Antiszemita a magyarok kétharmada a Rágalmazásellenes Liga szerint, itt járt az EBESZ antiszemitizmus-megbízottja. A Fidesznek úgy kellenek a '90-es évek legrosszabb arcai, mint egy falat kenyér. (Fotó: AFP)

Mintha valami horrorfilmet néznénk: feltámadtak és újra ijesztgetnek a gyászos '90-es évek legrosszabb arcai. Antiszemitázik az EBESZ, a Rágalmazásellenes Liga, már tényleg csak egy új Szabó Albert, na meg egy új Demokratikus Charta hiányzik az akkori őrület visszatéréséhez.

Természetesen úgy kell mindez Orbán Viktor kormányának, mint egy falat kenyér.

Ajánlott írásunk: Amit Horn Gyulától tanulhatna a Fidesz

Bárki bármivel belénk köthet

A '90-es évek elejének-közepének magyar belpolitikája valódi rémálom volt. A magát antikommunistaként eladó magyar liberális értelmiség a Demokratkus Chartának nevezett mozgalom keretében eldobta elveit és legitimálta az egykori kommunisták hatalomba való visszatérését. Mindehhez az állítólagos fasiszta-náci-antiszemita veszély szolgáltatta az ürügyet, a fenti veszélyről pedig elsősorban néhány buzgó honi és külföldi szervezet és politikus gondoskodott.

2010 legszebb pillanata az volt, amikor elhihettük, hogy őket (és az általuk hatalomba segítetteket) soha többé nem kell hírportálokon, újságban vagy televízióban látnunk. A Fidesz-kormány ámokfutása, sorozatos otrombaságai és ügyetlensége azonban szinte szabad prédájává tette az országot még a legképtelenebb vádaknak is. Mára annyira rosszul cseng a „magyar kormány" kifejezés tőlünk nyugatra, hogy a legmeredekebb vádakkal is meg lehet minket támadni az azonnali nevetségessé válás veszélye nélkül, és még a legvállalhatatlanabb közszereplők is bármikor belénk köthetnek.

Mindezt ráadásul anélkül tehetik, hogy tartaniuk kellene a vádak cáfolatától. Természetesen nem azért, mert mindannyiuknak igaza lenne vagy éppen hirtelen visszaszerezte volna a tekintélyét bármelyikőjük is. Hanem egyszerűen arról van szó, hogy egyrészt a magyar kormánynak nincs elegendő kapacitása és hozzáértése a rengeteg igaz és igaztalan vád hárítására, másrészt csak saját maguknak köszönhetően elveszítették az európai közvélemény jelentős részének jóindulatát.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Tényleg a legrosszabb arcok

Most éppen a Rágalmazásellenes Liga adott ki egy olyan felmérést, amelynek értelmében Magyarország Európa egyik legantiszemitább országa, ahol az emberek kétharmada tekinthető valamilyen szinten antiszemitának. Ezen szervezet már rengeteg botrány részese volt szerte a világban: érdemes megnézni a társaság Wikipéda-oldalát, ahol a botrányok szekciója szinte hosszabb, mint a tevékenységeket taglaló rész (például török kapcsolataik miatt hosszú ideig nem voltak hajlandóak elismerni, hogy az örmények 1916-os kiírtása genocídium lett volna.)

