A válság közepén olyan európai politikusok lehetnek fontos pozíciókban, akik egyszerre tájékozatlanok és felelőtlenek. Ha eddig nem aggódtunk volna, most elkezdenénk. (Fotó: Campanero Rumbero/flickr))

Tegnap egy nagy lépéssel közelebb kerültünk az eurózóna összeomlásához. Az eurózóna pénzügyminiszterit tömörítő Eurócsoport soros vezetője, a holland Jeroen Dijsselbloem egészem meredeket talált mondani, hogy aztán hat óra múlva vissza is vonja nyilatkozatát. Elég ijesztő, ami történik.

Ajánlott írásunk: Egy állam, amelyik nem működik

A bankbetétek többé nem érinthetetlenek

Ciprus esetében az EU egy korábban nem alkalmazott megoldáshoz nyúlt. Az ország csőd szélén álló bankrendszerét nem kizárólag közös (értsd: elsősorban német) pénzből mentik ki, hanem a betétek részleges konfiskálásával. Bár az eredeti javaslat legveszélyesebb része, a betétbiztosítással is védett 100 ezer eurónál kisebb betétek részleges einstandja nem valósult meg, a 100 ezer euró feletti betétek bizony nagyon csúnyán járnak, egyes esetekben ezek 40%-ára teszi rá a kezét a ciprusi állam.

Az eddig érinthetetlennek hitt bankbetétek immár egyértelműen nem azok.Ez pedig felveti annak veszélyét, hogy egy következő válsághelyzetben – mondjuk Olaszország vagy Spanyolország esetében – a nagybetétesek már az első napon megrohamozzák a bankokat. Ez az ő esetükben nyilván elsősorban a tőke idegen országba történő elutalását jelentené. Ahogyan azt már megírtuk, ez egyrészt komoly fenyegetés az európai bankrendszer stabilitására, másrészt egy hatékony fegyver az északi országok kezében arra, hogy a délieket egy fenntarthatóbb gazdaságpolitika követésére kényszerítsék.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

A bajt nem lehet visszacsinálni

Nyilvánvaló azonban, hogy utóbbi fegyver csak akkor vethető be, ha végső soron az említett fenyegetés valahogyan mégis elkerülhető. Az Eurócsoport soros elnöki posztját betöltő holland pénzügyminiszter azonban tegnap úgy tett, mintha nem is értené, mennyire kényes a mostani helyzet. Azt nyilatkozta ugyanis, hogy ciprusi megoldás az európai válságkezelés új modellje, és hogy ezentúl a közös európai válságkezelő alap helyett a betétesek pénzét használják majd a problémás bankok feltőkésítésére. Ez körülbelül olyan, mintha egyszerűen csak az kiáltotta volna, hogy fusson mindenki, amerre lát, és vigye magával a pénzét is.

A nyilatkozatát hat óra múlva vissza is vonta. A frissen kiadott kommünikéje értelmében a ciprusi megoldás csupán egyedi eset, az EU pedig a válságkezelésben mindig testre szabott megoldásokat alkalmaz az egyes országok esetében. A két szöveg megjelenése közt eltelt hat órában nem csak a tőzsdék estek meredeken, de valószínűleg Dijsselbloem úr is irtózatos mennyiségű pofont kaphatott – ám visszakozásával a bajt már nem lehet teljesen visszacsinálni.

Olvasd el ezt is: Ha megdézsmálják a bankbetéteket, jöhet az összeomlás

El lehet kezdeni aggódni

A tegnapi történések létező legpozitívabb olvasta is csupán az, hogy az európai válságkezelés egyik kulcsszereplője nem tudja, mit beszél. A kissé negatívabb értelmezés szerint tudja, és bár az Eurócsoport többsége nem osztja véleményét, mégis elegendően fajsúlyosnak érezte a mögötte állókat ahhoz, hogy egy ilyen kijelentést tegyen. A legrosszabb verzió pedig nyilván az, hogy az igazságot hallhattuk, csak éppen azt nem lett volna szabad kimondania.

Nem tudjuk, melyikről lehet szó, de az bizonyos, hogy a válság kellős közepén olyan európai politikusok lehetnek fontos pozíciókban, akik egyszerre tájékozatlanok és felelőtlenek. Ha eddig nem aggódtunk volna, akkor most elkezdenénk.