Paczolay a kiszivárogtatóknak a sajtón keresztül azt üzente, hogy ejnye-bejnye, legközelebb ne csináljatok ilyet. Ilyen sokadik esélyt a piti bűnözők nem kapnak, az alkotmánybírók viszont igen. (Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)
Az Alkotmánybíróság annak ellenére sem szigorít az ügymenetén, hogy az elmúlt időszakban fontos határozattervezetek kerültek ki érintett szereplőkhöz, különösen a kormányoldalhoz. Az AB elnöke, Paczolay Péter az újságokon keresztül figyelmeztette a kiszivárogtatókat, hogy hagyjanak fel ezzel a tevékenységgel, különben büntetőjogi következményei lehetnek a dolognak – jogi lépéseket azoban nem tett.
A Véleményvezér szerint ez egy súlyos hiba volt.
Ajánlott írásunk: Miért nem védi a magántulajdont az AB?
Oda a tekintély
Az elmúlt hónapokban több olyan eset is előfordult – például a nyugdíjrendszerről szóló tervezet vagy az egyházügyi törvény kapcsán –, amikor az AB határozattervezete előbb landolt az érintettek asztalán, mint hogy kihirdetésre, illetve a Magyar Közlöny szerkesztőihez került volna. Ennek többek között az lett az eredménye, hogy a kormánypárt még egy törvény alkotmányellenesnek nyilvánítása előtt el tudott elfogadni olyan módosító indítványt, amely kiküszöbölte az alkotmányellenességet. De például előbb értesültek a magánnyugdíjpénztárak is a saját ügyükben hozott ítéletről, mint hogy az AB nyilvánosságra hozta volna vonatkozó döntését.
Nem is kell magyarázni, hogy ezek a kiszivárogtatások több okból is aggályosak. Elsősorban azért, mert súlyosan aláássák az Alkotmánybíróság tekintélyét. Gondoljunk bele: ha például a rendes bírói ítéleteket vagy a közigazgatási határozatok tartalmát is már a meghozataluk előtt lehetne olvasni az interneten, senki nem venné komolyan az azokat meghozó szerveket. Másrészt az információk kiadása méltánytalan előnyt biztosít az érintetteknek azzal, hogy lehetővé teszik, hogy már a határozatok közzététele előtt fel tudjanak készülni a következményekre.
És végül ne menjünk el amellett sem, hogy az ilyen információk bizalmasak, szándékos nyilvánosságra hozataluk súlyos fegyelmi vétség, ami könnyen azonnali lemondatásra vagy elbocsátásra adhatna okot. Sőt mivel szolgálati titkokról van szó, az ilyen kiszivárogtatásnak büntetőjogi konzekvenciája is lehet.
Talárosbűnözés
Ezért hatalmas hiba, hogy az Alkotmánybíróság elnöke ahelyett, hogy utánamenne ezeknek az ügyeknek, az elkövetőktől megszabadítaná a testületet, majd átadná az ügyet az ügyészségnek, a sajtón keresztül azt üzeni nekik, hogy ejnye-bejnye, legközelebb ne csináljatok ilyet. Pedig ami most rendszeresen megtörtént, az szándékos bűncselekmény – ami ráadásul aligha különb, mintha feltörnénk egy autót vagy ellopnánk egy pénztárcát.
Sajnos ez nagyon mélyen él a magyar valóságban: ha csak öt percig nincs parkolócédulánk, a mikuláscsomag jó eséllyel ott vár a szélvédőn, ha néhány napot késünk az adóbevallással, a bírságot aligha ússzuk meg, ha elkapják a zsebtolvajt vagy más piti bűnözőt, biztosan megkapja a büntetését, de a sokkal súlyosabb vétségek és bűncselekmények felett akár egy AB-elnök is szemet tud hunyni. Rendkívül rossz üzenetet hordoz az a reakció, hogy a kiszivárogtatásban visszaesőnek bizonyuló közszolgákat csak az újságon keresztül és csak figyelmezteti a testület elnöke. Ezzel persze egy újabb esélyt ad nekik, miközben egy ilyen sokadik esélyről a legtöbb piti bűnöző még csak nem is álmodhatna.
Olvasd el ezt is: Így leszünk páriaország
Ne Paczolay döntsön, hanem a bíróság!
Paczolay Péter akkor üzenne megfelelően az ilyen esetek elkövetőinek, ha nem foglalkozna a politikai hangulattal és a bizonyára napi szinten rá nehezedő politikai nyomással. Hanem úgy kezelné a történteket, mint ahogy normális esetben kellene: munkajogi és büntetőjogi ügyként.
Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.