Kiemelt ügyekben a tanút is védő nélkül hallgatják ki és az ügyészség jelöli ki az eljáró bíróságot. Bekeményít a kormány: két gyorshajtásért elzárás is járhat?
A kormány másfél éven belül immáron sokadszor változtatja meg a büntető törvénykönyvet és a szabálysértési törvényt. A legújabb tervezett változások sajnos rossz irányba, egy egyértelműen igazságtalan és aránytalan büntető-igazságszolgáltatás felé mutatnak.
Korábbi írásunk: Lázár nem érti: védőügyvéd minek van?
Kényes egyensúly: helyreállt, majd fel is borult
Mindenek előtt szögezzük le: a Véleményvezér rendkívül örült, amikor tavaly a Fidesz-kormány évtizedes baloldali toposzokkal leszámolva egészen új büntetőpolitikát hirdetett. Néhány hónapon belül bebizonyosodott, hogy a kemény büntetőjog igenis lehet eredményes, és hogy a szigorítások egyáltalán nem kell, hogy valamiféle retrográd büntetőpolitikát eredményezzenek. A kormány a korábbi, aránytalanul enyhe büntetési tételekkel operáló rendszert egyensúlyozta ki.
A baj csak az, hogy itt nem álltak meg.
A büntető-igazságszolgáltatás ugyanis egy rendkívül kényes egyensúlyú rendszer, hiszen az igazságszolgáltatás akkor lehet csak igazságos, ha arányos. Az egyik oldalon figyelni kell a büntetések társadalmi igazságosságára, vagyis arra, hogy a bűncselekmények elkövetőinek megbüntetésével a törvénykövető magatartást folytató állampolgárok érezzék, hogy ők cselekszenek helyesen. De mégsem lehet mindent feláldozni a társadalom igazságérzetének oltárán. A szabályokat csak addig lehet szigorítani, amíg a büntetés nem válik aránytalanná: például nem kerülhetnek ártatlan emberek tömegével a büntetés-végrehajtás markába, illetve a kevésbé súlyos esetek elkövetőit a büntetőpolitika nem sújthatja túlzott szigorral.
Az elmúlt évtizedek túl enyhe büntetőpolitikája a társadalom igazságérzetének szempontját söpörte félre, az Orbán-kormány aránytalanul szigorú büntetőpolitikája azonban most túllő a célon.
A sértett tanúkénti meghallgatásának kivételével megtilthatná az ügyész a tanú ügyvédjének jelenlétét a meghallgatáson a kiemelt ügyekben a kormány tervei szerint. A közigazgatási minisztérium a büntetőeljárásról szóló törvényhez benyújtott módosításai szerint a döntés ellen panaszt sem lehetne benyújtani. (...) Kiemelt ügyekben az ügyészség maga választhatja meg az eljáró bíróságot és az első 24 órában kizárhatja a gyanúsított ügyvédjét a kihallgatásokról.
Vádlott és tanú – védő nélkül
A legújabb változások közül most csak két fontosabbat emelnénk ki. Az egyik, hogy az ún. kiemelt jelentőségű ügyekben már nem csak a terheltet lehetne úgy kihallgatni, hogy nincsen jelen a védő, hanem az ügyészségnek már joga van az eljáró bíróságot is kiválasztani, sőt a legújabb módosítások szerint már a tanú sem viheti magával minden kihallgatásra a védőjét.
Korábban kifejtettük, hogy számunkra már eleve az is egészen megdöbbentő, hogy a kormány kiemelt jelentőségű bűnügynek nem a többszörös emberölést vagy éppen a gyerekek ellen elkövetett erőszakot tekinti, hanem a fehérgalléros bűnözést és a politikával összefüggő bűncselekményeket. Igen jellemző, hogy a kiemelt jelentőségű ügyek köre ismét hasonló jellegű bűncselekményekkel bővül (ilyenek például: súlyos csődbűncselekmények, versenyt korlátozó közbeszerzési megállapodások, pénzmosás).
Ráadásul az ilyen visszaélések miatt indított eljárások tényleg könnyen koncepciós perekké válhatnak, hiszen az új szabályok alapján gyakorlatilag több jogállami alapjogot és hagyományos jogi elvet is negligálni fognak. Nem kell különösebben részletezni, milyen is lehet az az eljárás, ahol sem a tanú, sem pedig a vádlott védője nem lehet jelen egyes kihallgatásokon, sőt az ügyészség még azt is megteheti, hogy kedvenc bírójának szignálja ki az ügyet. És ha emellé még odatesszük a múlt héten nyilvánosságra hozott, a bírók kinevezésére vonatkozó módosításokat, akkor mindenkinek tiszta a képlet: igen nagy a veszélye annak, hogy pártkatonák ítélkezhetnek majd politikai ellenfeleik felett, jogállami biztosítékok nélkül.
"Valóban elzárással is büntethető lenne, ha valaki fél éven belül például kétszer áthajt a kocsijával a pirosban' - mondta az [origo]-nak az új szabálysértési törvény tervezetéről Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány Karának közigazgatási jogi tanszékvezetője. A törvény tervezetét korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság is kifogásolta: a két szervezet úgy értelmezte a javaslatot, hogy "fél éven belüli két tilosban parkolásért bárki börtönbe kerülhet".
A Belügyminisztérium szeptember végén hozta nyilvánosságra a tervezetet, amely a többi között azt is tartalmazza, hogy a hat hónapon belüli második szabálysértést akkor is lehet elzárással büntetni, ha a törvény egyébként nem tartalmazza ezt a büntetést. A szabálysértési elzárás legalább öt napig, de legfeljebb hatvan napig tarthat.
Elzárás helyett közmunkára küldené a Belügyminisztérium a rendszeresen szabálytalankodókat (origo)
Gyorshajtásért a fogdába?
A másik módosítás az előzőhöz képest apróságnak tűnik, ám jóval többeket érinthet: a szabálysértési törvényt úgy módosítják, hogy aki fél éven belül kétszer követ el bizonyos szabálysértést, azt akár két havi elzárásra is ítélhetik. Igen, ez azt jelenti, hogy aki fél éven belül kétszer tilosban parkol vagy túl gyorsan hajt, ad absurdum fogdába is kerülhet hatvan napra.
A probléma ismét ugyanaz, mint a fenti esetben: a teljesen jogos büntetőpolitikai célhoz a kormány aránytalan szigorúságú eszközt vesz igénybe. Az állam jogosan elvárhatja például, hogy mindenki időben adja be az adóbevallását, mégsem szeretnénk, ha ennek érdekében kutyás rendőrök vinnék el bilincsbe verve azt, aki csak egy hetet késik. Egy egyszerű gyorshajtót elzárásra ítélni pontosan ilyen abszurdum.
Teljesen aránytalan
Összefoglalva: a legújabb módosításokról elmondható, hogy a kormány azokkal egyértelműen átlépte az arányosság határát. A méltányolható büntetőpolitikai célokat ugyanis már-már teljesen otromba eszközökkel és brutális módszerekkel kívánják elérni.
Ennek az eredménye pedig várhatóan az lesz, hogy az állampolgárok, akik a bűnözőket sokszor futni hagyó régi büntetőpolitikát igazságtalannak tartották, az új, aránytalanul szigorú szabályokat is annak fogják tartani.
Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.