Az egészségügyi rendszeren belüli ösztönzők úgy vannak beállítva, hogy minden résztvevő az állam kifosztásában legyen érdekelt. Nem véletlenül támadják az államtitkárt és a kórházak központosítását. (Fotó: Tuba Zoltán/origo)
A Véleményvezér már többször kifejtette abbéli meggyőződését, hogy minden nehézsége ellenére is az egészségügy tűnik a kormány egyetlen sikerágazatának. Pontosabban: ez az egyetlen olyan terület, ahol a kormány következetesnek tűnő átalakítási terveket valósít meg, mégpedig nagyjából az előzetesen meghatározott ütemben.
Az egészségügy átalakítása pedig most lépett meghatározó fontosságú fázisába: tegnap ugyanis elfogadták azt a kormányhatározatot, melynek értelmében az állam átveszi az eddig önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi intézményeket.
Ajánlott írásunk: Matolcsyék hálája: ha te megtakarítasz, mi elvesszük?
Miért dolgozik jól Szócska?
Aki csak a közelében járt valaha a magyar egészségügynek, pontosan tudja, hogy az milyen hihetetlenül korrupt és pazarló. Ráadásul a rendszeren belüli ösztönzők úgy vannak beállítva, hogy minden résztvevő az állam kifosztásában legyen érdekelt. Éppen ezért az egészségügyben sikereket elérni – legyen az hatékonyság- vagy minőségjavulás – csakis összehangolt és tudatos lépések lassú egymásutánjával lehet.
Ennek megfelelően az elmúlt húsz évben nem is sikerült senkinek lényegi változást elérnie ezen a területen. A Véleményvezér pontosan azért támogatja a kezdetektől Szócska Miklós államtitkár vonatkozó tevékenységét, mert (a Fidesz-kormányban sajnos rendhagyó módon) tőle nemcsak víziókat hallunk, hanem láttuk már a kidolgozott terveket is. Sőt szintén egyedüliként az egészségügyi tárcának sikerült a Széll Kálmán-tervben a számára kijelölt drámai kiadáscsökkentési feladatokat teljesítenie.
De semmi sem bizonyítja jobban azt, hogy Szócska jó úton jár, mint a magyar egészségügyi rendszer változatlanságában leginkább érdekelt járadékvadászok (gyógyszergyártók, patikusok, az orvosi kamara vezetése stb.) reakciója: ők ugyanis, ahol csak lehet, fúrják az államtitkárt és lekicsinylik a tevékenységét.
Miért van szükség a központosításra?
Az államtitkár tervei alapján a kormány által most elfogadott határozat a kórházi ellátórendszer legnagyobb strukturális problémáját kísérlik meg kezelni. Ameddig ugyanis a kórházak önkormányzati tulajdonban vannak, addig lehetetlen közöttük a költségek és a kapacitások racionális optimalizációját végrehajtani. Ez magyarul annyit tesz, hogy a helyi önkormányzat mindig is kézzel-lábbal fog tiltakozni, ha akár egyetlenegy osztályt is be akarnak zárni és át akarnak vinni máshová – még akkor is, ha egy osztály tevékenysége az adott formájában nyilvánvalóan fenntarthatatlan.
Nincs ugyanis az a polgármester – legalábbis a polgármesterek maguk így gondolják –, aki politikailag túl tudná élni egy helyi kórház bezárását vagy jelentős kapacitás-csökkentését. Arról már nem is beszélve, hogy egy-egy önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézmény hány, a politika támogatásában is aktív „vállalkozót” tart el… Azzal viszont, hogy az önkormányzatok elveszítik tulajdonosi befolyásukat ezen intézmények felett, az ésszerű egészségügyi ellátórendszer kialakításának az eddigi legfontosabb akadálya tűnik el. Ez persze önmagában még közel sem garantálja a sikert – de legalább lehetővé teszi azt.
Kemény menet lesz
Biztosak vagyunk benne, hogy amint elkezdődik ez a folyamat, milliónyi ellenérdekelt szereplő fog kézzel-lábbal tiltakozni ellene, mozgósítva politikai kapcsolataikat, megpróbálva felpuhítani a tárca terveit. Csak remélni tudjuk, hogy ebben a harcban az államtitkár lesz az erősebb.
Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.