Véleményvezér

Orbán Viktor valami szokatlant akar csinálni, és az államnak rengeteg eszköze van arra, hogy a gazdasági élet játékszabályait felforgassa. (Fotó: fidesz.hu)

Valami készül. Minden jel arra mutat, hogy a miniszterelnök megértette a gazdasági növekedés eltűnésének potenciális gazdasági és politikai következményeit, és most a kormányzati munka elsősorban ennek a kezelésére kezdett összpontosítani. A kormány mozgástere nagyon szűk és az alternatívák is lehangolóak.

Azt is tudjuk, hogy hamarosan bejelentés várható. A kérdés csak az, milyen.

Ajánlott írásunk: Kinek fájjon igazán a Matolcsy-program bukása?

Nem klasszikus megszorítás

A miniszterelnök az elmúlt héten a szokottnál többet nyilatkozott és beszélt nyilvánosan gazdasági kérdésekről. Mondandójának lényege az volt, hogy a kormányzat érti: valamit tennie kell. Ugyan a miniszterelnök nem ismerte el, de ez természetesen azt is jelenti, hogy amit a Fidesz-kormány eddig tett, az elégtelennek bizonyult. Szijjártó Péter megfogalmazásában: „fel kell gyorsítani az ország újjáépítését”.

A Véleményvezér szerint a kiszivárgó információk, illetve a nyilatkozatok kétféle lehetséges stratégiát vetíthetnek előre.

Mindkét stratégia abból indulhat ki, hogy a kormányfő mindenáron szakítani akar az elmúlt húsz évet jellemző „húzd meg, ereszd meg”-politikával, és emiatt most nem lesz hajlandó egy klasszikus típusú megszorításra. Mindenképpen valami mást akart csinálni, mint amit eddig megszokhattunk.

Régi keretek, nagyobb hatékonyság?

Az egyik lehetséges irány a „behajtási illúzió” kergetése. Vagyis, hogy elhiszik, hogy a kormány képes lesz arra, amire elődei még soha: drámaian csökkenteni az adóelkerülés mértékét és sokkal nagyobb hatékonysággal behajtani az állam vélt jussát. Erre utalt például Orbán Viktornak az a nyilatkozata, melyben szinte megbántottan részletezte, hogy a magyar vállalkozói szektor nem viszonozta kormánya adócsökkentési gesztusát, és továbbra is következetes adóelkerülő maradt.

Ha a kormány valóban ezt az irányt választaná, akkor minden bizonnyal különféle, eddig elképzelhetetlennek tűnő nyomozati és bírságolási eszközöket fognak az adóhatóság kezébe adni. Ez az út egyben azon tévhitek megerősítését is jelentené, miszerint a jelenlegi keretek között megoldható gazdasági bajjal nézünk szembe.

"A miniszterelnök szerint a korábbi, többkulcsos adórendszer munkaellenes volt, tönkretette az országot, és döntő szerepe volt abban, hogy a magyar gazdaság csődközelbe sodródott, ezért - mondta - nem hajlandó visszalépni annak irányába. Megjegyezte azt is, megítélése szerint a magyar vállalkozói világ egyelőre még nem viszonozta fegyelmezett adófizetéssel azt, hogy a kormány jelentősen csökkentette a vállalkozásokat terhelő adókat, több kis adót pedig eltörölt arra számítva, hogy ez javítja az adófizetési morált. Ez nem következett be, különösen az áfa területén továbbra is nagyon nagy az adóvisszaélés, -elkerülés és -csalás mértéke, ezért "az adóhatóságnak ezen a területen jobb teljesítményt kell nyújtania" - jelentette ki azzal együtt, hogy a vállalkozásokat "az eddiginél erősebb együttműködésre" kérik."

Orbán: "nagyon nagy az adócsalás mértéke" (portfolio.hu)

Új keretek: ugrás a sötétbe?

A másik lehetőség, hogy a kormány valami rendkívül formabontó megoldással, egyetlen huszárvágással próbálja a legnagyobb problémák valamelyikét megoldani.

A Véleményvezér nagyon nem szeretne tippeket adni, főleg nem ilyen típusúakat, de elméletileg egy államnak rengeteg eszköz áll a rendelkezésére, hogy a gazdasági élet játékszabályait egyik pillanatról a másikra alapjaiban felforgassa. Ráadásul egy olyan kormány esetében, amelyik részben meggyőződésből, részben belpolitikai taktika okán a vélt vagy valós gazdasági szuverenitás helyreállítását tűzte ki célul, rövid távon akár még jó ötletnek is tűnhet valamilyen kurucosabb megoldás, természetesen elsősorban a külföld terhére.

Az ilyen típusú megoldásokkal (kezdve például az államosításoktól az ország külföldi és belföldi hitelezői közötti különbségtételen át a bankrendszer drámai gyengítéséig) az az óriási probléma, hogy szükségszerűen átgondolatlanok. Mivel az elmúlt évtizedekben kevés ország alkalmazta azokat, nem igazán ismerjük a hatásmechanizmusukat. Ennek megfelelően közel sem egyértelmű, hogy nem okoznak-e lényegesen nagyobb kárt már középtávon is, mint amennyi hasznot rövidtávon hoznak.

Ez a veszély különösen igaz akkor, amikor egy kormánynak olyannyira nem fekszik még a normális, rutinszerű tervezés sem, hogy már februárban kénytelen jelentősen korrigálni az éves költségvetési tervet.

De melyiket választják?

Hangsúlyozni szeretnénk: a fentiek pusztán spekulációk a részünkről. És így akár az is lehet, hogy a kormányfő váratlanul egy vegytiszta, elsősorban adóemelésekkel operáló megszorító csomagot fog bejelenteni. Mi azonban nagyon meglepődnénk ezen.

Vannak pillanatok, melyek egész kormányzati ciklusokat meghatározhatnak: szerintünk ez most egy ilyen lesz.  

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!