ezért nincs szükségük állami bankra a kölcsöntőkéhez jutáshoz. Nem valószínű az sem, hogy a bank ügyfélfókuszának a kkv-k irányába való elmozdítása lenne a cél, mert utóbbiak kiszolgálásához teljesen más adottságokra és szakértelemre van szükség, mint amivel az MKB rendelkezik.

Ráadásul az MKB üzleti modelljének előfeltétele, hogy nagy mennyiségű külföldi, elsősorban euró forrással rendelkezzen – a nagyvállalatok ugyanis jelentős mennyiségben vesznek fel euró alapú hitelt. A jelenlegi bajor tulajdonos ezt a forrást könnyen biztosítja – akár közvetve, akár közvetlenül. Egyáltalán nem törvényszerű (sőt!), hogy egy magyar állami banknak ez ugyanilyen természetes legyen.

A magyar állam nem fogja megvenni az MKB-t

Könnyen lehet, hogy készültek elemzések és valóban voltak tárgyalások a témában, de végső soron az MKB nem jelentene megoldást a magyar állam kkv-finanszírozási problémáira. Ráadásul még a bank jelenlegi tevékenységének fenntartása is komoly nehézséget okozna.

A fentiek miatt a Véleményvezér szerint nem valószínű, hogy a magyar állam meg fogja vásárolni az MKB-t.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!