Nagy dilemma, hogy van-e bármilyen jogunk és erkölcsi alapunk „okosabbnak lenni” a szlovákiai magyar választóknál, és jobban tudni, hogy mi kell nekik. Ám a Most-Híd ideológiáját mégsem szabad legitim kisebbségi stratégiaként igazolni. (Fotó: Somogyi Tibor / Új Szó)

Sokan felháborodással fogadták, hogy a Bugár Béla vezette Most-Híd nem kapott meghívást a Magyar Állandó Értekezletre, mivel a formáció a Fidesz szerint nem etnikai alapú, hanem „vegyes párt”. A kritikusok szerint a magyar kormánypárt egyszerűen nem hajlandó tudomásul venni, hogy a felvidéki magyarság a Fidesz-szövetséges, „nacionalista” MKP helyett a „liberális” Most-Hídra szavazott. Ezek a bírálatok azért is különösen hangosak, mert furcsamód a szlovákiai Most-Híd vált számos, idehaza parlamenti párt nélkül maradt liberális kedvenc politikai formációjává, bezzegpártjává.

Egyszerű lenne, ha a Most-Híd és a Fidesz konfliktusának bármelyik egydimenziós értelmezése helytálló volna, ha bármelyik félnek kizárólagosan igazat lehetne adni. Nem lehet. A helyzetet viszont tovább bonyolítja, hogy ebben az esetben még az sem mondható, hogy az igazság valahol középen lenne.

A MÁÉRT-ra meghívást kapott pártok:

Erdélyből a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, és a Magyar Polgári Párt, Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, és Magyar Egyesületek Szövetsége, Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Meghívást kapott a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, három képviselőt hívnak meg az USA-ból, a Kanadai Magyar Kultúrközpont, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács, a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége és Ausztráliából az Új Dél-Walesi Magyar Szövetség.

Forrás: Duna Televízió

Mi a baj a Most-Híddal?

Az, hogy semmilyen értelemben nem az, aminek mondja magát. Nem magyar párt, nem magyar-szlovák párt, de nem is híd a két nemzet között.

Nem magyar párt, hiszen éppen a Most-Hídban lévő ténylegesen liberális szlovákok vádolják a pártot – teljesen jogosan – puhánysággal a magyar kisebbségi érdekvédelem területén. A Most-Híd például elfogadta a kormánykoalíción belül a szlovák államnyelvtörvénynek egy olyan módosítását, amely továbbra is fenntartaná a kisebbség tagjai által elkövetett nyelvi bűnök pénzbüntetésének lehetőségét.

Éppen ezért nem lehet magyar-szlovák párt sem: mert ahhoz legalább részben magyarnak kellene lennie, de a nyelvtörvény esetéből (is) látható, hogy nem az. A Most-Híd ugyanis a magyarok számára egyfajta asszimilációs pályát képvisel: ha békén hagyják üzletelni a magyar anyanyelvűnek született elitet, és nem üldözik kifejezetten magyarságáért, akkor a közösség érdekei beáldozhatóak számára. Ez a mentalitás pedig találkozik a nem-radikális „jó szlovákok” egy részének azzal a „magyarbarát” hozzáállásával, mely a magyarok asszimilációját elkerülhetetlen tényként kezeli, és ezért tart értelmetlennek mindenfajta konfliktust.

De a Most-Híd nem is híd a két nemzet között, mert akkor a két nemzet érdekeit szintetizálnia kellene – ám amit nem képvisel, azt nem is tudja szintetizálni. A hídépítés persze többnyire üzlet, ez a dimenzió viszont – legalábbis a szlovák sajtó állításai szerint – egyáltalán nem hiányzik a Most-Hídból.

Ajánlott írásunk: MKP - Gettópolitika

Mi a baj a Fidesszel?

Az, hogy kicsit elefántnak tűnik a porcelánboltban. Ugyanis a Most-Hídra szavazott a felvidéki magyarok bő fele, közel kétharmada. Ha a Fidesz a mostani helyzetben kiközösíti a Most-Hidat, akkor ezeknek az embereknek egy tekintélyes része könnyen úgy érezheti, hogy a Fidesz – s ami rosszabb: az anyaország – őket közösíti ki. Amit otthon körültekintéssel és sikerrel vitt véghez a Fidesz, hogy az MSZP választóinak azt üzente, nem velük, hanem az MSZP-vel van baj – ez az az üzenet, ami teljesen hiányzik a Fidesz részéről a Híd választói felé.

Továbbá nagy dilemma, hogy van-e bármilyen jogunk és erkölcsi alapunk innen, Magyarországról beleszólni az ottani törekvésekbe, és adott esetben „okosabbnak lenni” a szlovákiai magyar választóknál, és jobban tudni, hogy mi kell nekik. Az a fajta keménykedés tehát, amit a Fidesz ebben a kérdésben már egy jó fél éve bemutat, nem biztos, hogy a társadalmi folyamatok szintjén nem sül el a visszájára. Ami, ha így történik, nagy baj lenne.

De kinek van igaza?

Ebben a vitában senkinek nincs teljesen igaza.

A Most-Híd teljes joggal követelhet magának elismerést Magyarországon azért, mert a magyar kisebbség jó része őket választotta Szlovákiában. Ugyanakkor a magyar kormány alapvetően mégis jól látja, hogy azt az ideológiát, melyet a Most-Híd képviselni látszik, egyszerűen nem szabad igazolnia azzal, hogy elfogadja azt, mint legitim magyar kisebbségi stratégiát. Ez ugyanis hosszú távon súlyosan sérti nemzeti érdekeinket.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!