Kósa Debrecene tízmilliárdot kap stadionra, ám nem biztos, hogy az országnak és a városnak pont erre van a leginkább szüksége. Tipikus Fidesz-betegség, hogy a nagyság valódi megjelenítője a futballsiker. (Fotó: MTI)

A kormány döntése alapján Debrecen városa két éven át két részletben tíz milliárd forintot kap egy új futballstadion felépítésére. Hogy a helyi futballnak ez jót fog tenni, nem lehet kérdés. De hogy valóban a futball az, amire Debrecennek vagy általában az országnak szüksége lenne, annál inkább.

Debrecen és a sikerek

Kósa Lajos érdemei vitathatatlanok: Debrecent rövid időn belül Magyarország második legrangosabb városává tette, ami egyáltalán nem volt szükségszerű. Valószínűleg mára sokan elfelejtették, de ez a kilencvenes években még közel sem volt így.

A város sikereit is tükrözte az, hogy a többi magyar focicsapattal szemben a DVSC-ben már jó ideje egyfajta tudatosság, kiszámíthatóság uralkodott. Ennek megfelelően a csapat legendásan támaszkodott a debreceni nevelésű játékosokra: az elmúlt évtizedből nagyon nehezen tudnánk felidézni olyan országos szintű labdarúgókat, akik olyannyira lojálisak lettek volna városukhoz és csapatukhoz, mint Sándor Tamás vagy Dombi Tibor.

"A vasárnap éjszakába nyúló kormányülésen döntettek a Debrecenben épülő stadion sorsáról. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője a Független Hírügynökségnek így nyilatkozott: a kormány döntött arról, hogy Debrecen önkormányzatával közös projektcéget hoznak létre annak érdekében, hogy a városban felépülhessen a futballstadion és a helyi csapat rangos mérkőzéseken is tudja az ellenfelet fogadni. Erre a kormány két év alatt, két részletben 10 milliárd forintot szán.

- Biztosítani szeretném önöket arról, hogy a nemzetközi szabályoknak mindenben megfelelő létesítményt avathatunk rövidesen, ahol még sok örömet okozhatnak, sok felemelő pillanattal ajándékozhatják meg magukat a debreceniek és az egész közösséget, egész Magyarországot – mondta el a DTV-nek októberi látogatásán Orbán Viktor. A miniszterelnök a város ünnepélyes alakuló közgyűlésén erősítette meg a korábbi ígéretét, mely szerint a kormány támogatja a debreceni terveket."

A Fidesz és a foci

Ám félő, hogy Debrecen is egyre inkább elkapja az egyik tipikus Fidesz-betegséget: azt a tévhitet, miszerint a nagyság valódi megjelenítője a futballsiker. A Fidesz vezetői körében ugyanis a futballnak valamiféle óriásira felnagyított, és a hatalomhoz szorosan kapcsolódó jelentése van – s ez láthatóan több, mint a miniszterelnök személyes hobbija. Nemcsak Orbán Viktor a Videoton meccseinek rendszeres látogatója, hanem Kósa Lajos is mindig megjelenik a közvetítésben, ha a DVSC meccsét adja a tévé, miközben nemrég még Kubatov Gábort emlegették, mint a Fradi következő elnökét, s a sort könnyen lehetne folytatni megannyi hirtelen fociőrültté lett potentáttal és nagyvállalattal.

Távol álljon tőlünk, hogy lebecsüljük a foci és a minden egyéb cirkuszi szórakoztatás szerepét a modern társadalmakban. De amint azt már korábban megírtuk, szerintünk a miniszterelnök ezzel kapcsolatos víziója téves, a labdarúgás fontosságába vetett hite igencsak eltúlzott. A foci ma elsősorban üzlet és a bulvár hírforrása, semmint férfias és példaképtermelő küzdelem, ezért aztán sokkal felületesebb politikai hatást fejt is ki, mint egykor.

Ajánlott írásunk: Kenyeret és focit!

Mi a baj ezzel?

Egy pillanatig sem vitatjuk, hogy ha van olyan csapat ma Magyarországon, amelyik egy ilyen stadiont megérdemel, az a DVSC. Abban viszont egyáltalán nem vagyunk biztosak, hogy akár Debrecennek, akár az országnak most elsősorban stadionokra lenne szüksége. Nem azért, mert ebből a pénzből „x lélegeztető gépet lehetne venni” vagy mert mindent kizárólag termelő beruházásokra kellene fordítani. Igenis óriási szükségünk van szimbólumokra, közösségképző ideákra és terekre.

De ahhoz, hogy ezek a szimbólumok hassanak, nem ártana, hogy tartalmuk is legyen. Hogy egy koherens vízió részeiként épüljenek fel. Egyelőre azonban nem látjuk ezt a víziót. Hallunk forradalomról, meg keleti szélről, meg Puskásról, és láttuk, hogyan kellett megutálni először az IMF-et, aztán a magánnyugdíj-pénztárakat, most meg az AB-t. De fogalmunk sincs, hogy mindez hogyan is áll össze. Nincs egységes cél, nincs mit szimbolizálni.

Az meg aztán számunkra felfoghatatlanul homályos, hogy miért pont az a sportág szimbolizálna bármit is, amelyikben esélyünk sincs záros határidőn belül a világ élvonalába kerülni, amelyikben a jelenlegi általános munkakultúra minősíthetetlenül alacsony, amelyik világszinten is primadonnákat és celebeket futtat sportemberek helyett, és amelyiknek éppen az a jellegzetessége, hogy a legjobb csapatok teljesen nemzetköziek.

A futball annyira nem illeszkedik a magyar helyzethez és Magyarország lehetséges kitörési stratégiáihoz, hogy szerintünk ezek a beruházások inkább az ötlettelenség szimbólumai.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!