Az OTP-ügyben vagy más holokausztperben az amerikai bíróság döntése lavinát indíthat el. Magyarországon ugyanis a zsidók után a nem-zsidó polgárságot és a parasztságot is kifosztották.

Holokausztper az OTP ellen?

Az OTP pergátló kifogást nyújtott be abban az Egyesült Államokban indított perben, melyet a holokauszt áldozatai és leszármazottaik indítottak több magyarországi bank – a Magyar Nemzeti Bank, az Erste Group Bank, a MKB Bayerische Landesbank, az OTP Bank és a Creditanstalt Bank – ellen. A felperesek 2 milliárd dollár vagyoni kár és kamatainak megtérítését akarják elérni. Nem úgy általánosságban akarnak kártérítést, hanem állítólagos elvett javaikat akarják visszaszerezni, és konkrét esetekkel érvelnek.

Az OTP azzal védekezik, hogy jogelődje 1949-ben alakult, a korábbi intézmények viselt dolgaiért tehát nem terheli őket felelősség. A felperesek viszont azzal érvelnek, hogy azok a pénzintézetek, melyekből a vagyonaik eltűntek, az államosítás után az OTP jogelődjéhez kerültek.

Meira Müller (...) nagyapja a keresetlevél szerint Sárospatakon élt, és a Sárospataki Takarékpénztárban és a Postatakarékpénztárban is volt számlája - ezek most a felperes szerint az OTP-hez tartoznak, bár az nem derül ki a keresetből, hogy ez azt jelenti-e, hogy ugyanazon a helyen működik OTP-fiók, ahol korábban a takarékpénztárnak volt fiókja.

A Szegő Zsuzsannaként született Shoshana Gertler azért pereli az OTP-t, mert bankigazgató apjának számlája volt a Sajószentpéteri Takarékpénztárban, ez a bank pedig most Szegő szerint az OTP hálózatának része. Ő a munkahely elvesztése miatt is perli a pénzintézetet, apját ugyanis származása miatt elbocsátották.

Egy másik sértett Gad Bar Levav, aki apja, Gutfreund Dezső örököse: ő a ma az OTP-hez tartozó hatvani Heves Megyei Takarékpénztárnál tartott számlák miatt perel és a beadvány szerint 1944-ből származó iratokkal támogatja a pert.

Andrew Gergely-Jungreisz a per indítása óta elhunyt apjának, Isidor Gergely-Jungreisznek a jánoshalmi Általános Takarékpénztárnál tartott számlái miatt vesz részt az eljárásban.

A Deutsch és Keller nagykereskedelmi boltot és a Victoria Cafét üzemeltető Keller Ferenc és Deutsch Olga gyermeke, Keller László egy, ma az OTP-hez tartozó székesfehérvári bankfiókban vezetett számla miatt kér kártérítést.

Forrás: Megkapta a holokauszt túlélőinek periratát az OTP ([origo])

Perelni 66 év után?

De hogyan merülhet egyáltalán fel 66 év után az ilyen kártérítési perek ötlete?

A helyzet az, hogy az amerikai jogban mások az elévülés szabályai. Tehát önmagában az a tény, hogy nagyon sok idő telt el, egyáltalán nem zárja ki a perindítás lehetőségét. Továbbá az elmúlt évtized amerikai joggyakorlata egyébként is egyre inkább megnyitotta bizonyos speciális esetekben az ehhez hasonló perek lehetőségét.

Ráadásul az ilyen perek esetében jog és politika rendkívül szorosan összefonódik, ami még inkább növeli ezeknek az ügyeknek a súlyát. Jó példa erre a Herzog-örökösök hosszú ideje húzódó pere, akik műkincseket akarnak visszaszerezni a magyar államtól, és ebben befolyásos politikusok, például Hillary Clinton is támogatják őket.

Miért veszi komolyan az OTP ezt az ügyet?

Az OTP Bank láthatóan komolyan veszi a keresetet, és megpróbálja megakadályozni, hogy a per egyáltalán elindulhasson. Látszólag indokolatlannak tűnhet az aggodalom, hiszen egy magyar cégről van szó, melynek fő tevékenysége Kelet-Közép-Európában folyik. Ám a vállalat mérete, valamint a globális gazdaság működési elvei miatt minden bizonnyal még így is akadna végrehajtható vagyonuk, vagyis formálisan is lehetne következménye annak, ha a tengerentúlon ellenük döntenének.

Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államok annyira meghatározó szereplő az üzleti világban, különösen az értékpapír-kereskedelem területén, hogy egy nemzetközi bank egyébként sem teheti meg, hogy ne foglalkozzon egy ottani nagyobb perrel. Az OTP Bank előbb-utóbb mindenképpen szembesülne egy ilyen ítélet negatív hatásaival.

Az elmúlt évtized hasonló jellegű nagy nemzetközi ügyei – például a svájci bankok ellen benyújtott keresetek – végül peren kívüli megegyezéssel értek véget. Az alperesek ugyanis jobbnak látták a megegyezést, mint hogy belemenjenek egy többéves, bizonytalan kimenetelű pereskedésbe. Ha úgy tetszik, végül engedni kényszerültek.

Hogy mi lesz az OTP-ügy kimenetele, még csak nem is sejthető – meglehet, a bíróság egyszerűen „kivágja” a keresetet az ablakon. De ha nem, akkor bármi elképzelhető.

A rendszerváltozásról is szól

Ha bármelyik hasonló ügyben az amerikai bíróság egyszer jogerősen a felperesek javára döntene, az könnyen egy lavinát indíthatna el. Magyarországon ugyanis, szemben mondjuk Svájccal, a negyvenes évek állami rablásai csak a kezdetet jelentették. Ezt követően a magyar állam még megfosztotta tulajdonától a nem-zsidó polgárságot, majd a parasztságot is. Utóbbiak esetében jogtechnikai okokból ugyan más a jogi megítélés, de ha nem is minden esetben, egy kézzel fogható esetszámban itt is volna lehetőség hasonló keresetekre.

A magyar rendszerváltozás talán legnagyobb hiányossága éppen az, hogy nálunk a régióban szinte egyedüliként nem valósult meg a reprivatizáció lehetősége, és csak részleges, az elvett vagyonokhoz képest elenyésző mértékű kárpótlást vezettek be.

Ha a magyarországi bankok elleni beadványt akár csak tárgyalni is hajlandó az amerikai bíróság, az néhány éven belül amerikai perek sorát eredményezheti szinte bármelyik egykor volt magyar állami vállalat ellen (nyilván a nagyobbak lennének a célpontok). Ettől persze még nagyon távol vagyunk, de pusztán az a tény, hogy ez felmerülhet, rávilágít arra, hogy mennyire felemás is volt a magyar rendszerváltozás.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!

Olvasd el ezt is: A kommunistákat lelövik, ugye?