Véleményvezér

vv

Állam will be back: rossz hír, hogy Matolcsynak most igaza van

2012.04.13. I 7 komment I Címkék: fidesz kina allam matolcsy

matolcsyorigo.jpgCselekvőképtelen állam tér vissza és telepszik rá az életünkre, ez az igazi baj. A magyar állam képességei, hatékonysága sokkal jobban leszakadt az európai átlagtól, mint a gazdaságunk. (Fotó: Nagy Attila/origo)

Ahogyan azt Szalai Ákos tegnapi hozzászólásában írta, „Állam will be back". Maga Matolcsy György beszélt erről tegnap egy konferencián, de ha nem mondta volna, akkor is tudnánk, hiszen az elmúlt két év gazdaságpolitikája végig ezen gondolat mentén szerveződött. Az igazi baj nem ezzel az üzenttel van, hanem hogy nálunk egy cselekvőképtelen állam tér vissza és telepszik rá a mindennapjainkra.

Ajánlott írásunk: Magyarország rögtön az USA mögött?

Kell az állam, de módjával

Az olcsó pénzből fújt pénzügyi buborék és az azt követő válság egyik legfontosabb tanulságának az tűnik, hogy a piac önszabályozásába vetett dogmatikus hit ostobaság volt. Ahogyan azt már sokan megírták, a piac megfelelő működésének előfeltétele a megfelelő szabályozás, ennek hiányában az emberi ösztön által hajtott piaci folyamatok szükségszerűen káros és fenntarthatatlan túlzásokhoz vezetnek.

Az elmúlt két évtized másik nagyon tanulságos jelensége a fejlődő gazdaságok felemelkedése. Ezen belül különösen sok figyelem irányul a kínai gazdasági csodára, amelyiket első ránézésre könnyű az állami tulajdonban lévő és állami irányítás alatt álló gazdaság sikerének látni. A Véleményvezér azonban sokakkal összhangban úgy gondolja, Kínában pont a verseny és az emberi lelemény szabadjára engedése jelentette a csoda motorját, és az esetek többségében az állami beavatkozás jelenti a visszahúzó erőt.

Vitathatatlan ugyanakkor az is, hogy Kína példát mutatott arra, hogy különösen a fizikai és humáninfrastruktúrával kapcsolatos beruházások területén az államnak nagyon fontos pozitív szerepe is lehet.

A tárcavezető azt mondta, a huszadik század egy hosszú évszázad volt, két világháború is volt az első felében. De ha a második felét nézzük, sikereket is látunk, az újjáépítés korszaka fellendülést hozott, Európa nyertese ennek az időszaknak. Hatalmas siker például az Európai Unió létrejötte, mondta a miniszter. Matolcsy szerint erősíteni kell az együttműködést Kína és Közép-Kelet-Európa között, és ezt az új stratégiai partneri kapcsolatot szilárd alapokra kell építeni.

A huszonegyedik századnak még csak az elején járunk, de máris átéltünk egy gazdasági, politikai és társadalmi világválságot, ebből is tanulhatunk, vélte a miniszter. Például azt, hogy erős államra van szükség, felértékelődött a politikai stabilitás szerepe. "Az állam visszatért" - mondta a miniszter, aki szerint meg kell teremteni az állam, a politika és az üzleti élet harmóniáját, tanulnunk kell a kínai sikerből.


Matolcsy: tanulnunk kell a kínai sikerből
(Index)

Vér és gondoskodás

Európában az állam visszatérésének nem csak a fenti gazdasági, hanem nagyon súlyos politikai okai is vannak. A válság és az azzal együtt járó kilátástalanság óriási nyomást helyez minden demokratikus politikusra, hiszen a választók egyértelműen vért akarnak látni, illetve azt követelik, hogy az állam gondoskodjon a jólétük fenntartásáról.

Ez azt jelenti, hogy a nyugati politikusok egyre inkább rá lesznek kényszerítve a bankok megregulázására és a gazdagok látványos megadóztatására.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

A magyar állam egy rossz vicc

Mindezen tényezők miatt elkerülhetetlennek látszik, hogy az elkövetkező tíz évben az állam jobban belemásszon a gazdaság, ezen keresztül pedig a társadalom mindennapi működésébe. Az európai országok között a szűkös erőforrásokért, különösen a tőkéért folytatott versenyben pedig így egyre hangsúlyosabb lesz az, hogy hol mennyire intelligens és hatékony az állam.

