Véleményvezér

Személyautóval megyünk a kamion ellen: a megegyezés nekünk kell, nem az IMF-nek. Reméljük, Orbán Viktor és környezete legalább saját érdekeiket reálisan mérik fel és időben félrerántják a kormányt. (Fotó: paultan.org)

Az IMF-EU delegáció idő előtti hazautazásával egyértelművé vált, hogy a kormány egy olyan útra lépett, melynek jó eséllyel már csak szélsőséges kimenetelei lehetnek. A problémákon való fokozatos keresztülevickélés helyett egyre inkább a „győzelem vagy halál” logikájából következő végkifejletek váltak valószínűvé.

Ajánlott írásunk: Összetörve: így még nem láttuk Orbán Viktort

Be fognak keményíteni

Úgy tűnik, a miniszterelnök is érzi, hogy tekintélye vészesen meginogni látszik, ezért aztán a két héttel ezelőttihez képest újabb retorikai és taktikai hajtűkanyart vett, és ismét a gazdasági szabadságharc lobogóját emelte a magasba. Sok értelme ennek gazdaságilag nincs, hiszen a kormány is elismeri, hogy az országnak mindenképpen szüksége van az EU és az IMF pénzére. Mégis, a kormányfő úgy gondolhatja, így talán ismét erősnek és magabiztosnak tűnhet saját tábora előtt. Ám ezekkel a cikk-cakkokkal közben szisztematikusan rontja az EU-val és az IMF-fel szembeni tárgyalási pozícióját.

Ha korábban esetleg arra gondolt, hogy Gyurcsány Ferenchez hasonlóan majd megegyezik az IMF-fel egy dologban, majd valami teljesen mást kezd el csinálni, akkor ennek a lehetőségét valószínűleg az elmúlt két hétben játszotta el végleg. Sikerült ugyanis annyi bizalmatlanságot kiépítenie magával szemben, hogy az Európai Unió nagyon is kézzelfogható garanciákat fog kérni, illetve azonnal alkalmazható szankciókat fog kilátásba helyezni a később beígérendő intézkedések megvalósulása biztosítására.

Chicken game

Úgy is mondhatjuk, hogy ezzel egy klasszikus chicken game kezdődött: ez a régi amerikai filmekből ismert verseny, amikor két autó elindul egymással szemben, és az veszít, aki előbb elrántja a kormányt. A mi esetünkben annyi a különbség, hogy egy személyautó indul egy kamion ellen – hiszen az Európai Uniónak és a Valutaalapnak nyilván sokkal-sokkal kevésbé fáj, ha Magyarország komoly bajba kerül, mint nekünk.

És hogy a játék még izgalmasabb legyen, a sok provokálással és blöfföléssel a személyautó vezetője egészen biztosan elérte, hogy a kamionsofőr nem fogja félrerántani a kormányt. 

Mindezek alapján három kimenetel lehetséges.

1. Még időben kitérünk

Az első és legkedvezőbb forgatókönyv, ha a személyautó vezetője belátja, hogy az egész játék értelmetlen, és még időben kitér az ütközés elől. Magyarul: Orbán Viktor ismét visszavált a két héttel ezelőtti álláspontjára, és különösebb trükközés nélkül végrehajtja az EU és az IMF kéréseit, vagyis megvalósítja az általuk szorgalmazott gazdaságpolitikát. 

Ez ellen szól, hogy egy ilyen lépéssel a Fidesz-kormány valószínűleg teljesen megingatná a megmaradt szavazói bázisát: az IMF által elvárt megszorítások ugyanis szinte mindenkire óriási terhet raknának, de a kormányfő sem kerülhetné el annak nyilvános beismerését, hogy a gazdasági szabadságharc bizony elbukott.

2. Az utolsó előtti pillanatban kitérünk

A második lehetséges kimenetel, hogy a személyautó vezetője az utolsó előtti pillanatig kitart, de a kamion fényszóróit közvetlen közelről látva az életösztön győzedelmeskedik és mégis félrerántja a kormányt. Ez az a forgatókönyv, amikor a forint vészes gyengülésbe kezd, az országot a másik két nagy hitelminősítő is leértékeli, és mindössze néhány napnyi távolságba kerülünk a bankrendszer összeomlásától.

Ekkor, azt feltételezzük, a kormányfő az ország érdekét előtérbe helyezve belátja, hogy már csak egy új miniszterelnök és egy új kormány segítségével lehet rávenni az IMF-et és az EU-t az azonnali hitelnyújtásra. Azaz: Berlusconihoz és Papandreuhoz hasonlóan ő is inkább lemond, csak hogy az életmentő pénz megérkezhessen.

3. Ütközünk

A harmadik forgatókönyv az, amikor vagy dacból, vagy azért, mert csukott szemmel vezet, a személyautó sofőrje nem kerüli el az ütközést. Ez annyit jelentene, hogy a forint-euró árfolyam kilő a sztratoszférába, a devizahitelek terhét már elviselni képtelen magyar háztartások és vállalkozások pedig magukkal rántanák a magyar bankrendszert is. Ennek a forgatókönyvnek az ország szempontjából csak hátrányai lennének, hiszen az ilyen típusú teljes pénzügyi összeomlások után rendszerint nyolc-tíz évbe telik, amíg egy gazdaság visszatér az azt megelőző fejlettségi szintre.

Ám mégis gondolhatja azt egy, a külvilágtól egyre inkább elzárkózó vezető, hogy ekkor jönne el igazán az ő ideje. Hiszen innentől kezdve a külföld már nem szólhatna bele a honi eseményekbe, mivel már úgyis becsődöltünk az összes hitelünkön. Ha a miniszterelnök esetleg így gondolkozna, azt nagyon rosszul tenné, mert azt egyik országban sem szokták bocsánatos bűnnek tekinteni, ha valaki gyakorlatilag földönfutóvá teszi az emberek 90%-át.

Marad a remény

A fenti három forgatókönyv közül bármelyik megvalósulhat, és a Véleményvezért kifejezett nyugtalansággal tölti el, hogy az utóbbi kettő egyáltalán megjelenhet alternatívaként.

Sajnos nem tehetünk mást, mint hogy reménykedünk, hogy a miniszterelnök és környezete legalább saját érdekeiket reálisan mérik fel. 

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!