Akármi is volt a motiváció, a kormánypárt a tandíjügyben tanúsított részleges visszavonulása után néhány héten belül immár másodszor mutatta a kompromisszumkészség jelét, ami az elmúlt két és fél év után óriási újdonság. (Fotó: Máthé Zoltán/MTI)
Péntek óta tudjuk, hogy a 2014-es választásokon való részvételhez mégsem lesz szükség előzetes regisztrációra. Ehhez mind az Alkotmánybíróság, mind a Fidesz vezetésének döntésére szükség volt, és mindkettőt csakis üdvözölni lehet. Nagy kár, hogy a kormány visszavonulását azonban ismét beárnyékolta annak hivatalos indoklása.
Ajánlott írásunk: Miért félhet a tiltakozó hallgatóktól a kormány?
Politikatörténeti fordulópont
Nem tűnik túlzásnak Karácsony Gergely reakciója, miszerint az Alkotmánybíróság döntése politikatörténeti fordulópont. Valóban, az AB ítélete az elmúlt évek legjelentősebb határozata. Az alkotmánybírók többsége egyértelművé tette, hogy az elmúlt évtizedek magyar és nemzetközi alkotmányjogi hagyományai a kormány mostani elképzeléseivel egyszerűen nem összeegyeztethetőek, és az előbbi mindenképpen tromfolja az utóbbit. De az AB nem csupán az elmúlt két évtized döntéseiből merített, hanem érezhető volt az is, hogy a bírákra nagyon komoly nyomást gyakorolt a magyar jogász-tudományos elit és annak több prominense, akik véleménye szerint egy ilyen intézmény bevezetése káros hatással lenne a magyar demokráciára.
Bár a Fideszben valószínűleg ezt most igencsak bánják, látni kell, kevés ország büszkélkedhet olyan jogi hagyományokkal és jogi elittel, mely a legkritikusabb pillanatokban a napi pártpolitikai érdekeken felülemelkedve képes kiállni bizonyos értékek mellett. Közép-Európában ez legalábbis egészen biztosan kivételes.
Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.
A második meghátrálás
De fontos fejlemény az is, hogy amennyiben hihetünk Rogán Antal bejelentésének, az alkotmánybírósági döntés után a Fidesz – sokak, így a Véleményvezér várakozásaival szemben – sem úgy határozott, hogy az inkriminált passzusokat esetleg az alkotmányba emelve újra benyújtja javaslatát. Pedig megtehették volna, biztosítva ezzel, hogy a regisztráció intézménye immár az alkotmány törzsszövegének részeként ne kerülhessen ismét az alkotmánybírák elé.
Most tegyük félre azt, hogy sokak szerint a kormány csupán önös érdekből határozott így, mert a regisztráció alkotmányba írásának politikai költségeit túl magasnak találták, hiszem így még hetekig, hónapokig napirenden lett volna ez a külföldön is nagy visszhangot kiváltó, szinte mindenki által egységesen elutasított intézkedés. Akármi is volt a motiváció, a kormánypárt belátta, nem minden esetben elegendő a politikai akarat, és ezzel a tandíjügyben tanúsított részleges visszavonulása után néhány héten belül immár másodszor mutatta a kompromisszumkészség jelét.
Ez pedig a megelőző két és fél év ismeretében óriási újdonság, melynek az ellenzéki pártoknak nem csupán a Fidesz vereségeként, hanem sokkal inkább a kormány kijózanodásának ritka pillanataként kellene örülniük.
Olvasd el ezt is: Így nem lehet majd feljutni a középosztályba
Most is magukat adták
Nagy kár azonban, hogy még egy elegáns és alapvetően pozitív döntést sem képes a kormány a szokásos kommunikációs sallangjaitól mentesen bejelenteni. Rogán Antal frakcióvezető szavai a „politikai erőről", amely mindent lehetővé tenne, de ők mégsem élnek vele, nem csak a Véleményvezérnek juttatta eszébe a kommunista rendszer egy régi viccét, melyben a Vörös téren játszanak a gyerekek. Véletlenül a labdájuk az éppen arra sétáló Vlagyimir Iljics felé gurul, aki azt mosolyogva visszagurítja, ezzel is bizonyítva, milyen rendes ember Lenin – hiszen akár közéjük is lövethetett volna.
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.