Miután a telekommunikációs büntetőadókkal jó előre legyengítették a konkurenciát, egy kivéreztetett piacra akart a Fidesz-kormány a negyedik szolgáltatóval betörni. A vállalat vezetőinek lemondásával azonban megfenekleni látszik a projekt. (Fotó: HVG Archív)
Szeptemberben a bíróság hatályon kívül helyezte az NMHH döntését, mely a negyedik mobilfrekvencia tenderében a Posta, az MFB és az MVM által tulajdonolt állami konzorciumot hozta ki győztesnek. A minap pedig kiderült, hogy a leendő állami mobilszolgáltató elnöke és vezérigazgatója lemondott. Úgy tűnik, a kormány állami mobilszolgáltató-projektje komoly veszélybe került – ami lehet, hogy nem is olyan nagy baj.
Ajánlott írásunk: Állami mobilszolgáltató: így tett keresztbe magának a Fidesz
Betörni egy piacra, ahová nem is érdemes
A távközlés manapság nagyon távolról, és főleg a hozzá nem értők számára tűnhet csak tuti biznisznek. A tíz évvel ezelőtti „szexi" telkócégek ugyanis mára szinte mindenütt vergődnek. Európából az elmúlt években több tucat komoly szolgáltató tűnt el, és aki talpon is tudott maradni, annak sem rózsásak a kilátásai: magas beruházási kényszer alacsony profitkilátásokkal. Nem csoda, hogy a befektetők már évekkel ezelőtt máshová fordították a figyelmüket: a telkók helyett inkább a tartalomgyártókba kezdtek befektetni, illetve azokba, akik a különböző tartalmakat menedzselik (aggregálják).
Ráadásul a távközlés nemcsak nehéz iparág Magyaroszágon, hanem szabályozott is: méghozzá EU-keretek között. A Bizottság által szigorúan felügyelt piacon pedig az állam egyetlen szereplővel sem kivételezhet. Akkor miért tarthatta a második Orbán-kormány mégis jó ötletnek, hogy egy negyedik mobilszolgáltatót indítson a válság által sújtott 2010-es években? A Fidesz notóriusan hanyag döntéshozatalán túl ennek csak két oka lehetett, és a Véleményvezér attól fél, hogy a kormányt is pontosan ezek az okok vezérelhették.
Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.
Előre legyengíteni a konkurenciát
Az első magyarázat az, hogy egy olyan piacra mindig könnyebb betörni, ahol tömegével mennek tönkre szolgáltatók, a talpon maradók pedig komoly pénzügyi nehézségektől szenvednek. Sajnos úgy tűnik, a két évvel ezelőtt szimplán rosszindulatúnak aposztrofált feltételezések mostanra nem is tűnnek a valóságtól elrugaszkodottnak. A 2010-ben kivetett telekommunikációs különadó ugyanis nemcsak évi 60-70 milliárd forinttal gazdagította a költségvetést, hanem egyben ennyit is vett ki a szolgáltatók zsebéből. Ráadásul az adót nem a profitra, hanem az árbevételre vetették ki, így azoknak is fizetniük kellett, akiknek nem is volt jelentős profitjuk vagy egyenesen veszteségesek volták. Az adó következtében több cég tönkrement, és aki túl is élte, az is kénytelen volt minden beruházását befagyasztani.
Miután azonban a kormány a különadóval elbukott az Unióban, a Fidesz tavaly két újabb adóval állt a telkók elé: egyrészt a két forintos SMS- és beszédadóval, másrészt a közvélemény számára kevésbé ismert közműadóval, mely a távközlési hálózatokra is adót vetett ki. Ezen két adó mértéke pedig meghaladja az EU által megtorpedózott korábbi különadót, melyek így a szolgáltatók kilátásait évről-évre tovább rontják, helyet teremtve egyben annak, hogy a kivéreztetett piacon egy új szolgáltató jelenhessen meg.
Persze ez sem elég ahhoz, hogy egy új szolgáltató automatikusan sikeres legyen. Kellene még ehhez ugyanis valami biztos piac is. És ez a másik magyarázat: iparági pletykák szerint a kormány ezt a piacot az állami és államtól függő intézményekben látja, hiszen ezek miért is ne egy állami cégtől vegyék igénybe a távközlési szolgáltatásokat? Természetesen erre csak közbeszerzési eljárás kereteiben nyílna lehetőség, azonban könnyű elképzelni, hogy a kormány minden jogi (és nem jogi) eszközt bevetne, hogy miként a negyedik frekvencia győztese is, úgy az ilyen beszerzések nyertese is az állami induló legyen.
Olvasd el ezt is: Kemény bosszút állna a kormány, ha tudnának törvényt írni
Mi lenne ebből?
Nem nehéz belátni, hogy ez borzasztó sok jogvitát eredményezne, nagy-nagy sajtóvisszhanggal – mind Budapesten, mind Brüsszelben. De ha sikerülne is a projekt, mivel nincsen állami pénz sok tíz- és százmilliárdos beruházásokra, ezért ez azt is jelentené, hogy a valóságban az állami intézmények finanszíroznák az állami mobilszolgáltató piaci versenyképességét. Egyszerűbben: ilyen módon ez a cég az adófizetők pénzén venné fel a többi mobilóriással a piaci versenyt.
Talán jobb is, ha ez az egész szerencsétlen ötlet így, még csírájában elhal.
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.