Ha ti így, akkor mi is így – ne csodálkozzunk, ha a megsarcolt cégek pontosan úgy fognak viselkedni az állammal és a fogyasztókkal szemben, ahogy az állam most velük. Ennek senki nem fog örülni.
A Véleményvezér már a múlt héten kifejtette álláspontját a hétfő késő este elfogadott különadókról. Sajnálatunkat fejeztük ki, amiért a kormány az állami kiadások visszafogása helyett új adók bevezetése mellett döntött, melyek valószínűleg az iparági befektetéseket is vissza fogják vetni. Fennáll azonban még egy veszély, amivel a szigorú állami szabályozásban és ellenőrzésben bízó kormány nem számol eléggé: az, hogy a megsarcolt cégek pontosan úgy fognak viselkedni az állammal és a fogyasztókkal szemben, ahogy az állam velük.
Ajánlott írásunk: Lelép a multi, vagy csak lassú lesz az internet?
Az eljárás: sportszerűtlen
A különadókat az érintett vállalatok megkérdezése és mindenfajta egyeztetés nélkül, pár nap alatt fogadták el, úgy, hogy még a szaktárcák véleményét sem kérték ki. A nagyvállalatok megszokták, hogy a kormányok sokszor a konzultációkat csak imitálják, de arra eddig még nem került sor, hogy a kormány még a látszatra se adjon, és meg se adja a lehetőséget arra, hogy az érintettek is hallathassák a hangjukat. Ez az eljárás a kormányba vetett piaci bizalmat súlyosan aláássa.
Az egyes kereskedelmi láncok várható hipermarket adó fizetése, milliárd forint (Forrás: Országos Kereskedelmi Szövetség/penzcentrum.hu)
De a kormány láthatóan nem vizsgálta meg alaposan az egyes iparágakat sem, és nem is ott sújtott le, ahol piaci anomáliákat (extraprofit, hallgatólagos kartell, monopóliumok stb.) találhatott volna. Hanem egyszerűen csak kipécézett három olyan szektort, ahol sok a (népszerűtlen) multinacionális nagyvállalat, és persze, ahol azt reméli, hogy sok a pénz. Ráadásul a kormány a számára politikailag „barátinak” tekinthető egyes vállalkozásokat a szabályok hajlítgatásával gyakorlatilag kivonta az új adó alól. Erre az eljárásra a sportszerűtlen jelzőt nyugodtan használhatjuk.
...és igazságtalan
A különadóval sújtott iparágak közül ráadásul a távközlési cégek és a nagy kereskedelmi láncok egészen biztosan joggal tartják igazságtalannak, hogy pont az ő pénzükkel akarja a kormány betapasztani a költségvetés lyukait, és hogy az állami vezetők beszédeiben pont ők szerepelnek, mint a nyerészkedés, a dőzsölés példái. Hiszen a nagy kereskedelmi láncok a tavalyi évet nettó veszteséggel zárták, a telekommunikációs szektor profitrátája pedig a 10%-ot sem érte el, amit igen nehéz volna extraprofitnak nevezni.
A három ágazat közül első ránézésre az energiaszektor viselheti legkönnyebben az új adókat, hiszen a piac csaknem 100 százalékát lefedő cégek tavalyi egyesített árbevétele 6.800 milliárd forint volt, s ehhez képest a 70 milliárdos különadó elenyészőnek tűnik. Csakhogy a cégek tavalyi 220 milliárd forintos adózott eredményéhez képest a különadó már 32 százalékos visszaesést jelent, miközben éppen a közelmúltban látott napvilágot egy elemzés, amely szerint az ágazatok eredménye az idén csökkenni fog. Az ágazat tavalyi 124 milliárd forintos adóbefizetéséhez képest az új adó a teher több mint 50 százalékos növekedését eredményezi.
A távközlési szektorra kivetett különadó ennél is érdekesebb helyzetet teremt. Az ágazat csaknem az egész piacot lefedő 10 legnagyobb szereplője 2009-ben 1.233 milliárd forint árbevételt ért el, ehhez képest az elvárt 61 milliárdos adóbefizetés már az 5 százalékot is eléri, vagyis az iparűzési adót is jócskán meghaladja. Még nehezebb a cégek helyzete, ha tudjuk, hogy tavaly összesen 84 milliárd forint adózott eredményt értek el, s az új adó kivetése nyomán ennek csak 27 százaléka marad a tiszta nyereség, miközben a cégek adófizetési kötelezettsége a duplájára nő.
A legrosszabbul a nagy kereskedelmi láncok járnak, ők ugyanis nettó veszteséggel zárták 2009-et. Az 1.835 milliárdos összesített árbevételhez képest a fizetendő 30 milliárd forint különadó 1,6 százalékot jelent, ami egy átlagosnak mondható iparűzési adónak felel meg. A 10 milliárd forintos ágazati veszteséghez, illetve a másfél milliárd forintos tavalyi adófizetési kötelezettséghez képest a 30 milliárd forint különadó elképesztően nagy tehernek tűnik.
Forrás: Kinek mennyire fáj az extraadó? (Index)
És amellett sem mehetünk el, hogy úgy sem vezettek még be Magyarországon adót, hogy az adóalany október végén tudja meg, hogy a tárgyi adóévre mennyit kell majd befizetnie. Miközben a kormány maga is szembesül a költségvetés-tervezés nehézségeivel, láthatóan mégsem gondolt bele abba, hogy nem lehet úgy üzleti tervet csinálni, ha a szabályok október végén visszamenőlegesen és radikálisan megváltoznak.
Mi lesz ebből?
Látnunk kell, hogy a megadóztatott szektorok nagyon kevés szereplős piacok: azokon nem több ezren versenyeznek egymással, hanem csupán néhány multi dominál. A kormány ilyen típusú magatartása pedig óriási ösztönzőt adhat az érintett vállalatoknak, hogy azok összekacsintva a (már fel is fedezett) kiskapukat keressék vagy mondjuk egységesen áthárítsák az adót a fogyasztókra. Ez egy olyan piacon, ahol nagyon sokan versenyeznek egymással és sok a hazai vállalat is, nyilván lehetetlen volna. De ott, ahol csak pár igazán nagy játékos van, adja magát a lehetőség.
Ha ti így, akkor mi is így – nem csodálkoznánk, ha ez lenne a vállalatok reakciója. Ha meghajlás helyett felvennék a kesztyűt, és hasonlóan nemtelen lehetőségekkel élnének. Ha a felborított üzleti tervekre az adóáthárítás vagy az adó valamilyen elkerülése, és azzal együtt a büdzsé felborítása lenne a válasz. És ennek senki nem fog örülni.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!
Ajánlott írásunk: Holtzer Péter - Az állam magánnyugdíjasai
Az utolsó 100 komment: