Véleményvezér

Orbán Viktor hajlandó volt szembenézni a ténnyel: a nagy trükk nem sikerült. Az államtitkár lemondott, Matolcsy, Járai és Varga Mihály pesszimista. A hátralévő két és fél évet a kármentés fogja kitölteni. (Fotó: Kovács Attila/MTI)

Az elmúlt napokban csak úgy kapkodtuk a fejünket, hiszen a korábban olyannyira magabiztos és optimista kormánypárti gazdaságpolitikusok egyre-másra elképesztően negatív kicsengésű nyilatkozatokkal lepték meg a közvéleményt. Ezek alapján a Véleményvezérnek úgy tűnik, mára a miniszterelnökségi boszorkánykonyhában is kénytelenek voltak elfogadni, hogy a 2012-es év sokkal csúnyább lesz, mint azt eddig gondolták.

Ajánlott írásunk: Így szenved vereséget Orbán gyorsnaszádja

Járai szerint megbukott, Kármán lemondott

A sort kedden Járai Zsigmond nyitotta. A kormányzati kommunikációval való összhangra az elmúlt másfél évben rendkívül kényesen ügyelő volt jegybankelnök igen élesen fogalmazott: többek között azt mondta, hogy a kormány terve a gazdaság élénkítésére egyetlen hét alatt megbukott, illetve, hogy a jövő évi költségvetésben újabb kiigazítást kell végrehajtania a kormánynak, még akár az idén. Vagyis Járai Zsigmond nem hisz a 2012-es költségvetés megalapozottságában.

Nem csak Járai van ezzel így. Lemondott ugyanis a Széll Kálmán-terv egyik atyja és arca, a jövő évi költségvetés egyik fő felelőse, Kármán András államtitkár. Az ő távozását pedig nem lehet máshogyan értékelni, mint úgy, hogy már ő sem bízott a korábban saját maga által is fémjelzett gazdaságpolitikában.

Járai szerint a magyar gazdaság mozgástere „rendkívül szűk”, ami a rajtunk kívül álló, külső tényezőkön túl két belső tényezővel is magyarázható. Egyrészt szűkíti a mozgásteret az a mód, ahogy a kormány elérte a viszonylagos stabilitási mutatókat. A nem hagyományos intézkedések (bankadó, különadók, végtörlesztés) olyan bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot kreáltak a gazdasági szereplőkben, ami csökkenti a pozitív üzenetét a stabil makrómutatóknak.

(...) [A]z intézkedések között nem látszanak a szerkezeti reformok. Járai ezt részben a költségvetés korábbi évekre is jellemző belső előkészítetlenségével magyarázta. Bár a tervezet elkészült, az abban szereplő számok teljesítéséhez még vagy 30-40 törvényt kellene módosítania a kormánynak. Ez ugyan még orvosolható, tehát év végéig el lehet fogadni minden a büdzsé teljesüléséhez szükséges változtatást, de a "strukturális reformok jó része akkor is hiányzik".

(...) Járai szerint a közmunkaprogram a növekedéshez nem járul hozzá, a kormány a magánszektort kellene olyan helyzetbe hozza, hogy az munkahelyeket teremtsen. A vállalati munkahelyteremtéshez ugyanakkor kiszámíthatóság és biztos környezet kell, ezek jövőre még hiányozni fognak – fogalmazott. (...) Járai szerint tartós növekedést csak hosszan tartó és aprólékos munkával lehet elérni, akkor, ha tartósan javul a versenyképességünk. „Vannak kínai álmok, de az a baj, hogy nagyjából minden kormánynak ez az álma az EU-ban”.