És nekünk, magyaroknak ez borzasztóan rossz hír. Ugyanis a magyar államszervezet képességei és hatékonysága sokszorta jobban le van szakadva az európai átlagtól, mint a gazdaságunk, a vállalkozásaink. A magyar államszervezet, élén a mindenkori magyar kormánnyal, az elmúlt húsz évben képtelen volt akár egyetlenegy átfogó és nagy változtatást is végrehajtani úgy, hogy annak végeredménye legalább emlékeztessen az eredeti célokra.

Olvasd el ezt is: A Fidesz állama: abszurd adóállam

Tapsolnak a lecsúszásunknak

Egyszerűen hiányzik mind a stratégiai, mind a tervezési, mind a végrehajtási képesség. Ráadásul az egymást követő fűnyíróelvű megszorítások csak egyre tovább rombolták az eredetileg is gyenge alapokat. Nincs ez máshogy most sem. Amint szorítani kell, a jelenlegi kormány is először az államigazgatást nyúzza még tovább.

Amikor tehát Orbán Viktor és Matolcsy György azt üdvözlik és annak örülnek, hogy világméretű trenddé kezd vállni a nagyobb állami szerepvállalás a gazdaságban, akkor közben észrevétlenül annak tapsolnak, hogy Magyarország még lejjebb fog csúszni az európai országok hierarchiájában.

Ha tetszett, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!

Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg. 

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!

Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.

A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lánczi Tamás 2012.04.13. 09:01:16

Egy általános megjegyzés, vagy inkább lábjegyzet a tudományos antimatolcsyzmus tárgyköréhez:

Szakmámból fakadóan én nyilván másképp ítélem meg az állam szerepét és mindig csodálkozom a kétely nélküli közgazdászok hozzászólásain, akik mindig pontosan tudják, hogy mit kéne csinálnia az államnak. A probléma általában abból fakad, hogy akik a gazdaság felől nézik az eseményeket, ugyan pontosan látják, hogy az állami beavatkozás milyen károkat okoz (mert nyilván okoz), de nem látják, vagy egyszerűen nem hajlandóak tudomásul venni, hogy az állam irányítása nem redukálható gazdasági folyamatokra. Ha a kormányzás pusztán arról szólna, hogyan lehet jó szabályozási környezetet teremteni, hogyan lehet sikeresen menedzselni a nemzetgazdaság ügyeit, valószínűleg nem lenne másra szükségünk, mint okos közgazdászokra. A közgazdaságtan azonban nem tud mit kezdeni a saját diszciplináján kívül eső szempontokkal, mint a legitimáció, a társadalmi stabilitás fenntartása, a demokratikus pártversengésből fakadó kihívások, a választók igazságérzetének kielégítése stb. Anélkül, hogy kijátszanánk a jó kormányzást a jó gazdasági kormányzással szemben, (nyilván e kettő nem válsztható el) legalább néha érdemes lenne eljátszani a gondolattal, hogy ami közgazdaságilag első blikkre nem racionális, a jó kormányzás szempontjából még lehet, hogy az. Tudom, hogy ez eretnek gondolat, és természetesen elfogadom, ha ezért a következő közgazdász vándorgyűlésen Lehman Brothers rakott máglyán égetik el a vudubábumat.

Madár István 2012.04.13. 10:00:21

Tamás, amit írsz, az abszolút jogos felvetés, de szerintem eggyel egyszerűbbnek látod benne a közgazdászokat, mint amilyenek. (Már ha lehet a közgazdászokat így általánosítani.)

Egyrészt hosszabb távon elég szoros összefüggés van a "jó gazdaságpolitika" és a társadalmi stabilitás fenntartása, a választók igazságérzetének kielégítése stb. között. A problémát a rövid és hosszú távú gazdaságpolitikai célok közötti ellentmondásként szokták megragadni (időinkonzisztencia).

