Bármit is mondanak az új alkotmány készítői, egy biztos: ettől a törvénytől sem az ország, sem a magyar állam, sem pedig az állampolgárok élete nem változik meg érezhetően. (Fotó: Soós Lajos/MTI)

Szerda este óta elérhető az új alkotmány első tervezete. Tegnapi írásunkban kifejtettük, hogy annak bevezetője túlzottan a Fidesz aktuális politikai ars poeticája, mintsem egy alkotmány preambuluma, maga a törzsszöveg pedig egyszerűen túl hosszú ahhoz, hogy hosszútávon tudjon keretet adni Magyarország működésének. Azonban nem ez az egyetlen oka annak, hogy nem jósolunk az új alkotmánynak hosszú életet.

Elolvastuk…

A Véleményvezér szerint a világnézetileg semleges alkotmány pont olyan, mint a ’90-es évek kedvenc baloldali frázisa, a független értelmiségi vagy médiaszakértő. Tudjuk: ilyenek nincsenek, nincs világnézeti semlegesség, és mi nem is vártunk ilyesmit az alaptörvénytől. Egyáltalán nem zavar minket, hogy a tervezet visszahoz több tradicionális elnevezést, mint például a vármegyék vagy a Kúria. Ne feledjük, hogy nagyon hasonló vitákat élhettünk át húsz évvel ezelőtt is, amikor éppen azt tartották sokan nevetségesnek, hogy tanácselnök helyett újra polgármestereket választunk. Meg persze azt, meg miért nevezzük újra Margit körútnak a Mártírok útját.

Az alaptörvény megfogalmazásai számos helyen jók és támogathatóak, például, hogy az alapvető jogokat most már nem az államtól kapjuk, hanem pont az államnak kell azokat tiszteletben tartania. Üdvözöljük azt is, hogy a tervezet az alkotmány szintjén tiltaná az államadósság mértékének növelését, és az államadósság mértékét legfeljebb az előző évi GDP 50 százalékában határozza meg.

Persze vannak pontok, melyek kifejezetten nem tetszenek a tervezetben. Ilyen például a gyerekek után járó szavazat lehetősége. Itt ugyanis a legrosszabb kompromisszum született: adott esetben akárhány gyerek után maximum további egy szavazat járna, és az is anyát illetné meg. Nem is kell magyaráznunk ennek az igazságtalanságát.

Jó, de minek?

Az alaptörvény egyes pontjainak elemzését folytathatnánk még sokáig, de csak a fentiekhez hasonló horderejű kérdések kerülnének asztalra: ugyanis hatalmas meglepetés, nagy változás nincs az alaptörvényben. Bármit is mondanak az új alkotmány készítői vagy éppen ellenzői, egy biztos: ettől a törvénytől sem az ország, sem a magyar állam, sem pedig az állampolgárok élete nem változik meg érezhetően. Szerintünk a legnagyobb változás az új alaptörvénnyel tényleg csak az lenne, hogy sok helyen azonnal névtáblát és névjegykártyát kellene cserélni: hazánk neve ugyanis az új alaptörvény szerint Magyarország lenne, és nem Magyar Köztársaság.

A Véleményvezérnek töretlen meggyőződése volt, hogy a jelenleg hatályos alkotmányunk „elavultsága” nincs benne az ország ötven legnagyobb problémájában. Ez az új alaptörvény-tervezet ebben csak még jobban megerősített minket. Egyszerűen nem látjuk, hogy mi fog ettől az alaptörvénytől érdemben változni, és így mi szükség van rá. És mi még most sem értjük, hogy ennyi komoly rendszerszintű gazdasági és társadalmi probléma közepette és az ezekre ki nem dolgozott programok mellett, ráadásul egy EU-elnökség kellős közepén miért kell egy ilyen dologra ennyi figyelmet és energiát fordítani?

Nem így kellene

Ráadásul az alaptörvény nagyon ambiciózus. A szövegből egyértelműen látszik, hogy ez az alkotmány hosszútávra készül, vagyis a Fidesz arra számít, hogy ez a törvény ad majd keretet az országnak az elkövetkezendő évtizedekre. Csakhogy azt nem látják az alkotmányozók, hogy jogszabállyal sok mindent lehet szabályozni, de egyet biztosan nem: a politikai kultúrát. Ameddig ugyanis az a politikai kultúra Magyarországon, hogy ha valami elénk áll, akkor akár az alkotmányt is módosítjuk és úgy takarítjuk el az útból, vagy ha egy alkotmányos intézmény nekünk nem tetsző döntést hoz, akkor másnap elvonjuk a jogkörét, addig ez a törvény sem lehet hosszú életű.

A rendszerváltás óta minden kormány valamiféle „Új Magyarországot” akart csinálni. Volt, aki ezt hatalmas állami költekezéssel próbálta megvalósítani, és volt olyan is, aki csupán kormányzati kommunikációval. Úgy látszik, a Fidesz egy új alkotmánnyal próbálja mindezt. Véleményünk szerint azonban a megoldás sokkal egyszerűbb lenne: alapos, kidolgozott ötletekre, fegyelemre, visszafogottságra és pragmatikus politikára lenne inkább szükség.

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!