Őrülten költekező, költségvetési adatokat hamisító, majd megbukó kormány. Óriási államadósság és perspektívátlan megszorítás. A magyar sztori – Athénban.
(Fotó: Reuters)
Hiába támogatja a lakosság többsége a görög kormány kis Bokros-csomagját, tegnap a szakszervezeti tüntetések miatt szinte megállt az élet Görögországban.
De ez csak a kezdet. A kormány további megszorításokat tervez, ami pedig a görög protesztkultúrát ismerve hamarosan égő autókat és betört kirakatokat fog eredményezni. És mindez egyelőre a kisebb problémák közé tartozik.
Mi a baj?
Görögország nagy bajban van: megcsinálták azt, amit Magyarország, csak sokkal durvábban. Mondjuk jó hír, hogy ezek szerint vannak, akik még nálunk is hülyébbek.
Mert az előző görög kormányzat tényleg őrült módjára költekezett: a közszolgáknak például jár a 14. havi bér. A költségvetési adatokat persze meghamisították, hazudtak a világnak, és a valóság csak az idén derült ki. A valóság az, hogy az ország adósságállománya az év végére meg fogja haladni a GDP 110%-át (összehasonlításképpen: az egyébként nyakig eladósodott Magyarországon még nem értük el a 80%-ot sem). Pusztán a lejárt tartozások és kamatok kifizetése olyan összeget igényelne, amit Athén képtelen kifizetni.
A helyzet attól válik a Mediterráneumon túl is érdekessé, hogy Görögország az eurózóna tagja.
Mi történne az euróval, ha az egyik tagország államcsődöt jelentene? Senki nem tudja pontosan, de valószínűleg újra drachmát kellene váltanunk a korfui nyaraláshoz. A drachma kényszerű visszatérése viszont a portugál, a spanyol és talán az ír euró alól is gyorsan kirántaná a szőnyeget (ezt az országcsoportot nem véletlenül nevezik divatosan PIGS-nek...).
Ha ez tényleg bekövetkezik, valamennyi európai bank, majd rajtuk keresztül szinte az összes európai állam óriásit bukna. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy ez egyben történelmi léptékű politikai blamázs is, hiszen az euró mégiscsak elsősorban politikai projekt.
Mi lesz a görögökkel?
Ennek ellenére közel sem biztos, hogy az EU mentőövet dob a görögöknek. Ha ugyanis Athén most nem bűnhődik meg, akkor később mindenki más is vidáman fog költekezni és csalni, hiszen a cehhet úgyis a kövér német adófizető állja. És ha az EU tolerálja ezt a magatartást, többé senki nem fog hinni az euró jövőjében. Ez pedig már jóval fájdalmasabb lenne, mint egy görög csőd.
Athén most megpróbál „húzni egy Bajnait”, és megszorításokkal visszaszerezni valamennyit az elvesztett hitelességéből, hogy végre levegőhöz (innen-onnan összekapart hitelhez) jusson. De ez csak rövid távú megoldás – a jelenlegi államadóssági szintet Görögország már középtávon sem bírja el.
A gazdaság versenyképességét változatlanul hagyó, csak a szigorra fókuszáló gazdaságpolitika ugyanis megöli a növekedést. Egy demokráciában pedig nincs az a kormány, amelyik kibírna négy évet növekedés nélkül úgy, hogy közben minden megtakarítást a hitelek törlesztésére költ. Előbb-utóbb engedni kell a szigorból, vagy a kormányt elsöpri a népharag.
Egy valódi kiút lenne: a gazdasági csoda. Olyat azonban csak politika tud csinálni. Görögország a politikusai kezében van.
Update: 2010.03.25. Az euróövezet országainak állam- és kormányfői különtalálkozón fogadták el az egyezményt, amely a csődközelbe jutott Görögországnak adandó hitelnyújtást szabályozza. (Via Mandiner)
>> KI ZSIDÓZIK NYÍLTAN A TÉVÉBEN? - szerdai vezérvéleményünk
Írások a témában:Sztrájkba fagyott Görögország (Index)Athéni levelek I. (Körkép)Üzennek a görögök (Tallián Miklós, komment.hu)A görögök bánhatják, hogy kiszórták a drachmát (Boris Johnson, Mandiner/Telegraph)Elfogadták a görög csomagot (Mandiner/Hírszerző)
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.