Ami a magyar esetben borzasztóan érdekes, hogy miért teljesít sokkal rosszabbul a magyar gazdaságpolitika ezen célok összehangolásában, mint más régiók országok. 20 év már elég nagy idő ahhoz, hogy azt mondjuk, a problémáink okai jórészt a rossz jövedelem- és makrogazdaság-politikában, a gyenge intézményeinkben (rossz intézményépítésben), a szakpolitikák gyengeségében keresendő. Ilyen körülmények között viszont nekem éppen az a furcsa, hogy minduntalan a politikai korlátokra hivatkozunk, amikor a best practice, vagy evidence alapú gazdaságpolitika alkalmazását elvetjük. Máshol mintha éppen hogy sikerülne ezt megoldani, nálunk meg nagyon nem.

Lánczi Tamás 2012.04.13. 12:00:42

@Madár István: Természetesen nem akartam általánosítani, inkább egy tendenciáról írtam, ami uralkodó a közgazdászok körében.

Hogy a magyar gazdaságpolitikai miért teljesít rosszabbul valóban érdekes kérdés, de csak időbeli megszorításokkal. Valamikor 2002 után leszakadtunk arról a pályáról, amit a térségbeli országok bejártak, ezért nehezen értem azokat, akik azt kérik számon a mai magyar gazdaságpolitikán, hogy miért nem követi a cseh, lengyel stb. példát.

És miközben arról beszélünk, hogy miért teljesít alul a magyar gazdaságpolitika, szerintem elmegyünk egy fontosabb kérdés mellett: miért teljesít rosszul a magyar elit. Az elmúlt tíz évben minden területről elfogytak a sikerek, a kiemelkedő teljesítmények, de legalábbis ritka kivételnek számítanak. A gazdaságpolitikai alulteljesítés ennek a része és nem okozója, szerintem.

akos.szalai 2012.04.13. 12:25:50

A rossz szerintem az, hogy sokan hisznek az Állam és a Piac létezésében, és az ő harcukként, a közöttük való választásként élik meg a közpolitikai döntéseket. A tudományos (anti)matolcsyzmus is így tesz. A gond az, hogy arra pazarolják sokan az idejüket, hogy az e kettő közötti (ha tetszik, a jó gazdaság és jó kormányzás közötti) megfelelő mixet keresik, miközben ezzel igen nehéz mit kezdeni, akkor, amikor
- önkormányzati/központi tulajdonú
- OEP által - részben - finanszírozott intézmények
- versengenek egymásért a jobban fizető betegekért;
- látják el a magánpraxist is folytató orvosaik betegeit;
- foglalkoztatnak nem közalkalmazotti státuszban levő orvosokat (akikre ezért a munka törvénykönyvének, vagy a polgári törvénykönyvnek a szerződésekre vonatkozó rendelkezései irányadóak);
- rendelnek egymással korlátozott versenyben álló magáncégektől - a törvényekben szabott keretek között kötött szerződések alapján - gyógyszereket,
- amelyek árát a részben jogszabályok határozzák meg.
Ezt a helyzetet (ami mondjuk az egészségügy működésének csak egy apró szelete, és aki akar szabadon gyárthat ilyet a hadseregre, a tömegközlekedésre, az oktatásra, stb.) persze nehezebb elemezni, mint azt, hogy mekkora legyen az egészségügyben az állam aránya. Ami innentől persze attól függ, hogy hogyan mérjük...
Kétségkívül kényelmesebb persze a Terminátor visszatérésének örülni, vagy attól félni, ebből pro vagy kontra ideológiát gyártani, a közigazgatásban dolgozás magasabb erkölcsi értékéről beszélni. (Utóbbiba egyébként beletartozik a törvény-előkészítéshez háttéranyagokat szállító cégek alkalmazottja, a törvény-előkészítésben részt vevő lobbista is?)

Madár István 2012.04.13. 12:50:29

@Lánczi Tamás: az időbeli megszorítás a magyar értelmiség egy kedvelt közhelye ebben a kérdésben, csak éppen nem igaz, és ez egyre nyilvánvalóbb. Ha végignézünk a magyar munkapiac strukturális gondjain (rokkantnyugdíjasoktól gyermekesélyig és oktatásig), a reformok hiányán, az intézményépités furcsaságain (pl. manyup), akkor belátható, hogy itt az elit (mert azzal mélyen egyetértek, hogy itt erről van szó) gyenge teljesítménye bizony nem 2002-től indult.