A Szombat által megkérdezett Kovács András szociológus úgy látja, hogy 2006 óta jelentősen növekedett az antiszemita nézetekkel egyetértők aránya, azonban véleménye szerint a Rágalmazásellenes Liga adatait nagy óvatossággal kell kezelni. (...) Ezek a felmérések 500 fős mintán, telefonon készülnek, de a mintákról semmit sem tudunk. Pedig az ilyen kis mintán, telefonon végzett előítélet-felmérések erősen torzított képet is adhatnak – különösen Magyarországon. Ha például abból indulunk ki – mondja a szociológus –, hogy egy ismeretlen telefonálóval egy vad és elszánt antiszemita sokkal könnyebben beszél a zsidókkal kapcsolatos nézeteiről, mint mások, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy ezer vagy ötezer telefonhívást kellett-e elvégezni ahhoz, hogy az ötszáz válasz összejöjjön – azaz, hogy mekkora volt a válaszmegtagadók száma. Ha nagy volt, akkor jogosan vélelmezhető, hogy az antiszemitáknak nagyobb esélyük volt a mintába való bekerülésre, mint a nem-antiszemitáknak, még akkor is, ha a minta arányai egyébként jól tükrözik a felnőtt lakosság összetételét. Erősen kérdéses az is, hogy a felmérésben használt kijelentések alkalmasak-e az antiszemitizmus mérésére, vagy inkább azt mérik, hogy mennyire elterjedt az adott országban néhány, a zsidókkal kapcsolatos ismert sztereotípia. 

Nő az antiszemitizmus - ki és mit tesz ellene? (Szombat)

Eközben hazánkban járt aggódva az EBESZ antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős megbízottja is, aki ugyanebben a témában tájékozódott. A hazai belpolitikát régebb óta követők tudhatják, hogy a szervezet Magyarországgal foglalkozó tevékenysége elválaszthatatlan a rendszerváltozás utáni évek egyik nagy antihősének, Haraszti Miklósnak a nevétől.

A sort pedig sokáig folytathatnánk Daniel Cohn-Bendittel vagy a Magyarországot mindig ilyen témákban felfedező néhány újságíróval és az ő képtelenebbnél képtelenebb vádjaikkal.

Magyarországon nincs nagyobb antiszemitizmus, mint más európai országokban - mondta Schiffer András, miután csütörtökön találkozott Andrew Bakerrel, az EBESZ antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős megbízottjával. Az LMP-s politikus közlése szerint a megbízottat két terület érdekelte különösen: egyrészt, hogy általában véve milyen mértékű az antiszemitizmus Magyarországon, másrészt pedig, hogy van-e összefüggés a Magyarországot a demokráciadeficit miatt ért támadások és az antiszemitizmus mértéke között.

Schiffer András leszögezte: Magyarországon semmivel nem nagyobb az antiszemitizmus, mint más európai országban, de az igaz, hogy például Németországgal ellentétben Magyarországon "elmaradt a Holokauszttal való szembenézés". Az ellenzéki politikus szerint "szemenszedett hazugság" a magyar kormánypártokat antiszemitizmussal vádolni: "a magyar kormány politikájában demokrácia-deficit van, antiszemitizmus nincs".

Schiffer szerint ugyanakkor a kormányoldal holdudvarában már "vannak kétes jelenségek." Az előző ciklus kormányerőivel kapcsolatban elmondta: szerinte gyakran törekedtek, hogy anti-rasszista kampányokkal kijátsszák az "antiszemita-kártyát." a Fidesszel szemben.

Schiffer: Nem erősebb az antiszemitizmus nálunk, mint Európában (Index)

Szükségük van egymásra

Ők, bár nem tudják, jelen pillanatban a Fidesz-kormány legfontosabb szövetségesei. A két társaságnak óriási szüksége van egymásra: a másik hiteltelenségével próbálják saját hiteltelenségüket elfedni.

Olvasd el ezt is: Milyen alapon kommunistázik a Fidesz?

Ami a politikai élőhalottak seregét illeti, ők már csak ezeknek a „harcoknak" élnek, hiszen az ilyen veszélyek felmutatásával tudják saját létjogosultságukat igazolni. A Fidesz-kormány pedig a nagyon is jogos kritikákat az állandó fasisztázók és rasszistázók hazugságaival remekül össze tudja mosni, és őket közös ellenségként felmutatva igazolhatja a sok támadást szimpatizánsai előtt és próbálhat közeledni a tőle eltávolodott európai jobboldalhoz.

Ha tetszett, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!

Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.