Okosabb politizálásra addig nem lesz Magyarországon lehetőség, amíg a monolit nyugdíjastömböt fel nem szalámizza valaki. A zsarolási potenciáljuk ugyanis súlyos problémát jelent. (Fotó: Barakonyi Szabolcs/Index)

Az OVB hitelesítette egy nehézipari szakszervezet egyik vezetőjének népszavazási és népi kezdeményezését, amely arra irányul, hogy 40 év szolgálati idő után igénybe vehető legyen az öregségi nyugdíj a nyugdíj csökkentése nélkül: a cél, hogy akár már 54 évesen is nyugdíjba vonulhasson, aki letöltötte a szolgálati időt. (A szolgálati időbe pedig nem csak a munkával eltöltött évek számítanak be!)

Egyetért-e Ön azzal, hogy 40 év szolgálati idő megléte után az öregségi nyugdíj - az öregségi nyugdíjkorhatárra tekintet nélkül -, a nyugdíj csökkentése nélkül, az eredményes népszavazást követő év január 1. napjától igénybe vehető legyen?

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) vezetői által népszavazásra feltett kérdés

A Fidesz a politikai veszélyt érzékelve szinte azonnal bejelentette, hogy a kormány januártól ugyanezt lehetővé teszi – legalábbis a nők számára.

Talán mondani sem kell, hogy a kezdeményezés és a bejelentett intézkedés is teljesen ellentétes azzal, amire a magyar gazdaságnak szüksége lenne. Hazánk egyik legnagyobb gazdasági (és társadalmi) problémája éppen az, hogy az egész EU-n belül nálunk dolgoznak a legkevesebben. Részben azért, mert Magyarországon mennek leghamarabb nyugdíjba a dolgozók – miután eleve igen későn léptek be a munkaerőpiacra...

De akkor miért rohan előre a Fidesz és legitimálja ezzel a kezdeményezés céljait? Azért, mert egyszerűen csak a magyar politika elmúlt húsz évének egyik aranyszabálya szerint cselekszik.

A békés rendszerváltozás ára

Elsőre talán meghökkentő kijelentés, de a békés magyar rendszerváltozás ára jelentős részben a korkedvezményes nyugdíj volt. A munkanélküli bányászokat és nehézipari munkásokat, akik a kilencvenes években a gazdasági alapú elégedetlenség könnyen feltüzelhető bázisává válhattak volna, rokkant- és korkedvezményes nyugdíjjal sikerült leszerelni.

Így azonban – főleg a Horn-kormány intézkedéseinek köszönhetően – kialakult egy széles réteg, mely akár mindössze 20-25 év munkaviszony után 30-40 évig nyugdíjat élvez, és azt Istentől adott jogként éli meg. Ez a fajta nyugdíjazás ráadásul intézményesített egy olyan kultúrát, élet- és gondolkodásmódot, mely szerint valakinek a 40-es éveiben a fő célja már a mielőbbi nyugdíjba menetel.

Azután pedig a nyugdíjemelés követelése.

Miért kell félni a nyugdíjasoktól?

Ma a mobilizált szavazók közel 40%-át a nyugdíjasok alkotják (8-ból 3 millió választópolgár!), és ha hozzávesszük azokat is, akik közel állnak a nyugdíjazáshoz, kiderül, ez bizony a biztos választók legnagyobb csoportja. Természetesen nem minden nyugdíjasra igaz, hogy szavazatukhoz nyugdíjukon keresztül vezet az út, ám a legnagyobb csoportjukra igen.

Az utóbbi másfél évtizedben ezzel a csoporttal és gondolkodásmódjukkal senki nem ment tudatosan szembe, egy kivétellel: a Fidesz, 1998-ban. A Fidesznek azonban hamar meg kellett tanulnia, hogy aki egyszer ezzel a tömeggel szembefordul, azt rettenetesen megbüntetik érte. Nem véletlen, hogy Gyurcsány Ferenc is akkor mondott le, amikor hiába próbált meg trükközni a 13. havi nyugdíj megtartásáért, az IMF feltételei miatt muszáj volt azt eltörölni. Gyurcsány tudta, ha ezt ő lépi meg, az jelenti számára az igazi politikai öngyilkosságot.

Ahogy az sem véletlen, hogy a 13. havi nyugdíj eltörlését a Fidesz ellenezte, a szocialistákban csalódott nyugdíjas-szavazók egy jó része 2010. áprilisában pedig már Orbánékra voksolt.

Mi lehet a megoldás?

Nem csak a politikai szereplők, hanem az egész ország számára súlyos problémát jelent ez az óriási zsarolási potenciál és a nyugdíjasok szavazatáért folytatott állandó küzdelem. A mostani népszavazási kezdeményezés is azt mutatja, hogy szavazófülkés forradalom ide vagy oda, a probléma tovább él.

Pedig nem lenne lehetetlen kilépni ebből a csapdából. Meglehetősen egyértelmű, hogy hosszú távon az a megoldás, hogy a gazdasági érdek tekintetében monolit nyugdíjasblokkot két-három részre kell bontani. Olyan nyugdíjrendszert kell létrehozni, melynek a nyugdíjasok harmada-fele biztosan nyertese lehet – a többi értelemszerűen vesztese. Az ország fő céljaival összhangban úgy érdemes módosítani a nyugdíjrendszert, hogy az kapjon több nyugdíjat, aki korábban többet is dolgozott. Nagyon fontos, hogy ezáltal biztosan legyenek nyertesei az új rendszernek: a vesztesek egy életen át utálni, a nyertesek viszont imádni fogják az ezt meglépő pártot.

Okosabb politizálásra egészen addig nem lesz Magyarországon lehetőség, amíg a monolit nyugdíjastömböt fel nem szalámizza valaki.

A Fidesznek most meglenne a lehetősége. Reméljük, a minapi nyilatkozat csak a közelgő választásoknak szólt, és utána gyorsan el is felejthetjük.

(A fotó az MSZP Nyugdíjas szolidaritás elnevezésű januári kampányrendezvényén készült.)

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!