Melecske Ákos · http://www.kozbeszed.sk 2012.04.13. 16:03:25

Közbeszédünk gazdasági kérdésekről (nem csak Magyarországon) használ jópár megtévesztő fogalmat és definíciót, aminek következtében lehet, hogy nem teljesen pontos megállapításokra jutunk és így akár a döntéshozatal is olyan feltételezéseken alapszik, melyeknek hézagos a valóságalapja.

A fenti cikk többek közt úgy érvel, hogy a „válság egyik legfontosabb tanulságának az tűnik, hogy a piac önszabályozásába vetett dogmatikus hit ostobaság volt. Ahogyan azt már sokan megírták, a piac megfelelő működésének előfeltétele a megfelelő szabályozás, ennek hiányában az emberi ösztön által hajtott piaci folyamatok szükségszerűen káros és fenntarthatatlan túlzásokhoz vezetnek.”

Már-már elfogadott, mainstream nézet, hogy „a piac önszabályozásába vetett dogmatikus hit” mára megrendült, Friedman és Hayek nem olyan népszerű, mint 2008 előtt. De mégis milyen piac? Ez a válság a pénzpiacokon keletkezett, nem máshol, ott zajlott le a 80-as évektől egy komoly dereguláció. Ennek ellenére szinte mindig, amikor a piacról, illetve annak önszabályozásáról beszélünk, akkor azt an bloc értjük, tehát a gazdasági világ egészét nézve, holott a közelmúlt keserű tapasztalatai éppen egy elszabadult szektor működésének következményei. A piacot önszabályozását érintő dogmatikus hit (legyen helyes vagy helytelen) elsősorban a pénzpiacokat jellemző ön(nem)működésre, annak tapasztalataira utal.

Tény, hogy a pénzügyi forradalom egyik következménye, hogy a közgazdaságtudomány a pénzpiacok működését sokkal alaposan vizsgálta vagy legalábbis a kutatások eredményei, következtetései sokkal nagyobb publicitást kaptak az elmúlt évtizedekben, a közgondolkodást is befolyásolva. Hozzásegített ehhez az is, hogy a pénzpiac, saját pozícióinak erősítése érdekében támogatta ezt a propagációt, amit pl. a Benfentesek c. film elég jól szemléltet.

Viszont a pénzpiacokon kívül, az emberi tevékenység sokrétűségének köszönhetően számtalan más piac létezik, különböző áruk és szolgáltatások piacai, ahol a kereslet-kínálat törvényszerűségei így vagy úgy működnek. Ezekre nem feltétlenük érvényesek a pénzpiacok szabályai, jelenségei. Az „effective markets hyphothesis” a pénzpiacokon végzett kutatáson alapul, mégis, az átalánosítás miatt a gazdasági tevékenység más területeire is vonatkoztatjuk.

Ezért kéne nagyon vigyázni az olyan megállapításokkal, hogy „több vagy kevesebb állam kell”, pláne, ha politikusok használják. A pénzpiacokra lehet ráférne egy alapos regulációs hullám (egyenlőre nem látni sehol), de miért igaz ez például a távközlésre, paprízsepipiacokra vagy a hajnyírás-szolgáltatás piacaira? Számos szektorban az állami reguláció már régen jelen van, valahol túlzóan, fölöslegesen máshol kevésbé.

Az állam valójában „had been long time back”, elég csak megnézni hogyan nőtt a nyugati országok GDP-jében az állam részesedése a második világháború óta, vagy akár az adóbevételek illetve transzferek részesedése a napi pénzforgalomból.

Lánczi Tamás 2012.04.13. 18:26:08

@Madár István: értem, amit 2002-vel kapcsolatban írtál, mármint hogy bizonyos vonatkozásokban nem jelenetett fordulópontot, de más vonatkozásokban nagyon is, és ezt azért makroszámok is alátámasztják. Szerintem az is vita felett áll, hogy 2002-ben az SZDSZ szűk értelmiségi körét és néhány magányos Molnár Tamás rajongót leszámítva nem hatotta át az országot a lecsúszás érzése.
Az pedig már nyilván egy politikai vita lenne, hogy 2010 fordulópont-e...





Véleményvezérek a Véleményvezéren - blogunkat ezentúl újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők kommentelik.

