Pintér Sándor helyettes államtitkárát vesztegetéssel gyanúsítják, Tarlós vazallusoknak nevezi a fideszes polgármestereket, Kövér László a kormányt kritizálja. Amikor egy párt ennyire domináns, a lényeges konfliktusok is párton belül jelennek meg. (Fotó: fidesz.hu)
Az elmúlt napok három olyan esetet is felvillantottak, melyek rávilágítanak a jelen és a közeljövő szempontjából meghatározó politikai ellentétekre. Mivel egyetlen párt hatalma szinte abszolút mértékben domináns, ezért természetes módon a lényeges konfliktusok is a pártok közötti ellentétek helyett a Fideszen belüli ellentétekként jelennek meg.
Mint ahogy 1994 és 1998 között fontos volt például a Baja Ferenc és Szekeres Imre közti különbség, ugyanúgy ma a vezető fideszes politikusok és háttéremberek elv- és érdekkonfliktusai határozzák meg az ország politikájának alakulását.
Ajánlott írásunk: A Fidesz valódi ellenzéket csinált magának
Ellentétek a háttérben
Tegnapelőtt nyilvánosságra került, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetéssel gyanúsítja Eiselt Györgyöt, a belügyminisztérium helyettes államtitkárát, aki tegnap fel is ajánlotta lemondását. Eiselt Györgyről úgy hírlik, nagyon közel áll főnökéhez, Pintér Sándorhoz, akinek a kormányon belüli pozíciója eddig teljesen megingathatatlannak tűnt.
Mondanunk sem kell, hogy legjobb emlékezetünk szerint maga az esemény, hogy hivatalban lévő helyettes államtitkárt vesztegetéssel gyanúsítanak, igen ritka az elmúlt húsz év politikatörténetében. Nem azért, mert korábban egyetlen helyettes államtitkár sem vesztegetett volna meg senkit, hanem azért, mert szinte soha nem volt szabad ellenük vádat emelni (korábban hasonló megint csak a Fidesz alatt történt, konkrétan Szabadi Béla esetében). Ez a fordulat önmagában nagyon jelentős, és mindenképpen pozitív eseményként értékelendő.
Ugyanakkor az is igaz, hogy mint annak idején Szabadi Béla esetében is, nyilvánvalóan most sem csak Iustitia kardja mozdult meg. Hanem bizonyos kormányoldalon belüli (vagyis inkább mögötti) összecsapások, hatalmi vetélkedések lecsapódásaként történik mindez.
Ellentétek az előtérben
A másik érdekes esemény Tarlós István azon kijelentése volt, amelyben egészen nyíltan Pesti Imre vazallusainak nevezte a kerületi polgármesterek egy részét.
Budapest mindig is egy különleges hely volt a magyar jobboldal, és természetesen a Fidesz számára is. És a várossal kapcsolatos ambivalens viszonyulásnak is köszönhetően meglehetősen zavarosnak tűnik a párt helyi stratégiája, illetve a párt által irányított kerületi önkormányzatok szerepfelfogása. A Tarlós-Pesti-Rogán hármas folyamatos birkózása már-már szintén a '94-es MSZP-t idézi.
Végezetül itt van a Véleményvezér szerint igazságtalanul démonizált Kövér László esete. A Fidesz korábbi alapelveihez talán ő a leglátványosabban ragaszkodó politikus, aki a minap nyíltan bírálta a kormánynak azt a gyakorlatát is, mely a parlamentet egyszerű törvénygyárrá degradálja. Vele szemben pedig egészen nyilvánvalóan felsorakozott a kormányfő, illetve a kormányfő minden rezdülését árnyékként követők sűrű hada.
Jó ez?
Mindez persze nem azt jelenti, hogy reped, vagy akár szakad a Fidesz. Egy ekkora pártnál teljesen abnormális lenne a teljes egység. Sőt, véleményünk szerint a Fidesz méretéhez képest még így is egy túlságosan is egyközpontú, egyhangú, túlságosan is egyenvéleményeket közvetítő párt. És bár ez lehet, hogy jó a törvények gyors elfogadásakor, bizonyosan nem jó stratégia a szavazók minél szélesebb körének megnyerése, illetve megtartása szempontjából.
Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.