Járai: Újabb kiigazítás kell (Index)

Varga és Matolcsy borúlátó

Ezután jött tegnap Varga Mihály, aki kijelentette, hogy a jövő évi GDP-növekedésre vonatkozó másfél százalékos előrejelzés szerinte „optimista”. Utóbbi kifejezést a kormány akkor szokta használni, ha valaminek a megvalósulására nulla esélyt látnak. (A pesszimista forgatókönyv pedig az, aminek az elérésére egy minimális esély azért még mutatkozik.) A gond Varga jóslatával az, hogy az egész 2012-es költségvetést erre a másfél százalékos GDP-növekedésre tervezték. Ha ehhez képest valóban recesszió jön, mint ahogy azt egyre többen gondolják, akkor a költségvetés sarokszámait tényleg ki lehet dobni az ablakon.

Ezt a már ömagában is meglepő nyílt pesszimizmust azt tette még meghökkentőbbé, hogy az egészet maga Matolcsy György koronázta meg, aki a tegnapi Heti Válaszban megjelent interjújában Magyarországot a térség legsebezhetőbb államának nevezte. Sőt még saját nem ortodox gazdaságpolitikájáról is elismerte, hogy annak a sikere nem garantált. Ugyancsak ő jósolta azt is, hogy legalább az egyik nagy hitelminősítő a bóvli kategóriába fogja sorolni a magyar államkötvényeket.

A nemzetgazdasági miniszter később arra a kérdésre, hogy van-e a kormánynak vészforgatókönyve elmondta: "sem az euró, sem az eurózóna nem fog szétesni." "Ha az unió szétesne, Európa háborúba sodródna" - vizionálta Matolcsy, aki szerint az eurózóna déli sávjából néhány tagországnak nincs helye az euróövezetben. "Hazánk a magas államadósság, a jelentős külső pénzügyi függés, az egymillió emberre kiterjedő devizahitel-állomány, a duális gazdaság és még más ok miatt a legsebezhetőbb a térségben" - vélekedett. A tárcavezető újra elutasította egy esetleges új IMF-hitelcsomagról szóló megállapodást, mert megítélése szerint "az IMF-hez való visszatérés a gyengeség jele".

Matolcsy György az interjúban később arról is beszél, hogy a gazdasági növekedés Magyarország leggyengébb pontja. "A gazdaságnak új ösztönzőket kell adni, a meglévők ugyanis már kimerültek" - mondta. "Az általam képviselt, nem ortodox közgazdasági eszközöket bevető gazdaságpolitika egyszer már történelmileg bevált. A második világháború utáni újjáépítés ilyen gazdaságpolitikára épült, de Kelet-Ázsia sikerének is ez az alappillére" - magyarázta Matolcsy, aki elismerte azt is: "az még nem dőlt el, hogy ez Magyarország esetében is sikeres lesz-e".

Háborút vizionál és megahurrikánról beszél Matolcsy (portfolio.hu)

De hát mi történt?

A fenti nyilatkozatokra két lehetséges magyarázatunk van.

Az egyik, hogy gazdaságpolitikai vonatkozásban egyszerűen akkora a hitelvesztés, hogy már a kormány legfontosabb támaszai sem hajlandóak tartani magukat az eddigi hivatalos állásponthoz. Nem kizárt ez sem, de a vonatkozó üzenetek szinte teljes időbeli és tartalmi összecsengése, illetve a kormány jól ismert működési mechanizmusa nem ezt valószínűsítik.

Sokkal elképzelhetőbb az, hogy a miniszterelnök úgy döntött, itt az ideje változtatni a gazdasággal kapcsolatos kommunikációs stratégián: a „legjobbak vagyunk, tőlünk tanul Európa, sereghajtóból éllovasok leszünk, a keleti szél kifúj minket a válságból” után jöjjön inkább a „katasztrofális a helyzet, az is nagy szó, ha túléljük”.

Itt a vége

Ez persze azt is jelenti, hogy mostanra a miniszterelnök hajlandó volt szembenézni a ténnyel: a nagy trükk nem sikerült, a Matolcsy-féle formabontó gazdaságpolitika nem tette kedvezőbb pályára a magyar gazdaságot. Tehát valószínűleg azt is felmérték, hogy a kormányzásból hátralévő két és fél évet minden bizonnyal a kármentés fogja kitölteni.  

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!