FRISS HOZZÁSZÓLÁSOK

  • Brückner Gergő: Szerintem ez félrement. A hírnek örüljünk, és a növekedési áldozatot nem lehet felróni a kormánynak, hiszen ő már régen jelezte, hogy nem kéne feszíteni a húrt, nem kéne tovább apasztani a növekedési esélyt. Természetesen a magyar kormány minden bű... (2013.05.31. 02:03) Orbán győzelme: nincs uniós hiányeljárás, de növekedés sincs
  • Madár István: Ugyanerről Gyévai Zoli: tagokvagyunk.postr.hu/utoljara-a-kettos-mercerol "De vegyünk egy másik, mostanában gyakran emlegetett példát. Tőlem is nemegyszer megkérdezték már, miként lehetséges az, hogy Franciaország kap újabb két évet, miközben Mag... (2013.05.27. 20:17) Orbán miatt csuklóztat minket az Európai Unió
  • NagyLevin: Szerintem az a kérdés, hogy általában véve meddig tartható egyben a Fidesz. Ángyán várható kiválása elsősorban nem szakpolitikai veszteség lesz (miközben nyilván igen alapos ismerője területének), hanem erkölcsi, azt fogja jelezni, hogy becsületes ... (2013.05.27. 10:19) Ki szerzi meg Ángyán Józsefet?
  • Madár István: "Az Európai Bizottság jelezte, néhány déli országnál hajlandó lehet elfogadni, hogy azok ne, vagy csak később érjék el a kitűzött 3%-os GDP-arányos deficitcélt. Mi annyira rossz viszonyban vagyunk velük, hogy nálunk ez fel sem merül." Ez egy közke... (2013.05.14. 08:46) Orbán miatt csuklóztat minket az Európai Unió
  • NagyLevin: Ezek is mind érdekes kérdések, még akkor is, ha a Fidesz - ha még képes felismerni a politikai érdekeit - viszonylag könnyű helyzetben van, akárcsak Schmitt Pál esetében volt. Horváth István - bár egy megyeszékhely polgármestereként nyilván van a m... (2013.05.10. 11:20) Trafikmutyi-hangfelvétel: beáldoz vagy bevéd a Fidesz?
  • Utolsó 20

