Az elmúlt másfél évben a Fidesz-kormány csak akkor lépett vissza eredeti elhatározásától, miután már teljes erőből belerohant a falba. A 300-as euró sajnos még nem a fal.
Tegnap egy euró ismét 300 forintot ért. Ilyen szintre először és utoljára a Gyurcsány-féle kormányválság idején, két és fél évvel ezelőtt gyengült a forint: meglehetősen nagy jelentőségű eseményről van tehát szó.
Ajánlott írásunk: Magukkal rántanak a görögök?
Hogy jutottunk ide?
Először is szögezzük le: a jelenlegi helyzetért természetesen nagy mértékben felelősek a magas szintű adósságot felhalmozó korábbi szocialista kormányok. És felelős a nemzetközi környezet is, hiszen tény, hogy az euróválság jelentősen megnöveli az eurózóna perifériáján lévő országok kockázati szintjét. Ezek a tényezők azonban nem adnak magyarázatot például arra, hogy az elmúlt hónapokban miért éppen a forint gyengült a legtöbbet a régiós valuták közül.
Sajnos arról van szó, hogy a jelenlegi kormány „formabontó” gazdaságpolitikája a lehető legrosszabb időpontban teszteli az ország államadósságát finanszírozó külföldiek bátorságát. Minél nagyobb ugyanis a zűrzavar a világban, annál kevésbé tolerálják az ezen felül jelentkező további „extra” káoszt. A magyar kormány pedig az elmúlt másfél évben nem kevés káoszt generált.
Forrás: Portfolio
Miért nem lettünk a biztonság szigete?
A kormány megalakulásakor Orbán Viktor sokféleképpen megfogalmazva, de azt ígérte, hogy a nagy világgazdasági felfordulásban Magyarország a biztonság szigete lesz. Ezért tűzte ki célul, hogy az ország államadóssága folyamatosan csökkenjen, ezért vállalta be a Széll Kálmán-terv megszorításait, és ezért mentek szembe a tulajdonhoz való jog szentségével és saját deklarált polgári értékeikkel, amikor államosították a magánnyugdíjpénztári vagyonokat.
Mindez akár működhetett is volna, ha közben számos gazdasági és nem gazdasági jellegű intézkedésükkel nem tornázták volna fel az országhoz kapcsolódó politikai kockázatokat az égbe. Ha nem ijesztgettek volna visszamenőleges hatályú törvényekkel, ha nem rántottak volna magukra a médiatörvénnyel teljesen feleslegesen nemzetközi felzúdulást, és természetesen, ha nem fordultak volna szembe a józan ésszel a végtörlesztési törvény elfogadásával.
Ki kell mondani: Magyarország jelentős részben a Fidesz-kormánynak, a kormány pedig saját magának köszönheti a mostani 300 forintos eurót.
Nem gazdasági kérdés – még
A 300-as euró azonban egyelőre nem csak, vagy nem elsősorban gazdasági kérdés. 330 fölött már az lenne, hiszen a bankrendszer stabilitását veszélyeztetné, de most még sokkal inkább politikai ügy.
Politikai ügy, amennyiben ez az euró, és a kapcsolódó 245-ös svájci frank a végtörlesztésre képtelen devizahitelesek százezreit fogja a Fidesz engesztelhetetlen ellenfeleivé tenni. De politikai ügy azért is, mert egy nagyon könnyen megfogalmazható és mindenki számára közérthető szimbólumot teremt: könnyen lehet, hogy innentől a 300-as euró fogja megtestesíteni mindazt, ami káros a Fidesz „formabontó” gazdaságpolitikájában.
Ez az egyszerű szimbólum pedig lehetővé tudja tenni, hogy a szóban forgó lépések miatt károkat szenvedők egy közös platformra kerüljenek. A gyenge forintárfolyam által teremtett helyzet ugyanis egyszerre rossz a bankoknak, az adósoknak, és szinte valamennyi magyar fogyasztónak.
Mi lesz még itt?
A helyzetet különösen akuttá teszi az, hogy egyelőre nem látszik a trendforduló. A külső hatások egyre vészjóslóbbak, Rogán Antal pedig a végtörlesztés ügyében éppen tegnap emelte a tétet.
Ráadásul a Véleményvezérnek úgy tűnik, hogy az elmúlt másfél évben ez a kormány csak akkor lépett vissza eredeti elhatározásától, miután már teljes erőből belerohant a falba. A 300 forintos euró azonban még nem a fal. Az még előttünk van.
Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.