Az LMP kettéválásának főszereplői Schiffer és Bajnai. Ha nem egységes az ellenzék, Bajnai nehezen győzheti le a Fideszt, és ha Schiffer megerősödik, még közös miniszterelnök-jelölt sem lesz belőle. (Fotó: MTI)

Aki azt gondolja, hogy az LMP kettéválása az Együtt 2014-gyel való együttműködésről szólt, az nagyot téved. A Lehet Más a Politikában egyszerűen most játszották le azokat a meccseket, melyeket már réges-régen le kellett volna játszani ahhoz, hogy az LMP egy amatőr civil mozgalom helyett normális párt legyen. A szakításra előbb-utóbb úgyis sor került volna, ha nem a Bajnaiékkal való tárgyalások, akkor valamilyen más kérdés miatt. A pártszakadás most új helyzetet teremt az ellenzéki oldalon: az LMP-ből létrejöhet legalább egy ütőképesebb formáció, és akár Bajnai Gordon ellenzéki miniszterelnök-jelöltsége is megkérdőjeleződhet.

Ajánlott írásunk: A Fidesz ellenzéke 2012-ben: a kudarc öt jele

Nem volt a párt rendesen összerakva

Az LMP az elmúlt három évben képtelen volt a választók számára egységes és megfogható álláspontot kialakítani a politika megannyi kérdéséről. Természetesen akadtak olyan ügyek, melyekben markáns véleményt tudtak alkotni - korrupció, oligarchák, ügynökügy -, ám egy átlagos választó számára az LMP egy zavaros szervezet maradt, melyről nem tudják, hol áll és mit akar. Nem csupán azért, mert nem voltak képesek egy egyértelmű vízióval előállni, hanem azért is, mert az LMP a párt két szárnya közti növekvő feszültség miatt belülről recsegett-ropogott. Sőt nem is volt soha rendesen összerakva, ami többek között annak az ideológiai tévképzetnek köszönhető, mely retteg bármiféle hierarchikus struktúrától és normális vezetéstől.

Az LMP és a platformisták tegnapi szakítása is azt mutatja, hogy egy modern pártban a bázisdemokrata hozzáállás életképtelen. Tisztán látható, hogy legtöbbször azok a pártformációk tudnak csak hatékonyan működni, melyek világos hierarchia szerint és egy vezető köré szerveződve épülnek fel. Ilyen párt Magyarországon a Fidesz, alapításától kezdve a DK, a Mesterházy Attila által újjászervezett MSZP és Vona Gábor Jobbikja is. Az elmúlt két évtized politikatörténetéből az is világos, hogy amikor nem sikerült egy ilyen szervezetet felépíteni vagy fenntartani, akkor jött a szakadás.

Mint most is.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Rossz hír Bajnainak

A Lehet Más a Politika a platformisták kiválásával most valójában egy Schiffer-párttá válik. Az LMP így kifelé is jóval egységesebben jelenhet meg, hiszen végre egyértelmű, mit is akar: a középbal és középjobb szavazóknak politizálni, mind a Fidesztől, mind a korábban kormányon lévő baloldaltól egyenlő távolságot tartva, egy olyan politikus vezetésével, aki nem égette meg magát a szocialista-liberális kormányzás alatt sem. A másik oldalnak azonban nehéz nagy jövőt jósolni, hiszen sem egy valódi szervezet, sem egy karizmatikus vezető nem áll a rendelkezésükre: vagy szépen-lassan eltűnnek, vagy integrálódnak egy másik formációba.

Az LMP kettéválásának Schiffer mellett a másik fontos szereplője azonban nem is ők, hanem Bajnai Gordon. A legutóbbi közvélemény-kutatásokat nézve ugyanis világosan látszik, hogy egy esetleges ellenzéki összefogásnak minden, a Fideszen és a Jobbikon kívüli szavazatra szüksége lenne ahhoz, hogy a jelenlegi kormányerőket megközelítse, ennek esélyét pedig az ellenzék aprózódása csak tovább rontja. A platformisták veresége tehát igen rossz hír a baloldal potenciális miniszterelnök-jelöltjeként kezelt Bajnainak.

Sőt, a hétvégi fejlemények, ha úgy alakul, magát a jelöltségét is veszélyeztethetik. Hiszen adott esetben Schiffer András az LMP élén megerősödve olyan pozícióba is kerülhet, hogy amennyiben mégis belemenne később egy ellenzéki együttműködésbe, ő maga akarjon erre a pozícióra aspirálni, vagy szabja az együttműködés feltételéül azt, hogy annak vezetője például nem lehet volt kormánytag.

Olvasd el ezt is: Jöhet Bajnai B-terve

Schiffer kivárhat, Bajnainak azonnal lépnie kell

A Véleményvezér szerint Schiffer András pont ebben a két forgatókönyvben reménykedhet. Az egyik szerint a baloldali ellenzéki összefogás bukásra van ítélve, hiszen bő egy évvel a választások előtt még sehol semmi. Ezért aztán a lejáratódott baloldaltól való távolságtartás neki politikai tőkét kovácsolhat, így tulajdonképpen 2018-ra készül. Vagy éppen ellenkezőleg: személyes ambíciója lehet Schiffernek már 2014-ben az ellenzék élére állni vagy valódi befolyással lenni a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt kiválasztására. Akármelyikről is legyen szó, az LMP-n belüli feszültségek megszűnésével most nyugodtan kivárhat.

Bajnai Gordonnak viszont nincs mire várnia. Amennyiben nem akarja, hogy tábora és lendülete tovább csökkenjen, tárgyalási pozíciója gyengüljön, neadjisten a platformisták külön utakra leljenek, azonnal integrálnia kell a kiszakadt LMP-seket és a korábbiaknál erőteljesebben kell a nyilvánosság előtt Orbán Viktor kihívójaként viselkednie. Ha még sokat habozik, lehet, hogy nem is a választók mondanak majd róla ítéletet, hanem már az ellenzéki mozgások és egyezkedések során alulmarad.