FRISS ATLATSZO.HU

Nincs megjeleníthető elem

KORÁBBI TÉMÁK

  • Brückner Gergő: Szerintem ez félrement. A hírnek örüljünk, és a növekedési áldozatot nem lehet felróni a kormánynak, hiszen ő már régen jelezte, hogy nem kéne feszíteni a húrt, nem kéne tovább apasztani a növekedési esélyt. Természetesen a magyar kormány minden bűne, az igazságtalan és kudarcra ítélt ostoba adónemek, illetve a saját háttércsapathoz áramoltatott közpénzek minden gazdasági témájú posztnál elővehetők. De a túlzott deficit eljárásból való kikerülé... (2013.05.31. 02:03) Orbán győzelme: nincs uniós hiányeljárás, de növekedés sincs
  • Madár István: Ugyanerről Gyévai Zoli: tagokvagyunk.postr.hu/utoljara-a-kettos-mercerol "De vegyünk egy másik, mostanában gyakran emlegetett példát. Tőlem is nemegyszer megkérdezték már, miként lehetséges az, hogy Franciaország kap újabb két évet, miközben Magyarország korábban nem részesült ilyen kegyben. Itt is fennáll az az érv, miszerint nem teljesen azonos két helyzetről van szó. Ugyanis, a tévhittel szemben, de facto a magyar kormány is kaphatna „hal... (2013.05.27. 20:17) Orbán miatt csuklóztat minket az Európai Unió
  • NagyLevin: Szerintem az a kérdés, hogy általában véve meddig tartható egyben a Fidesz. Ángyán várható kiválása elsősorban nem szakpolitikai veszteség lesz (miközben nyilván igen alapos ismerője területének), hanem erkölcsi, azt fogja jelezni, hogy becsületes ember nem maradhat meg a Fideszben. Ugyanakkor Ángyán egyértelműen kapitalizmuskritikus politikus (ez nekem nem feltétlenül ellenszenves, bár nem az ő kapitalizmuskritikai megközelítése áll igazán köz... (2013.05.27. 10:19) Ki szerzi meg Ángyán Józsefet?
  • NagyLevin: Ezek is mind érdekes kérdések, még akkor is, ha a Fidesz - ha még képes felismerni a politikai érdekeit - viszonylag könnyű helyzetben van, akárcsak Schmitt Pál esetében volt. Horváth István - bár egy megyeszékhely polgármestereként nyilván van a megyében némi súlya, azért - némi veszteséggel, elengedhető és kicserélhető, jelentkezők nyilván vannak a helyére. Persze, a teljes frakciónak is mennie kéne, akik ott voltak, közreműködtek és együtt ... (2013.05.10. 11:20) Trafikmutyi-hangfelvétel: beáldoz vagy bevéd a Fidesz?
  • Holtzer Péter: Noch dazu "Csuhások térdre, imához!" (2013.05.08. 08:07) Kövér László begurult és megint nincs igaza
  • renyipd: csinálok egy törvényt (2013.05.03. 11:48) Orbán Viktor őszödi beszéde is lehetne
  • Brückner Gergő: Egy szinte off topic megjegyzés, bár a poszt utolsó mondatához tartozik, de értem, hogy nem erről szólt ez a bejegyzés. Szóval a pénzét csak offshore-ban biztonságban tudó posztkomcsik és poszt-fülkések közül a tájékozottabbak már azt is tudják, hogy ma már az offshore szinte ugyanakkora kockázat, mint Magyarországon, transzparensen gazdagnak lenni. Elképesztő ütemben nyírják ezt a világot, lásd francia offshore-kormányválság, a svájci banktit... (2013.04.29. 17:50) A Fidesz fülkeforradalmi tőkésosztálya
  • akos.szalai: És hogy kezdődött mindez? Védjük meg a gyerekeket, ne lehessen mindenhol cigit kapni. Csak összehasonlításként - jószándékkal ez is le van öntve (sőt, kétségbe sem vonom): www.origo.hu/itthon/20130427-szabalyoznak-a-menzak-kinalatat.html De egy ismerősöm tapasztalata: a gyerekek ezt nem eszik meg - mióta idén bevezették az új központosított menzát, azóta alig van menzás az iskolában. Másrészt az engem nem zavarna, ha nem a régi trafikok maradn... (2013.04.27. 18:54) Trafikmutyi: ritka bepillantás a NER működésébe
  • rajcsányi.gellért (ergé): Óceánia meg mindig is Keletázsia ellen viselt háborút. (2013.04.25. 13:29) Megbukott a megszorítások politikája Európában
  • Madár István: Tulajdonképpen ez mégis csak hatékonyabb forma, mint amikor az átkosban egyszerűen csak elvették a boltot, földet, majd megkapták azt az elvtársak. Ki lehet használni, hogy ma már gyorsabb világban élünk, egyből oda lehet adni a haveroknak. Mi ez, ha nem fejlődés? (2013.04.24. 13:56) Dohányállamosítás: megint a haverok jártak jól
  • Brückner Gergő: Életem egyik legmegdöbbentőbb újságírói élménye volt, amikor ilyen titkosszolgálat - alvilág együttműködéseket megismerhettem. A klasszikus szereposztás az volt, hogy a titkosszolgálat címeket adott a bűnözőknek, akik titkosszolgálati információk segítségével időzítették a betöréseket, megtarthatták a lakásban talált cuccokat, cserébe bepoloskázták a lakást. (2013.04.23. 11:39) Portik-Laborc: mit szól az MSZP?
  • NagyLevin: A "jobboldal" történelmi vezető szerepének mítosza is kellett ehhez. Aki ezt a helyzetet, ami "jár" a jobboldalnak, biztosítja, de még ez sem kell, ezt az igényt vezetőként megtestesíti, az a helyén lesz és a helyén is marad. Ezt az igéretet Orbán Viktor "megörökölte" a második ciklusban és végérvényesen betöltötte 2002 után. Az, ahogy a szocialisták viszonyultak a kérdéshez, mindenfajta pátoszt nélkülözött, ők csak azt gondolták, hogy majd ném... (2013.04.02. 10:56) Fidesz 25: egy párt leválthatatlan vezetővel

FRISS TRANSINDEX

Nincs megjeleníthető elem

velemenyvezer [kukac] gmail [pont] com I twitter I facebook

RSS 2.0 bejegyzések I RSS 2.0 kommentek I Tedd a könyvjelzők közé!

írják: többen I

© VÉLEMÉNYVEZÉR 2010-2013.

süti beállítások módosítása